Növénytermesztési technológia

Tartalom

1. A növénytermesztés helye az élelmiszer-termelésben 8
1.1. Az élelmiszer-termelés helye, szerepe, feladata a népgazdaságban 8
1.2. A növénytermesztés feladata 11
1.3. A növénytermesztés szerkezete 13
1.4. A növénytermesztés területi elhelyezkedése 15
1.5. A növénytermesztés sajátosságai 19
1.6. A tudományos-technikai haladás a növénytermesztésben 22

2. A növénytermesztés tényezői 27
2.1. A hazánkban termesztett növények rendszertani helye 27
2.2. A növények anyagcserefolyamatai 27
2.3. A növekedés és a fejlődés 34

3. Éghajlattan 36
3.1. A földet körülvető levegőburok a légkör (atmoszféra) 37
3.1.1. A légkör anyagai 37
3.1.2. A napsugárzás 38
3.1.3. A levegő hőmérséklete 39
3.1.4. A talaj hőmérséklete 40
3.1.5. A légnyomás, szél, páratanalom 41
3.1.6. A csapadék 42
3.1.7. Magyarország éghajlata. Termőtájak Magyarországon 43
3.1.8. Az éghajlatot kialakító tényezők 44
3.1.9. Üzemi meteorológiai megfigyelés 46
3.1.10. A termelési szerkezet éghajlati alapjai 48
3.1.11. Az éghajlat hatása a termesztési technológiára 52
3.1.12. Az éghajlat és a talaj 68
3.1.13. A meteorológiai előrejelzés a növénytermesztés szolgálatában 70

4. Talajtan 71
4.1. A talaj keletkezése 72
4.2. A talaj fizikai tulajdonságai 73
4.3. A talaj kémiai tulajdonságai 78
4.4. A talaj biológiai tulajdonságai 81
4.5. A talajok osztályozása 85
4.6. A melioráció kémiai talajjavítási eljárásai 87
4.7. Magyarország talajföldrajzi tájbeosztása 90
4.8. A talaj szerepe a növénytermesztésben 92
4.9. A talaj megismerésének módja 96
4.10. A talaj és a termesztési technológia közötti összefüggés 98

5. Technológiai rendszertan 101
5.1. A technológia fogalma és szerepe 101
5.2. A technológia tényezői és azok szerepe 105
5.3. Technológiai rendszerek a szántóföldi növénytermesztésben 111
5.4. Kézi, fogaterőre, mezőgazdasági eredetű anyagokra alapozott technológia 111
5.5. A kézi- és fogaterőre, valamint a mezőgazdasági és az ipari
eredetű anyagokra alapozott technológia 116
5.6. Egyedi gépesítésre és a mezőgazdasági eredetű anyagok
alkalmazására alapozott technológia 116
5.7. Egyedi gépesítésre és a mezőgazdasági, valamint az ipari
eredetű anyagokra alapozott technológia 120
5.8. Ágazati gépesítésre alapozott, ipari eredetű anyagokat
felhasználó, komplex technológiai rendszer 125
5.9. Az ágazati gépesítésre alapozott, ipari és mezőgazdasági
eredetű anyagokat együttesen alkalmazó technológiai rendszer 137
5.10. A biotechnológiára és az információs technológiára alapozott
technológiai rendszer (XXI. század technológiai rendszere) 138

6. A trágyaanyagok, trágyázás 144
6.1. Trágyaanyagok csoportosítása 144
6.2. Az istállótrágya 145
6.3. A hígtrágya 147
6.4. Egyéb szervestrágyák 148
6.5. A szervestrágyázás technológiája 149
6.6. A szervestrágyázási munkák minőségi követelményei és ellenőrzésük 153
6.7. A műtrágyák 155
6.8. A műtrágyák mennyiségének megállapítása és alkalmazása 160
6.9. A műtrágyák tárolása 161
6.10. A műtrágyázás technológiája 162
6.11. A műtrágyázás jó minőségének a feltételei 169
6.12. A műtrágyázás minőségi követelményei 170

7. A talajművelés 171
7.1. A talaj művelés céljai 171
7.2. A talajművelés alapműveletei 172
7.3. Az eke használata 175
7.4. A tárcsás talajművelő gépek munkája és használatuk 177
7.5. A kultivátor, a mélylazító, a fogas borona, és a talajmaró munkája, használata 178
7.6. A hengerek munkája és használatuk 179
7.7. A talajegyengető és a kombinált talajművelő gépek munkája és használatuk 181
7.8. A talajművelési rendszer fogalma, csoportosítása 183
7.9. A tavaszi vetésidejű növények talajművelési rendszere 184
7.10. A nyári- és nyár-végi vetésidejű növények talajművelési rendszere 187
7.11. Az őszi vetésidejű növények szántás nélküli talaj előkészítési rendszere 189
7.12. Az őszi vetésidejű növények szántásos talaj előkészítése 191
7.13. Szikes talajok művelésének sajátosságai 193
7.14. A futóhomok művelésének sajátosságai 194
7.15. A lejtős területek művelésének sajátosságai 194
7.16. A talajművelés technológiája 195
7.17. A talaj előkészítés ellenőrzése 201
7.18. A talajművelési munka minősítése 202

8. A vetőmag előkészítése és a vetés technológiája 204
8.1. A fajtamegválasztás 204
8.2. A vetőmag 205
8.3. A vetőmag előkészítése a vetésre 212
8.4. A vetés ideje 214
8.5. A vetés módja 217
8.6. A vetéshosszúság és a tőszám kiszámítása 220
8.7. A vetőmag mennyisége 221
8.8. A vetés mélysége 225
8.9. A vetés technológiája 226
8.10. A vetés ellenőrzése 228
8.11. A vetés minőségi követelményei 229
8.12. Ültetés, telepítés 229

9. Az öntözés technológiája 233
9.1. Az öntözés jelentősége 233
9.2. Az öntözés módjai 236
9.2.1. Az árasztó öntözés 236
9.2.2. A sávos csörgedeztető öntözés 238
9.2.3. A barázdás öntözés 238
9.2.4. Az esőszerű öntözés 241
9.2.5. A csepegtető öntözés 244

10. A növényápolás, növényvédelem technológiája 246
10.1. A növényápolás, növényvédelem szükségessége, csoportosítása 246
10.2. Mechanikai növényápolás 247
10.3. Különleges növényápolási munkák 249
10.4. Az élettelen környezeti tényezők szabályozása 249
10.5. Gyomnövények, gyomirtás 249
10.6. A növényi betegségek 259
10.7. Az állati kártevők és az ellenük való védekezés 260
10.8. A növényi kórokozók és az ellenük való védekezés 272
10.9. Integrált növényvédelem 281
10.10. Növényvédelmi óvó rendszabályok 282
10.11. A kémiai növényvédelmi munkák minőségi követelményei és azok ellenőrzése 285
10.12. Növényvédelmi technológia 286

11. A betakarítás és a tárolás 291
11.1. A betakarítás jelentősége, ideje és módja 291
11.2. A tárolás alapelvei 293

12. A gabonafélék termesztése 294
12.1. Az őszi búza 294
12.2. A gabonafélék aratása 294
12.3. A kukorica betakarítása 318

13. A hüvelyes növények termesztése 331
13.1. A borsó 331
13.2. A bab 334
13.3. A szója 335
13.4. A hüvelyes növények betakarítása 336

14. A cukorrépa termesztése 340

15. A burgonya termesztése 351

16. Az olajipari növények termesztése 361
16.1. A napraforgó 361
16.2. Az őszi káposztarepce 365

17. A rostnövények termesztése 366
17.1. A kender 366
17.2. A len 367
17.3. A rostnövények betakarítása 368

18. A dohány termesztése 372

19. A lucerna 378
19.1. A lucerna agrotechnikája 379
19.2. A lucerna kaszálása 383
19.3. A lucernaszéna-készítés 386
19.4. A lucernaliszt-készítés 393
19.5. A lucernaszénás-készítés 395

20. A gyep hasznosítása 399
20.1. A gyep hasznosítása legeltetéssel 399
20.2. A gyep hasznosítása a frissen kaszált zöldtömeg takarmányozásával 401
20.3. A gyep hasznosítása szénakészítéssel 402
20.4. A gyep hasznosítása szenázskészítéssel 403

21. Növénytermesztési folyamatok és termékek szabványai 405

22. Minőségi határértékszabványok a vetőmagvaknál 409
22.1. Gabonafélék vetőmagvai 409
22.2. Hüvelyesek és bükkönyök vetőmagvai 413
22.3. Olaj- és ipari növények vetőmagvai 414
22.4. Minőségi határértékszabványok az étkezési-, takarmányozási célú termékeknél 417
22.5. Morzsolt kukorica takarmányozási célra 424
Irodalomjegyzék 435
Függelék 439-453

Témakörök