Nürnbergi ötvösmunkák

Előszó

A dél-németországi Nürnberg - a "frankföldi metropolisz" - a 15. század közepén nem csupán a Német-Római Birodalom, de egyben Európa leghíresebb városainak sorába emelkedik. Mi tette ezt lehetővé, s főként hogyan őrizhette meg pozícióját és tekintélyét bő két évszázadon át?
A kortársak válaszát nagyhatású irodalmi művekből ismerhetjük meg leghitelesebben. Az első kérdésre a humanista neolatin széppróza egy kiváló alkotása - Konrád Celtis Norimberga című munkája (kiadásának éve 1502) -, az utóbbira maga a nagyhírű „mesterdalnok", Hans Sachs egy terjedelmes költeménye, a Nürnberg dicsérete (1530) adhat feleletet. Az előbbi mű főként a város múltját, szokásait, erkölcseit és intézményeit tárgyalja, az utóbbi elsősorban polgárainak pallérozottságát, lakóinak - közöttük is mindenekelőtt a kézműves mesterségek művelőinek - képzettségét, tehetségét és szorgalmát magasztalja.
Ugyanakkor nagyonis érthető, hogy effajta kérdések a későbbi korok történészeit is sűrűn foglalkoztatják. Ők főként a város virágzó gazdaságára, szerteágazó, s a 15. század folyamán kiteljesedő kereskedelmi kapcsolataira, továbbá élénk szellemi életére hivatkoznak, s többé-kevésbé egyöntetűen állapítják meg, hogy a 15. század közepétől a városállam az európai, kiváltképp a birodalmi politika jelentős tényezőjévé vált. Csakugyan, Nürnberg szerepe, súlya ez idő tájt látványosan felértékelődik, s ebben, az elmondottak mellett, a nagyhatalmi politika szempontjainak, s a korszak szellemi irányzatainak - utóbb, a 16. század elejétől a lutheri reformáció kibontakozásának - is döntő része van. Vissza