I. kötet | |
Bevezetés | 15 |
Sejttan | |
Történeti rész | 23 |
A sejtek megjelenése, alakja, nagysága | 26 |
A sejt alkotórészei | 28 |
A sejt elemei, vegyületei | 30 |
A fehérjék | 31 |
A szénhidrátok | 36 |
Zsírnemű anyagok | 38 |
Szervetlen vegyületek | 40 |
A sejt élő vagy aktív alkotórészei | 41 |
A protplazma részei | 41 |
A citoplazma | 41 |
A sejtmag | 42 |
A színtestek | 46 |
A sejt passzív alkotórészei | 80 |
A sejtfal | 80 |
A sejtnedv | 89 |
Enzimek vagy fermentumok | 93 |
A vitaminok | 95 |
A hormonok | 97 |
Tartalmi részek vagy zárványok | 98 |
A sejtek növekedése és szaporodása | 105 |
A sejtek növekedése | 105 |
A sejtek szaporodása | 105 |
Ivaratlan szaporodás | 105 |
Ivaros szaporodás | 106 |
Sejtmozgások | 107 |
Sejtöregedés, sejthalál | 110 |
Általános szövettan | 105 |
A sejtek differenciálódása és a soksejtű test kialakulása | 113 |
Osztódó szövetek, merisztémák | 117 |
Szövetdifferenciálódás | 118 |
Csúcsmerisztémák | 119 |
Oldalmerisztémák | 120 |
Interkaláris merisztémák | 122 |
A bőrszövetrendszer és függelékei | 123 |
Elsődleges bőrszövetek | 123 |
Az epidermisz | 123 |
A rhizodermisz | 132 |
Másodlagos bőrszövet vagy periderma | 133 |
Harmadlagos bőrszövet vagy rhytidoma | 134 |
Szállítószövet-rendszer | 136 |
Szállítónyalábok | 140 |
Alapszövetrendszer | 148 |
Valódi alapszövetek | 148 |
Asszimiláló alapszövet | 149 |
Raktározó alapszövet | 149 |
Víztartó alapszövet | 150 |
Átszellőztető alapszövet | 150 |
Intercerllulárisok | 150 |
Mechanikai alapszövetek | 152 |
Kiválasztó és váladéktartó alapszövetek | 157 |
A növények szervei | |
Szimmetriaviszonyok | 161 |
Elágazások | 162 |
A vegetatív szervek | 164 |
A gyökér alaktana | 164 |
A gyökércsúcs felépítése | 166 |
A gyökér szöveti felépítése | 169 |
A gyökér elágazódása | 171 |
A gyökérrendszer mélységi kifejlődése | 172 |
Gyökérmódosulások | 173 |
A hajtás alaktana | 177 |
A hajtáscsúcs felépítése | 177 |
A rügy | 179 |
A szár elsődleges szöveti felépítése | 182 |
Az edénynyalábok lefutása | 184 |
A gyökér- és szárnyalábok csatlakozása | 185 |
A szár másodlagos szövetei és vastagodási típusai | 185 |
A fatest | 188 |
A háncstest | 196 |
Hajtás- és szártípusok | 198 |
A hajtás élettartama | 201 |
A hajtás teratológiája | 202 |
A hajtás filogenezise | 202 |
A levél alaktana | 204 |
Levéltípusok | 205 |
A levélalap | 208 |
A levélnyél | 208 |
A levéllemez | 209 |
A lomblevél szöveti felépítése | 213 |
A Zalenszkij-féle szabály | 215 |
Felemáslevelűség | 218 |
Egyenlőtlen levelűség | 218 |
A levél módosulásai | 218 |
A levél teratológiája | 220 |
A levél filogenezise | 220 |
Szaporító szervek | |
Ivaratlan szaporodás, agamogónia | 221 |
Ivaros szaporodás, gamogónia | 221 |
Nemzedékváltakozások | 223 |
A moszatok és gombák nemzedékváltakozása | 224 |
A mohák nemzedékváltakozása | 224 |
A harasztok nemzedékváltakozása | 228 |
A magvas növények nemzedékváltakozásos fejlődésmenete | 230 |
A nyitvatermők nemzedékváltakozása | 233 |
A zárvatermők nemzedékváltakozásos fejlődésmenete és ivaros folyamatai | 234 |
A virág alaktana | 235 |
A takarólevelek tája | 237 |
Az ivarleplek tája | 238 |
Virágképlet, virágdiagram | 250 |
Virágzatok, terméságazatok | 250 |
A megporzás | 253 |
A megporzás módjai | 256 |
A megtermékenyülés folyamata | 259 |
A megtermékenyülés elmaradása | 261 |
A magkezdemény maggá alakulása | 263 |
A termés | 265 |
Egyszerű száraz termések | 266 |
Egyszerű húsos termések | 268 |
Csoportos és áltermések | 268 |
A magvak, termések elterjesztése | 270 |
A virág filogenezise | 271 |
A növénymorfológia rövid története | 271 |
Fontosabb növénymorfológiai irodalom | 272 |
A növények élettana | |
A növényélettan tárgya, feladata és kutatási módszerei | 275 |
A növényélettan tárgya | 275 |
A növényélettan feladatai | 276 |
A növényélettan kutatási módszerei és kapcsolata más tudományokkal | 277 |
A növények életfeltételei és befolyásuk az életfolyamatok intenzitására | 280 |
Az életfeltételek fogalma és csoportosítása | 280 |
Az életfeltételek intenzitásának szerepe és az optimumgörbe fogalma | 281 |
Az életképesség és a szunnyadó élet vagy anabiózis | 283 |
Az ultraminimum és az ultramaximum pontok | 284 |
A növényi sejt mint a szerkezet és működés egysége | 286 |
A növény-test legfontosabb kémiai elemei | 286 |
Az életműködés szempontjából legfontosabb vegyületek | 287 |
A víz és az ásványi sók szerepe | 288 |
A fehérjék szerepe | 291 |
A nukleinsavak szerepe | 292 |
Az összetett lipidek vagy lipoidok szerepe | 293 |
A növényi sejt alkotórészeinek szerkezete és működése | 293 |
A plazma szerkezetére vonatkozó kísérleti bizonyítékok | 294 |
A plazmaszerkezet élettani vonatkozásai | 295 |
A sejt egyes alkotórészeinek működéséről | 298 |
A növényi sejt anyagcseréjének és energiagazdálkodásának alapjai | 300 |
A növény és az állat biológiai fogalma | 300 |
Az energia felszabadításának útja | 301 |
Az ATP szerepe a sejt energiagazdálkodásában | 303 |
A növények vízforgalma és vízgazdálkodása | 305 |
A növényi sejt vízfelvételének alapjelenségei | 306 |
A növényi sejt vízfelvételének fizikai jelenségei | 306 |
Az életműködés szerepe a sejt vízfelvételében, a szívóerő értelmezése és az ozmoreguláció magyarázata | 310 |
A növény ozmotikus értékének és szívóerejének meghatározása | 313 |
A növényi test vízfelvevő szervei és a víz felvételét befolyásoló körülmények | 315 |
A növényi test vízfelvevő szervei | 315 |
A gyökér vízfelvételét befolyásoló külső körülmények | 317 |
A növények vízleadása párologtatás útján | 320 |
A párologtatás fogalma, jelentősége és formái | 320 |
A párologtatás élettani lefolyása | 321 |
A párologtatás törvényszerűségei és a transzspirációt befolyásoló körülmények, a vízmérleg | 323 |
A párologtatás mértékének elemzési és értékelési módjai | 325 |
A víz szállítása a felhasználás helyére | 329 |
A növényi test áramlási rendszerének áttekintése | 329 |
A gyökérnyomás szerepe a víz szállításában | 330 |
A párologtatás szívó hatásának szerepe a víz szállításában | 336 |
A vízszállítás kohéziós elmélete | 338 |
A növények vízgazdálkodásával kapcsolatos gyakorlati kérdések: a szárazságtűrés, az aszály és az öntözés | 340 |
A növények ásványos táplálkozása | 342 |
Táplálóelemek szükségességének vizsgálata | 342 |
A növényi test kémiai elemzése | 342 |
A vízkultúrás vizsgáltok | 344 |
A szükséges elemi tápanyagok megállapítása hiánybetegségek tanulmányozásával | 347 |
A radioaktív izotópok alkalmazása a szükséges tápanyagok meghatározásában | 348 |
A tápláló elemek periódusos rendszerbeli helye és geológiai elterjedése | 348 |
Az elemi tápanyagok minőségi hatása | 350 |
Az elemek egymás közötti arányának szerepe és az ionantogonizmus kérdése | 350 |
Az egyes elemek szerepe a növények életében | 351 |
Az elemi tápanyagok mennyiségi szerepének kérdése | 359 |
Az elem tápanyagok mennyiségi szerepéenk tudományos vizsgálata | 359 |
A tápanyag-utánpótlás tudományos alapjai | 360 |
A táplálóanyagok felvétele | 364 |
A tápanyagok felvételéer vonatkozó nézetek kialakulása | 364 |
A légzés szerepe a tápanyagok felvételében | 365 |
A tápanyagok felvételének részletei | 366 |
A tápanyagok felvételét befolyásoló körülmények | 370 |
A növény anyag- és energiacseréjének felépítő és lebontó folyamatai | 374 |
A széndioxid fotoszintetkus asszimilációja | 375 |
A fotoszintézis tényezői és termékei | 375 |
A fotoszintézis főbb mozzanatai és azok részfolyamatai | 382 |
A fotoszintézist befolyásoló külső tényezők és a terméshozam kérdése | 388 |
A bíborbaktériumok fotoszintézise, a kemoszintézis formái és a fotoszintézis fejlődésének történeti jelentősége | |
A lebontás vagy disszimiláció | 394 |
Az erjedés vagy fermentáció | 395 |
Az oxidatív légzés | 399 |
A nitrogén asszimilációja | 407 |
A talaj ásványi nitrogénjének, a nitrát- és ammóniumvegyületek keletkezésének kérdése | 408 |
Az aminosavak képzése | 410 |
A fehérjék bioszintézise | 414 |
A tápanyag-asszimilálás egyéb útjai és folyamatai, a kiválasztás | 417 |
Heterotróf táplálkozás | 417 |
Televénylakó életmód vagy szaporofitizmus | 417 |
Élősködő életmód vagy parazitizmus | 418 |
Rovaremésztő vagy inszektivóra növények | 418 |
Együttélés vagy szimbózis | 420 |
A tápanyagok szállítása, átalakítása és raktározása | 420 |
Az asszimilátumok szállításának mechanizmusa | 420 |
Az asszimilátumok további átalakítása (intermedier anyagcsere) | 421 |
A tápanyagok raktározása | 425 |
A kiválasztás | 426 |
A növényi kiválasztó folyamat jellegzetességei | 426 |
A növényi kiválasztó folyamat fő formái | 427 |
A növekedés és fejlődés élettana | 428 |
A növekedés és fejlődés lényege, egymáshoz való viszonyuk | 430 |
A fejlődést és növekedést meghatároző belső tényezők | 430 |
A fejlődés örökléstani (genetikai) meghatározottsága | 430 |
A differenciálódás és a vele kapcsolatos jelenségek: a totipotencia, differenciálódás, regeneráció, topofizis | 431 |
A növekedést és fejlődést szabályozó növényi hormonok (fitohormonok) | 435 |
Az egyedi fejlődés alapjelenségei | 442 |
A növekedés jelenségei | 449 |
A növényi test növekedésének főbb típusai | 449 |
A növekedés mérési módszerei | 449 |
A növekedés sebessége és nagyperiódusa | 452 |
A sejt embrionáils és megnyúlásos növekedési fázisai és azok hormonális irányítottsága | 454 |
A fejlődési folyamat főbb szakaszai | 458 |
A nyugalmi állapot élettana | 459 |
A csírázás fázisa | 462 |
A vegetatív fejlődés fázisa | 467 |
A virágzás mint a fejlődés reproduktív fázisa | 475 |
A szaporodás ivartalan és ivaros formája a megtermékenyítés és az embrióképzés folyamatában | 484 |
Szintetikus kémiai anyagok szerepe a növekedés és fejlődés befolyásolásában | 487 |
Gyomtalanító anyagok vagy herbicidek | 488 |
Növényi mozgások élettana | 490 |
A növényi mozgásokról általában | 490 |
Tropizmusok | 491 |
A fotoropizmos | 491 |
A geotropizmus | 496 |
Tigmotropizmus | 499 |
Hidrotropizmus | 501 |
Kemotropizmus | 501 |
Nasztiás mozgások | 501 |
Termonasztia | 501 |
Fotonasztia | 502 |
Szeiznomasztia | 502 |
Tigmo- és kemanoszatia | 504 |
Autonóm mozgások | 508 |
Higroszkópos mozgások | 507 |
Kohéziós mozgások | 508 |
Explóziós lövő mozgások | 509 |
A növényélettan rövid története | 510 |
A növényélettan hazánkban | 511 |
Fontosabb növényélettani irodalom | 513 |
Név- és Tárgymutató | 515 |
II. kötet | |
A növények rendszerének alapjai | |
Előszó | |
A növények rendszere. Bevezetés | 23 |
A növények rendszerezésének története | 23 |
A növényrendszertan és flórakutatás hazánkban | 26 |
A rendszerezés főbb kérdései | 29 |
A rendszerezés alapvető egysége: a faj | 33 |
A rendszertani egységek | 36 |
A növényvilág fejlődéstörténeti rendszere | |
Vírusok - virpohyta | 41 |
Vírusfélék - Virales | 44 |
Rickettsiafélék - Rickettsiales | 45 |
Hasadógombák vagy baktériumok - Schizomyxophyta | 46 |
Pseudomonadales | 53 |
Chlamydobacteriales | 54 |
Híphomikrobiales | 55 |
Eubacteriales | 55 |
Actinomycetales | 56 |
Caryophanales | 57 |
Beggiatoales | 57 |
Myxobacteriales | 57 |
Spirochaetales | 57 |
Myxoplasmatales | 58 |
Moszatok - Algae | 59 |
Kékmoszatok - Cyanophyta | 60 |
Chroococcales | 66 |
Chamaesiphonales | 67 |
Homogonales | 67 |
Ostorosmoszatok - Euglenophyta | 68 |
Euglenales | 71 |
Peranematales | 71 |
Sárgásmoszatok - Chrysophyta | 72 |
Sárgászöld moszatok - Xanthophyceae | 72 |
Sárgamoszatok - Chrysophyceae | 75 |
Kovamoszatok - Bacillariophyceae | 78 |
Barázdásmoszatok - Pyrrophyta | 84 |
Desmophyceae | 84 |
Páncélos ostorosok - Dinophyceae | 84 |
Egybarázdás moszatok - Cryptophyceae | 86 |
Zöldmoszatok - Chlorophyta | 87 |
Zöldmoszatok - Chlorophyceae | 87 |
Ostornélküli moszatok - Conjugatophyceae | 101 |
Csillárkamoszatok - Charophyceae | 105 |
Barnamoszatok - Phaeophyta | 108 |
Vörösmoszatok - Rhodophyta | 114 |
Bangiopgyceae | 117 |
Florideophyceae | 117 |
Gombák - Fungi | 128 |
Nyálkagombák - Myxophyta | 129 |
Ősgombák - Acrasiomycetes | 132 |
Moszatgombák - Phycomycetes | 135 |
Tömlősgombák - Ascomycetes | 146 |
Bazidiumosgombák - Basidiomycetes | 161 |
Konikiumosgombák - Adelomycetes | 175 |
Zuzmók - Lichenophyta | 183 |
Moszatgombás zuzmók - Phycolichenes | 187 |
Tömlősgombás zuzmók - Ascolichenes | 187 |
Bazidiumosgomgás zuzmók - Basidiolichenes | 188 |
Félzuzmók - Deuterolichenes | 188 |
Mohák - Bryophyta | 190 |
MÁJMOHÁK - HEPATICAE | 196 |
Ősmájmohák - Calobryopsida | 196 |
Jungermanniopsida | 197 |
Csillagos májmohák - Marchantiopsida | 200 |
Sphaerocarpopsida | 201 |
Anthoceropsida | 201 |
LOMBOSMOHÁK - MUSCI | 203 |
Őslombosmohák - Archidiopsida | 203 |
Sziklamohák - Andreaeopsida | 203 |
Tőzegmohák - sphagnopsida | 204 |
Valódi lombosmohák - Bryopsida | 207 |
Szőrmohák - Polytrichopsida | 208 |
Harasztok - Pteridophyta | 212 |
Ősharasztok - Psolopsida | 213 |
Tmeszipteriszek - Tmesopsida | 215 |
Korpafüvek - Lycopsida | 216 |
Zsurlók - Sphenopsida | 222 |
Páfrányok - Pteropsida | 227 |
Nyitvatermők - Gymnospermatophyta | 239 |
PTERIDOSPERMOPHYTINA | 240 |
Magvaspáfrányok - Pteridospermopsida | 240 |
Cikászok - Cycadopsida | 242 |
CHLAMYDOSPERMOPHYTINA | 244 |
Bennettitopsida | 244 |
Gnetopsida | 246 |
CONIFEROPHYTINA | 248 |
Ginkyopsida | 248 |
Nyitvatermő ősfák - Cordaitopsida | 250 |
Fenyők - Coniferopsida | 251 |
Taxospida | 262 |
Ephedropsida | 264 |
Zárvatermők - Angiospermatophyta | 265 |
Kétszikűek - Dicotylendonopsida | 268 |
Egyszikűek - Monocotyledonopsida | 424 |
A növényvilág kialakulása | |
Teleptestűek | 469 |
Száras növények | 472 |
A zárvatermők rendszerezésének problémái | 477 |
A száras növények palaeobotanikai szerepe | 480 |
Növényföldrajz és ökológia | |
Bevezetés | 489 |
A növényföldrajz és ökológia fogalma, tárgyköre | 489 |
A növényföldrajz és ökológia története | 489 |
Növényföldrajz | 491 |
Flóra és vegetáció | 491 |
A Föld növényzeti övei | 495 |
A Föld flórájának felosztása | 550 |
A növénytakaról időbeni változásai | 553 |
Magyarország növényvilága | 557 |
A legfontosabb hazai növénytársulások összefoglalása | 590 |
A magyar flóra összetétele | 592 |
A növénytársulástan alapfogalmai | 600 |
Ökológia | 605 |
Növény és környezet | 605 |
Élettelen környezeti tényezők | 606 |
Élő környezeti tényezők | 639 |
Felhasznált, egyben a tárgyban való további elmélyedéshez ajánlott irodalom | 647 |