Növénytermesztési technológia
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Részlet a könyvből:
1. A növénytermesztés helye az élelmiszer-termelésben
1.1. Az élelmiszer-termelés helye, szerepe, feladata a népgazdaságban
Az élelmiszer-termelés fogalma.
Az...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
1. A növénytermesztés helye az élelmiszer-termelésben
1.1. Az élelmiszer-termelés helye, szerepe, feladata a népgazdaságban
Az élelmiszer-termelés fogalma.
Az emberiség története több millió évre tehető. Ennek nagyobb részében gyűjtögetéssel, halászattal, vadászattal gondoskodott szükségleteinek kielégítéséről. Néhány ezer évre tehető csak az a szakasz, amelyben a korábbi kiszolgáltatott helyzetet tudatos termelői tevékenység váltotta fel. Kezdetben, a termelőeszközök rendkívül alacsony fejlettségi színvonalán, a termék megtermelése s kezdetleges feldolgozása ugyanazon a helyen történt. A termelőeszközök, a termelés fejlődésével szélesedett és tökéletesedett a feldolgozás, s egyúttal bővült a munkamegosztás is, és a mezőgazdasági termékek előállítása és feldolgozása fokozatosan távolodott egymástól. A kapitalizmus kialakulásával a kettéválás szinte teljessé vált, amikor is a mezőgazdaságtól különváltan kialakult az élelmiszeripar. A termelés és a feldolgozás kettéválása sok ellentmondást rejt magában. Fejlett termelési viszonyok között - a műszaki-tudományos fejlődéssel párhuzamosan - a termelés és feldolgozás integrációja mindinkább szükségszerűvé válik. Napjainkban tehát - társadalmi viszonyaink között - tanúi lehetünk a két termelési ág integrálódásának. Ezen integráció alapvető célja az élelmiszer-termelés hatékonyságának növelése. Az élelmiszer-termelés tehát magában foglalja a nyersanyag megtermelését, feldolgozását és a készterméknek a fogyasztóhoz való eljuttatását.
Vissza
Tartalom
1. A növénytermesztés helye az élelmiszer-termelésben 9
1.1. Az élelmiszer-termelés helye, szerepe, feladata a népgazdaságban 9
1.2. A növénytermesztés feladata 12
1.3. A növénytermesztés szerkezete 14
1.4. A növénytermesztés területi elhelyezkedése 16
1.5. A növénytermesztés sajátosságai 20
1.6. A tudományos-technikai haladás a növénytermesztésben 23
2. A növénytermesztés tényezői 28
2.1. A hazánkban termesztett növények rendszertani helye 28
2.2. A növények anyagcserefolyamatai 28
2.3. A növekedés és a fejlődés 35
3. Éghajlattan 40
3.1. A földet körülvető levegőburok a légkör (atmoszféra) 41
3.1.1. A légkör anyagai 41
3.1.2. A napsugárzás 42
3.1.3. A levegő hőmérséklete 43
3.1.4. A talaj hőmérséklete 44
3.1.5. A légnyomás, szél, páratanalom 45
3.1.6. A csapadék 46
3.1.7. Magyarország éghajlata. Termőtájak Magyarországon 47
3.1.8. Az éghajlatot kialakító tényezők 48
3.1.9. Üzemi meteorológiai megfigyelés 50
3.1.10. A termelési szerkezet éghajlati alapjai 52
3.1.11. Az éghajlat hatása a termesztési technológiára 56
3.1.12. Az éghajlat és a talaj 72
3.1.13. A meteorológiai előrejelzés a növénytermesztés szolgálatában . 74
4. Talajtan 75
4.1. A talaj keletkezése 75
4.2. A talaj fizikai tulajdonságai
4.3. A talaj kémiai tulajdonságai 82
4.4. A talaj biológiai tulajdonságai 85
4.5. A talajok osztályozása 89
4.6. A melioráció kémiai talajjavítási eljárásai 91
4.7. Magyarország talajföldrajzi tájbeosztása 94
4.8. A talaj szerepe a növénytermesztésben 97
4.9. A talaj megismerésének módja 101
4.10. A talaj és a termesztési technológia közötti összefüggés 103
5. Technológiai rendszertan 106
5.1. A technológia fogalma és szerepe 106
5.2. A technológia tényezői és azok szerepe 110
5.3. Technológiai rendszerek a szántóföldi növénytermesztésben 116
5.4. Kézi, fogaterőre, mezőgazdasági eredetű anyagokra alapozott technológia 117
5.5. A kézi- és fogaterőre, valamint a mezőgazdasági és az ipari
eredetű anyagokra alapozott technológia 121
5.6. Egyedi gépesítésre és a mezőgazdasági eredetű anyagok
alkalmazására alapozott technológia 121
5.7. Egyedi gépesítésre és a mezőgazdasági, valamint az ipari
eredetű anyagokra alapozott technológia 125
5.8. Ágazati gépesítésre alapozott, ipari eredetű anyagokat
felhasználó, komplex technológiai rendszer 130
5.9. Az ágazati gépesítésre alapozott, ipari és mezőgazdasági
eredetű anyagokat együttesen alkalmazó technológiai rendszer 142
5.10. A biotechnológiára és az információs technológiára alapozott
technológiai rendszer (XXI. század technológiai rendszere) 143
6. A trágyaanyagok, trágyázás 149
6.1. Trágyaanyagok csoportosítása 149
6.2. Az istállótrágya 150
6.3. A hígtrágya 152
6.4. Egyéb szervestrágyák 153
6.5. A szervestrágyázás technológiája 154
6.6. A szervestrágyázási munkák minőségi követelményei és ellenőrzésük 158
6.7. A műtrágyák 160
6.8. A műtrágyák mennyiségének megállapítása és alkalmazása 165
6.9. A műtrágyák tárolása 166
6.10. A műtrágyázás technológiája 167
6.11. A műtrágyázás jó minőségének a feltételei 174
6.12. A műtrágyázás minőségi követelményei 175
7. A talajművelés 176
7.1. A talaj művelés céljai 176
7.2. A talajművelés alapműveletei 177
7.3. Az eke használata 180
7.4. A tárcsás talajművelő gépek munkája és használatuk 182
7.5. A kultivátor, a mélylazító, a fogas borona, és a talajmaró munkája, használata 183
7.6. A hengerek munkája és használatuk 185
7.7. A talajegyengető és a kombinált talajművelő gépek munkája és használatuk 186
7.8. A talajművelési rendszer fogalma, csoportosítása 188
7.9. A tavaszi vetésidejű növények talajművelési rendszere 190
7.10. A nyári- és nyár-végi vetésidejű növények talajművelési rendszere 192
7.11. Az őszi vetésidejű növények szántás nélküli talaj előkészítési rendszere 195
7.12. Az őszi vetésidejű növények szántásos talaj előkészítése 197
7.13. Szikes talajok művelésének sajátosságai 199
7.14. A futóhomok művelésének sajátosságai 200
7.15. A lejtős területek művelésének sajátosságai 200
7.16. A talajművelés technológiája 201
7.17. A talaj előkészítés ellenőrzése 207
7.18. A talajművelési munka minősítése 207
8. A vetőmag előkészítése és a vetés technológiája 210
8.1. A fajtamegválasztás 210
8.2. A vetőmag 211
8.3. A vetőmag előkészítése a vetésre 218
8.4. A vetés ideje 220
8.5. A vetés módja 222
8.6. A vetéshosszúság és a tőszám kiszámítása 226
8.7. A vetőmag mennyisége 227
8.8. A vetés mélysége 231
8.9. A vetés technológiája 232
8.10. A vetés ellenőrzése 234
8.11. A vetés minőségi követelményei 235
8.12. Ültetés, telepítés 235
9. Az öntözés technológiája 239
9.1. Az öntözés jelentősége 240
9.2. Az öntözés módjai 242
9.2.1. Az árasztó öntözés 242
9.2.2. A sávos csörgedeztető öntözés 244
9.2.3. A barázdás öntözés 244
9.2.4. Az esőszerű öntözés 247
9.2.5. A csepegtető öntözés 250
10. A növényápolás, növényvédelem technológiája 252
10.1. A növényápolás, növényvédelem szükségessége, csoportosítása 222
10.2. Mechanikai növényápolás 253
10.3. Különleges növényápolási munkák 255
10.4. Az élettelen környezeti tényezők szabályozása 255
10.5. Gyomnövények, gyomirtás 255
10.6. A növényi betegségek 266
10.7. Az állati kártevők és az ellenük való védekezés 267
10.8. A növényi kórokozók és az ellenük való védekezés
10.9. Integrált növényvédelem 288
10.10. Növényvédelmi óvó rendszabályok 290
10.11. A kémiai növényvédelmi munkák minőségi követelményei és azok ellenőrzése 292
10.12. Növényvédelmi technológia 294
11. A betakarítás és a tárolás 298
11.1. A betakarítás jelentősége, ideje és módja 298
11.2. A tárolás alapelvei 300
12. A gabonafélék termesztése 301
12.1. Az őszi búza 301
12.2. A rozs 312
12.3. Atriticale 313
12.4. Az őszi árpa 314
12.5. A tavaszi árpa 315
12.6. A zab 315
12.7. A kukorica termesztése 317
12.8. A gabonafélék aratása 326
12.9. A kukorica betakarítása 332
13. A hüvelyes növények termesztése 339
13.1. A borsó 339
13.2. A bab 342
13.3. A szója 343
13.4 A hüvelyes növények betakarítása 344
14. A cukorrépa termesztése 348
15. A burgonya termesztése 359
16. Az olajipari növények termesztése 369
16.1. A napraforgó 369
16.2. Az őszi káposztarepce 373
17. A rostnövények termesztése 374
17.1. A kender 374
17.2. A len 375
17.3. A rostnövények betakarítása 376
18. A dohány termesztése 380
19. A lucerna 386
19.1. A lucerna agrotechnikája 387
19.2. A lucerna kaszálása 391
19.3. A lucernaszéna-készítés 394
19.4. A lucernaliszt-készítés 401
19.5. A lucernaszénás-készítés 403
20. A gyep hasznosítása 407
20.1. A gyep hasznosítása legeltetéssel 407
20.2. A gyep hasznosítása a frissen kaszált zöldtömeg takarmányozásával 409
20.3. A gyep hasznosítása szénakészítéssel 410
20.4. A gyep hasznosítása szenázskészítéssel 412
21. Növénytermesztési folyamatok és termékek szabványai 413
22. Minőségi határértékszabványok a vetőmagvaknál 417
22.1. Gabonafélék vetőmagvai 417
22.2. Hüvelyesek és bükkönyök vetőmagvai 421
22.3. Olaj- és ipari növények vetőmagvai 422
22.4. Minőségi határértékszabványok az étkezési-, takarmányozási célú termékeknél 425
22.5. Morzsolt kukorica takarmányozási célra 432
Irodalomjegyzék 443
Függelék 447