Növényvédelem 1929. január-december/Kertészet 1929. január-december

Előszó

A növénybetegségeket kutató tudósok már évtizedekkel ezelőtt hitelt érdemlőleg megállapították, hogy az őszibarackfának és termésének eddigelé nem kevesebb, mint épen 75-féle betegsége ismeretes, amelyeknek túlnyomó részét a kártékony gombaszervezetek idézik elő. Ezek közül a legelterjedtebb, a legismertebb és egyúttal a legkártékonyabbak egyike a levélfodrosodás vagy levélhólyagosodás betegsége, amelyet tudvalevőleg az Exoascus deformáns Fuck vagy más néven: a Taphrina deformáns Pul nevű élősködő gomba idézi elő, amely azonban nemcsak az őszibarackfa levélzetét, sőt sok esetben fiatal, zsenge hajtásait, hanem a vele közeli rokon mandulafát is megtámadja és azon is ugyanazt a pusztítást végzi, mint az őszibarackfán.
Olyan őszibarack- vagy mandulaültetvényekben, amelyekben a fertőzés kezdetleges, vagyis eleinte egy-két fán jelentkezik, nem szabad idejében az előzetes védekezést elmulasztani, mivel a levegőben szálldosó milliárdnyi spóra csakhamar meglepi az összes fákat és tönkreteszi a lombozat nagy részét, ami nemcsak a fa életműködését zavarja meg jelentősen, hanem sok erőt és életnedvet von el tőle azáltal, hogy új levélzet fejlesztésére kényszeríti. Szerencse még, hogy az első levélzet lehullásával a kötődött gyümölcsök nagy részben a fán maradnak, de természetesen azok a lombozat megjelenéséig fejlődésükben megállanak és csak ha ez megkezdette életműködését, fejlődnek tovább, mivel ezt a gomba már alig vagy csak szórványosan támadja meg. Vissza