Növényvédelmi állattan I.

Tartalom

I. Bevezetés 1
1. A növényvédelmi állattan jelentősége és feladata 1
2. Kapcsolata egyéb tudományokkal és tudományágakkal 4
3. a növényvédelmi állattan fejlődésének rövid.története 5
4. A növényvédelmi állattan hazai története 8
II. A kártevő fogalma, gazdasági jelentősége és károsítási formái 14
1. A káros és a hasznos állat fogalma 14
2. A kártevők gazdasági jelentősége 16
3. A károsítás formái 18
4. A kármegállapítás elvi kérdései 20
III. Növényvédelmi állattani biológiai alapismeretek 23
A., AZ ÁLLATOK EGYEDI FEJLŐDÉSE /ONTOGENEZISE/ 23
A rovarok szaporodási módjai 23
2. A rovarok fejlődése és átalakulása
2/a. Az embrionális fejlődés 25
A tojás v. pete /ovum/ 25
2/b. A postembrionális fejlődés 30
Közvetlen v. fokozatos fejlődés 30
Tökéletlen v. félátalakulás 31
Tökéletes, v. teljes átalakulás 31
A lárva 32
A báb /pupa/ 36
A kifejlett állat /imágó/ 39
3. A rovarok életszakaszai 41
A nemzedék /generáció/ 41
A rovarok nyugalmi állapota /diapauza/ 44
A rovarok telelése 46
A rovarok évi fejlődési ciklusa 47
4. Egyéb gerinctelen állatok entogenezise 48
Fonálférgek 48
Rákok /levéllábu- és ászkarákok/ 49
Atkák 50
Tüdőscsigák 51
B., VISELKEDÉS V. SZOKÁSTANI /ETHOLOGIAl/ ALAPISMERETEK 52
1. A reflex-mozgás jelensége 52
2. A tropizmusok v. taxis-jelenségek 53
3. Az ösztön-működések 57
4. Az állatok mozgása 58
5. Az állatok táplálkozása 64
IV. KÖRNYEZETTANI /ÖKOLÓGIAI/ ALAPISMERETEK 69
A., EGYEDI KÖRNYEZETTAN /AUTÖKOLÓGIA/ 70
1. Az autökológia általános kérdései és fogalmai 70
2. A környezeti tényezők és értékingadozásuk 71
3. Élettelen /abiotikus/ környezeti tényezők 75
a., Földrajzi fekvés és éghajlat 75
b., Hőmérséklet 78
c., Nedvesség 84
d., Fény 87
e., Közeg 89
4. Élő /biotikus/ környezeti tényezők 93
a., Táplálék 93
b., Fajtársak 100
c., Más fajú élőlények 102
5. Az ember tevékenységéből eredő /antropogén/ környezeti
tényezők 107
B. ÁLLATTÁRSULÁSTANI - ZOOCÖNOLÓGIAI ALAPISMERETEK 109
1. A szinökológia. Viszonya az autökológiához. Tudományágazatai 109
2. Élőhely, életközösség, élettársulások elemei.
Agrobiocönózis 111
3. Az állattársulások keletkezése, szerkezeti elemei és
kategóriái 114
C., A KARTEVŐK TÖMEGES ELSZAPORODÁSA /GRADOLÓGIA/ 126
1. A fajok szaporodóképessége és halandósága 126
a., A faj biotikus potenciálját kialakító tényezők 127
b., A környezet ellenállását kialakító faktorok 128
c., A biotikus potenciál megállapítása 130
2. A tömeges elszaporodás és okai 133
A tömeges elszaporodás okait magyarázó elméletek 136
3. Matematikai módszerek egyes gradológiai faktorok értékeléséhez 143
4. A gradológia földrajzi vonatkozásai 150
V. A KÁRTEVŐK ELLENI VÉDEKEZÉS MÓDSZEREI 157
A., AZ AGROTECHNIKAI VÉDEKEZÉS MÓDSZEREI 159
B., A BIOLÓGIAI VÉDEKEZÉS MÓDSZEREI 172
1. Jelentősége, célja, feladata. 172
2. A biológiai védekezés irányai 174
a., Mikroorganizmusok felhasználása a kártevők ellen 174
b., Entomofág rovarok alkalmazása. 176
c., Rovarevő és ragadozó gerinces állatok alkalmazása a kártevők ellen 181
C., A MECHANIKAI ÉS FIZIKAI VÉDEKEZÉS MÓDSZEREI I83
I. A kártevők távoltartását célzó módszerek 184
II. A kártevők összeszedését célzó módszerek 186
III. A kártevők közvetlen elpusztítását célzó módszerek 190
D., A VEGYI /KÉMIAI/ VÉDEKEZÉS 193
1. A vegyi védekezés feladata, jelentősége 193
2. A vegyszeres védekezés sikerességének feltételei 195
3. A kártevők elleni vegyi védelemben jelenleg használatos mérgek általános áttekintése 196
4. Méreghatástani /toxikológiai/ alapismeretek 198
A fontosabb méregcsoportokat képviselő növény véd 5szerek és hatásmechanizmusuk
A., Belsőleg ható mérgek 202
Gyomormérgek. 202
Légzési mérgek 204
B., Külsőleg ható mérgek 206
Bőrmérgek 206
Érintkezési v. kontakt idegmérgek 208
6. A mérgek alkalmazásának módszerei 212
7. A kombinált vegyi védekezés 214
VI. FONTOSABB IRODALOM 217

Témakörök