1.067.056

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Növényvédelem 1928. január-december/Kertészet 1928. január-december

A Magyar Királyi Földmívelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Irodájának lapja/Növényvédelem IV. évfolyam 1-12. szám, Kertészet II. évfolyam 1-12. szám

Szerző
Szerkesztő
Grafikus
Budapest
Kiadó: Magyar Növényvédelmi Szolgálat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 488 oldal
Sorozatcím: Növényvédelem
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: További szerzők a könyvben. Fekete-fehér ábrákkal, fotókkal gazdagon illusztrált. Teljes évfolyamok. Megjelenik minden hó 15-én.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A növényi test részei általában közel ugyanazt a hőmérséket mutatják, mint az őt körülvevő médium, a föld, a víz és a levegő. Hőmérsékkülönbség legfeljebb a külső médium, pl. a levegő hőmérsékének... Tovább

Előszó

A növényi test részei általában közel ugyanazt a hőmérséket mutatják, mint az őt körülvevő médium, a föld, a víz és a levegő. Hőmérsékkülönbség legfeljebb a külső médium, pl. a levegő hőmérsékének hirtelen változásakor jöhet létre. Emellett azonban kémiai és fizikai folyamatok is hőmérsékingadozást hozhatnak létre. így pl. a növények földfeletti részei kisugárzás révén is veszíthetnek hőt, de a párolgás is hőhöz van kötve, úgyhogy a növényi test saját melege igen gyakran több fokkal alacsonyabb a környező levegő hőfokánál. Ez tapasztalható pl. a tavaszi fagyoknál. A 0° alá süllyedt hőmérséklet a növényi részek is rövidebb-hosszabb idő alatt követik és ha a hőmérsék hosszabb időre erősebb hideggel párosulva állandósul, a növények a fagy következtében megbetegszenek, esetleg el is halnak. A december hó végi, valamint a február hó eleji-20° C körüli hőmérséklet amely több napon át napközben is csak csekély ingadozással, tartott a növényzetben feltétlenül okozott károkat. Igaz ugyan, hogy fás növényeink meglehetős ellenállóak a hideggel szemben, ez azonban inkább csak az erdei fáinkra nézve áll, mert gyümölcsfáink, a szőlő, déli eredetű növények lévén, még téli pihenő alatt is megérzik a hőmérsék ily nagy fokú csökkenését. Ilyen nagymértékű lehűlésekor a növények belsejében valósággal jég képződik. A sejtekben lévő víz egy része kilép a sejtközti üregekbe és ott tűalaku kristályok alakjában fagy meg. A sejtek megbetegedése tehát a fagy következtében beállt erős vízveszteségen alapszik. A téli állapotban való megfagyás tehát igen nagy hasonlóságot mutat a szövetek kiszáradásával. Nevezetesen akár a gyökerek hiányos visszaállítása következtében, akár pedig fagy következtében történik a vízveszteség, a kiszáradás bizonyos fokig egyformán halálos a sejtekre. A plazmának molekuláris szerkezete változik meg olyanformán, hogy nagyobb vízmennyiséget nem képes megtartani. Ez a változás kiszáradáskor valószínűleg az anyagrészecskék átcsoportosítását okozza. Élő állapotban az anyag micellái vízzel vannak körül véve, amit a micellák molekuláris vonzás útján tartanak maguknál. Elgondolható, hogy a helyzetviszonyok, tehát az anyag legapróbb részeinek csoportosítása, helyzete erős kikiszáradáskor változást szenved és hogy ez víz hozzáadásával a korábbi állapotba már alig térhet vissza. A hervadt állapot visszatér a duzzadt (turgescens) állapotba akkor, ha a vízvezetés határa nincs túllépve. Vissza
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem