Bevezetés | 5 |
Éghajlati alapfogalmak (Jeney Csaba) | 9 |
Az időjárás és az éghajlat | 9 |
A levegő összetétele és az éghajlati tényezők | 9 |
A levegő hőmérséklete, nedvessége, a csapadék, a párolgás és a szél | 10 |
Magyarország éghajlata | 12 |
A növényállományok éghajlata | 15 |
Szántóföldi növényeink éghajlati igényei | 15 |
A zöldségfélék, a szőlő és a gyümölcsfák éghajlati igénye | 17 |
Az agrometeorológiai ismeretek alkalmazása | 18 |
A meteorológiai műszerek és kezelésük | 19 |
Talajtan (Regős János) | |
A talajok kialakulása | 21 |
A mállás, mint a talajképződés előkészítő folyamata | 21 |
A talajképződés biológiai folyamata | 24 |
A talaj alkotórészei | 26 |
Élettelen alkotórészek | 26 |
Élő alkotórészek | 34 |
A talaj tulajdonságai | 35 |
A talaj mechanikai összetétele | 35 |
A talaj kötöttsége | 36 |
A talaj tevékenysége | 37 |
A talaj szerkezete | 37 |
A talaj vegyi hatása | 38 |
A talaj beérettsége | 39 |
A talaj rétegezettsége | 40 |
A talaj víz-, levegő-, hő- és táplálóanyag-gazdálkodása | 41 |
A talaj vízgazdálkodása | 41 |
A talaj levegő- és hőgazdálkodása | 42 |
A talaj táplálóanyag-gazdálkodása | 43 |
A talaj fejlődése | 44 |
A hazai talajtípusok és javításuk | 45 |
A típusjelleg nélküli talajok | 46 |
Erdőtalajok | 47 |
A réti talajok és javításuk | 48 |
Mezőségi talajok | 48 |
A szikes talajok és javításuk | 49 |
A láptalajok és javításuk | 49 |
A meszezés végrehajtása | 50 |
Talajvédelem (Regős János) | 51 |
A talaj pusztulásának tényezői | 51 |
A talajvédelem megszervezése | 51 |
Védekezés a vízerőzió ellen | 53 |
Védekezés a szélerőzió vagy defláció ellen | 56 |
A mezővédő erdősávok | 57 |
A talajerő fenntartása (Regős János) | 63 |
A trágyázás jelentősége | 63 |
A trágyafélék csoportosítása | 63 |
Az istállótrágya | 64 |
Az alom | 66 |
Az istállótrágya kezelése, érlelése vagy erjesztése | 68 |
Az istállótrágya felhasználása | 75 |
Zöldtrágyázás | 81 |
A zöldtrágyázás jelentősége | 81 |
A zöldtrágyázásra alkalmas növények | 82 |
Milyen módon termesztjük a zöldtrágya-növényt? | 83 |
Hogyan fokozhatjuk a zöldtrágyázás hatását? | 83 |
A zöldtrágya alászántása | 84 |
Egyéb szerves trágyák | 85 |
Trágyázás szalmával és kukoricaszárral | 85 |
Az erjesztett szalmatrágya készítése | 86 |
A tarló- és gyökérmaradványok trágyahatása | 87 |
A komposzttrágya készítése | 88 |
Fekáltrágya | 89 |
Műtrágyázás | 89 |
A műtrágyázás jelentősége | 89 |
A műtrágyák csoportosítása | 90 |
A felhasználandó műtrágya | 92 |
A műtrágyák alkalmazásának irányelvei | 93 |
A műtrágyázás technikája | 95 |
A közvetve ható trágyák | 99 |
Nyomelem-trágyák | 99 |
Baktériumtrágyák | 100 |
Az öntözés (Regős János) | 101 |
Miért szükséges a növények számára a víz? | 101 |
Az öntözéshatása a talajra | 103 |
Az öntözés feltételei | 103 |
Az éghajlat | 104 |
A talaj | 105 |
Az öntözővíz | 106 |
Az öntözőtelep megépítése | 106 |
Az öntözővíz beszerzése | 106 |
Az öntözővíz vezetése | 108 |
Öntözési módok | 110 |
Felületi öntözés | 110 |
Esőszerű öntözés | 112 |
Altalajöntözés | 116 |
Az öntözővíz mennyisége és az öntözés ideje | 117 |
A vizes területek hasznosítása | 121 |
Növényvédelmi ismeretek (Regős János) | 124 |
A növényvédelem jelentősége | 124 |
A kártevő tényezők csoportosítása | 125 |
Az élettelen tényezők | 125 |
Az élő tényezők | 126 |
A betegségek és károsítások tünetei | 130 |
Növényvédelmi eljárások | 130 |
A permetezőszerek és használatuk | 134 |
A porozószerek és felhasználásuk | 135 |
A gázosítószerek és használatuk | 137 |
A növényvédőszerek raktározása | 137 |
A gyomnövények fogalma és kártétele | 137 |
A gyomnövények csoportosítása | 138 |
Általános megelőző védekezés a gyomnövények ellen | 140 |
A vegyszeres gyomírtás | 141 |
Géptani ismeretek (Mészáros Ferenc-Regős János) | 145 |
Szerkezeti anyagok | 145 |
Belsőégésű motorok | 146 |
A belsőégésű motorok típusai és működési elvük | 148 |
A négyütemű motor működése | 149 |
A kétütemű motor működése | 150 |
A karburátoros motor főbb szerkezeti részei | 151 |
A Diesel-motor és főbb szerkezeti részei | 153 |
A motorok indítása | 155 |
A motorok hatásfoka és tüzelőanyag-fogyasztása | 156 |
A traktor általános felépítése | 156 |
Villamos motorok | 163 |
A villamosítás jelentősége | 163 |
A villamos motorok típusai | 164 |
A villamos motorok védelme | 166 |
A mezőgazdasági termelés erőgépei | 166 |
Szántótraktorok | 166 |
Univerzális traktorok | 166 |
Különleges traktorok | 167 |
Mezőgazdasági munkagépek | 170 |
A talajművelés gépei | 170 |
Trágyázógépek | 182 |
Vető- és ültetőgépek | 184 |
Az öntözés gépei | 194 |
A növényvédelem gépei | 194 |
Betakarítógépek | 203 |
Magtisztító gépek | 214 |
Szecskázó és szárzúzó gépek | 219 |
Darálógépek | 221 |
A szállítás és az anyagmozgatás gépei | 221 |
Talajművelés (Regős János) | 224 |
A talajművelés célja és feladata | 224 |
A talajművelés alapműveletei | 225 |
A szántás | 226 |
A tárcsázás | 234 |
A talajmaró | 236 |
Kultivátorozás | 236 |
Boronálás | 239 |
A küllőskapu munkája és használata | 241 |
A talaj felszínének egyengetése | 242 |
A talaj tömörítése | 244 |
Talajművelési rendszerek | 245 |
Az alapvető talajművelési rendszer munkái | 246 |
A vetés előtti talajművelési rendszer | 254 |
Évelő takarmányok, gyepes területek felszántása | 256 |
Vetőmag - vetés (Regős János) | 258 |
Vetőmag-mintavétel | 260 |
A vetőmag értékmérő tulajdonságai | 260 |
A vetőmag előkészítése | 262 |
A vetés ideje | 264 |
A vetés módjai | 365 |
A vetőmag mennyisége | 268 |
A vetés mélysége és a mag alátakarása | 270 |
A vetés munkája | 271 |
A vetés munkájának ellenőrzése | 272 |
A palántázás | 272 |
Kézi palántázás | 273 |
Gépi palántázás | 273 |
Növényápolás (Regős János) | 274 |
A kelés előtti ápolási munkák | 274 |
A nyári és őszi vetések ápolási mukái | 275 |
Az őszi vetések téli ápolása | 277 |
A kapásnövények ápolása | 278 |
Földművelési rendszerek (Regős János) | 282 |
Vetésforgó (Regős János) | 286 |
A növények elhelyezése a vetésforgóban | 287 |
Termesztett növényeink hatása a talajra és elővetemény-igényük | 291 |
A termények tárolása (Regős János) | 293 |
Tárolási veszteségek | 293 |
A szemestermények tárolása | 194 |
A gabonamagvak tárolása | 294 |
A kukorica tárolása | 296 |
Egyéb magvak tárolása | 297 |
Magtári kártevők | 297 |
A gyökér- és gumósnövények tárolása | 298 |
A burgonya tárolása | 299 |
A répa tárolása | 300 |
A dugványrépa tárolása | 300 |
A szalma és a pelyva tárolása | 300 |
Szénakészítés | 301 |
A réti széna készítése | 302 |
A pillangószám készítése | 303 |
Állványos szénakészítés | 304 |
Szellőztetéses szénakészítés | 305 |
Forrólevegős, gyorsszárításos szénakészítés | 307 |
A szálastakarmányok kazalozása | 307 |
Az erjesztett takarmányok készítése | 308 |
A silózás jelentősége | 308 |
A takarmányok erjesztése | 309 |
Silózás | 310 |
Mezőgazdasági üzemtani és munkaszervezési alapismeretek (Dr. Székely József-Regős János) | 313 |
Mezőgazdasági üzemeink | 313 |
Állami üzemek | 313 |
Termelőszövetkezeti üzemek | 315 |
A mezőgazdasági üzem termelőeszközei | 316 |
Állóeszközök | 317 |
Forgóeszközök | 321 |
Az üzemágak | 323 |
Az üzemágak csoportosítása | 323 |
A legfontosabb üzemgazdasági mutatószámok | 324 |
Önköltség | 324 |
Jövedelem, veszteség | 325 |
A munka termelékenysége | 325 |
Számosállat | 326 |
Állatsűrűség | 327 |
A szántóföldi növénytermesztés szervezése | 327 |
A növénytermesztés gépesítése | 328 |
A fogatállomány mértékének megállapítása | 332 |
Munkaszervezés | 332 |
A növénytermesztés munkaszervezete | 334 |
A munkafolyamatok szervezése3 | 335 |
A munka díjazásának alapelvei a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben | 347 |
A bérezés alapelvei az állami mezőgazdasági nagyüzemekben | 347 |
A jövedelemelosztás alapelvei a termelőszövetkezetben | 348 |