Növénytermesztési alapismeretek

Tartalom

Bevezetés 3
A mezőgazdasági növények növekedésének és fejődésének feltételei 5
Élettelen környezeti tényezők 5
Élő környezeti tényezők 7
Éghajlattan
Általános meteorológiai alapismeretek 11
Alapfogalmak. A légkör anyaga és rétegeződése 11
A napsugárzás 15
A levegő hőmérséklete 18
A talaj hőmérséklete 21
A légnyomás és a szél 23
A levegő páratartalma 25
A felhő- és ködképződés. Felhőfajták 27
A csapadékképződés 29
Éghajlattani alapismeretek 35
Az éghajlat tényezői 35
Az éghajlatok osztályozása 38
Az éghajlatot jellemző fontosabb számértékek 40
Magyarország éghajlata 41
Magyarország éghajlati körzetei 45
Agrometeorológia 48
Az agrometeorológia feladata. A légkör anyagának szerepe a növények életében 48
A napsugárzás és a hőmérséklet szerepe a növények életében 49
A csapadék és a szél szerepe a növények életében 52
A meteorológiai állomás műszerei és azok kezelése 54
Talajtan
A talaj fontosabb alapkőzetei és ásványai 65
A talaj kialakulása, a mállás 67
A talaj fizikai tulajdonságai 71
A talaj mechanikai összetétele 71
A talaj kötöttsége, higroszkópossága és kapilláris vízemelése 73
A talaj szerkezete 76
A talajok duzzadó- és zsugorodóképessége, hézagtérfogata 78
A talaj vízgazdálkodása. Kötött víz, szabad víz, vízáteresztő képesség 80
A talaj vízkapacitása. Hervadáspont, holtvíz, hasznosvíz 83
A talaj levegő- és hőgazdálkodása 86
A talaj kémiai tulajdonságai 89
A talaj kolloidjai és tulajdonságaik 89
A kolloidok viselkedése és szerkezete. Ionadszorpció és báziskicserélődés 91
Az adszorpciós komplexus 93
A talaj kémhatása és hidrolitos savanyúsága 96
A talaj biológiai tulajdonságai 99
A talaj élőlényei és csoportosításuk 99
A talaj mikroorganizmusai 101
A humusz 103
A morzsás talajszerkezet kialakulásának feltételei 106
A talaj érettsége és termőképessége 108
A fontosabb növényi tápanyagok és azok forgalma 110
A talajok mintavétele, egyszerűbb talajvizsgálati módszerek 116
Mintavétel 116
A talaj fizikai tulajdonságainak vizsgálata 117
A talaj kémiai tulajdonságainak vizsgálata 118
Talajrendszertan
A talajképző tényezők szerepe a talajok kialakulásában 123
A talajok osztályozása 126
A váztalajok 128
A kőzethatású talajok 129
A közép- és délkelet-európai barna erdőtalajok 130
A csernozjomtalajok 133
A szikes talajok 135
A réti talajok 138
A láptalajok 140
A mocsári és ártéri erdők talajai 142
A folyóvizek és tavak üledékeinek és hordalékainak talajai 143
Az üzemi talajtérképezés 145
Talajjavítás, talajvédelem
A talajjavítás 149
A savanyú talajok javítása 150
A szikes talajok javítása 153
A homoktalajok javítása 157
A táptalajok javítása 159
A talajvédelem 162
A víz pusztító munkája, az erózió 162
Az erózió és a belvizek elleni védekezés 164
A defláció elleni védekezés 167
Szervestrágyázás
A trágyaanyagok és csoportosításuk 173
A tarló-és gyökérmaradványok 175
Az istállótrágya alapanyagai 177
Az istállótrágya érése 179
Az istállótrágya kezelése 181
Az istállótrágya felhasználása és hatása 184
A hígtrágya és felhasználása 187
A zöldtrágyák 190
Egyéb szerves trágyák 191
Műtrágyázás
A műtrágyázás jelentősége, a műtrágyák csoportosítása 197
Egy hatóanyagú (mono-) műtrágyák 200
A nitrogéntartalmú műtrágyák 200
A foszfortartalmú műtrágyák 202
A káliumtartalmú műtrágyák 203
Két- vagy több hatóanyagú (összetett vagy komplex) műtrágyák 205
Egyéb műtrágyák 207
A mikroelemtrágyák 207
A mésztrágyák 208
A baktériumtrágyák 208
A szén-dioxid-trágyázás 208
A talaj és a műtrágyák kölcsönhatása 210
A talaj hatása a műtrágyák érvényesülésére 210
A műtrágyák hatása a talajra 212
A talajba került műtrágyák átalakulása és hasznosulása 214
Nitrogén- és foszforműtrágyák 214
Kálium-, kalcium- és mikroelemtrágyák 218
A levéltrágyázás 220
A műtrágyák korszerű tárolása és az agrokémiai központok Szerepe 223
A műtrágyák felhasználása 227
A műtrágya mennyiségét befolyásoló tényezők 227
A műtrágya mennyiségének megállapítása 231
A műtrágyázás ideje 233
A műtrágyák kijuttatása 235
Az üzemi műtrágyázást terv készítésének irányelvei 238
Talajművelés
A talajművelés és alapműveletei 243
Az eke munkája, a szántás 246
A szántás módjai és agrotechnikai követelményei 250
A tárcsás talajművelő gépek munkája és felhasználása 254
A talajmaró munkája és használata 257
A kultivátor és a fogas borona munkája és felhasználása 258
A hengerek, talajegyengetők és kombinált talajművelő gépek munkája és felhasználása 263
Talajművelés! rendszerek
A talajművelési rendszerek fogalma, meghatározó tényezői és csoportosítása 271
Az őszi vetésű növények talajművelés! rendszere 274
Talaj-előkészítés korán lekerülő elővetemények után 274
Talaj-előkészítés szántással 274
A szántás nélküli talaj-előkészítés 279
Talaj-előkészítés későn lekerülő elővetemények után 280
Talaj-előkészítés évelő takarmányok után 281
A tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere 284
Őszi mélyszántás 285
Tavaszi talaj-előkészítő munkák 287
A nyári (másod-) vetések talajművelési rendszere 291
A talajművelés különleges módjai 292
Öntözés
Az öntözés jelentősége, hazai helyzete 297
Az öntözés agrotechnikai követelményei 300
Az öntözés ideje 301
Az öntözés módjai 303
Felületi öntözési módok 304
Az esőszerű öntözési módok 307
A csepegtető öntözés 314
A felszín alatti öntözési módok 314
Talajhasználat
A vetésforgó 319
A növények elhelyezése a vetésforgóban 321
A vetésforgó összeállításának irányelvei 324
A vetésforgó és a monokultúra a korszerű növénytermesztésben 326
Vetőmag és vetés
A vetőmag 331
A vetőmag előkészítése vetésre 337
A vetés 340
A vetés ideje 340
A vetés módjai 342
A vetőmag mennyisége 344
A vetés mélysége 347
A kertészeti növények különleges szaporítási eljárásai 349
Növényápolás
A növényápolás célja, fogalma, csoportosítása 355
A kelés előtti talajápolás 355
A kelés utáni talajápolás 357
A tenyészterület kialakítása 358
Különleges növényápolási munkák 360

Témakörök