kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Nemzeti Tankönyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 798 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-18-8469-4 |
Megjegyzés: | Számos ábrával illusztrálva. Tankönyvi szám: 42 230/I. |
Bevezetés | 25 |
Sejttan | |
A sejtelmélet | 35 |
A sejtstruktúra kialakulása | 36 |
A növényi sejt felépítése | 40 |
A sejt molekuláris organizációja | 45 |
A víz és az ionok jelentősége | 45 |
A fehérjék | 46 |
A nukleinsavak | 49 |
A szénhidrátok | 52 |
A lipidek | 54 |
A sejtmembránok ultrastuktúrája | 55 |
A citoplazma | 57 |
A citoplazma kémiai és fizikai sajátosságai | 57 |
A citoplazma általános struktúrája | 58 |
A citoplazma határhártyái, a plazmalemma és a tonoplaszt | 60 |
Az endoplazmatikus retikulum | 61 |
A riboszómák | 63 |
A Golgi-appartus vagy diktioszóma | 65 |
A mitokondriumok | 67 |
A mikrotestek | 70 |
A mikrofilamentumok. A citoplazma áramlása | 71 |
A mikrotubulusok | 71 |
A centriólumok | 73 |
A csillangók és az ostorok | 75 |
A citoplazma vakuólumrendszere | 75 |
A sejtnedv-vakuólum és a sejtnedvanyagok | 76 |
A lizoszómák | 81 |
A szferoszómák | 82 |
A tejnedv | 83 |
A lüktető vakuólumok | 83 |
Biokatalizátorok, enzimek, vitaminok, hormonok | 83 |
A citoplazma zárványai | 84 |
Fehérjezárványok | 85 |
Szénhidrátzárványok | 86 |
Zsír- és olajzárványok | 86 |
Illóolajok, gyanták, balzsamok | 87 |
Kristályzárványok | 88 |
A színtestek (plasztiszok) | 90 |
A kloroplasztiszok | 91 |
A fotoszintetikus organellum ősi típusai | 92 |
A lemezes kloroplasztiszok | 93 |
A gránumos kloroplasztiszok | 95 |
A tilakoid-membránok ultrastruktúrája | 99 |
A kloroplasztiszok | 100 |
A leukoplasztiszok | 101 |
A plasztiszok eredete | 102 |
A plasztiszok zárványai | 102 |
A keményítő (amylum) | 103 |
A zsíros olaj | 105 |
A fehérje | 105 |
A sejtmag | 105 |
A sejtmag általános jellemzése és jelentősége | 105 |
A sejtmag állapotai | 108 |
Az interfázisos sejtmag | 109 |
A maghártya | 109 |
A kromatinállomány | 109 |
A nukleolusz | 111 |
A sejtmagnedv | 111 |
Az osztódó vagy kinetikus mag | 111 |
A kromoszómák | 111 |
A kromoszómák kémiai összetétele | 112 |
A kromoszómák fénymikroszkópos struktúrája | 113 |
A kromoszómák szubmikroszkópos struktúrája | 116 |
A politén kromoszómák | 116 |
A kromoszómák individualitása és száma | 117 |
A tulajdonságok átadása. A mutáció | 118 |
A sejtciklus | 120 |
A mitózis | 12 |
A meiózis | 126 |
Az amitózis | 131 |
Az endomitózis | 132 |
A sejtkeletkezés módjai | 132 |
A sejtfal | 134 |
A sejtfal jelentősége és építőanyagai | 134 |
A sejt osztódása és a sejtlemez kialakulása | 135 |
A plazmodezmoszok | 136 |
A sejtfal növekedése és réteges felépítése | 137 |
A sejtfal vastagodásai | 138 |
A sejtfal elsődleges kémiai alkotói és a sejtfal ultrastruktúrája | 144 |
A sejtfal alapállománya | 144 |
A sejtfal váza | 145 |
A cellulóz sejtfal ultrastruktúrája | 145 |
A sejtfal másodlagos átalakulásai | 150 |
A sejthalál | 151 |
A növényi törzsfejlődés útja az egysejtűtől a soksejtű test kialakulásáig | |
A növényi törzsfejlődés útja az egysejtűtől a soksejtű test kialakulásáig. A főbb organizációs típusok. | 155 |
Protphyta | 156 |
Thallophyta | 156 |
Cormophyta | 162 |
A telomaelmélet | 163 |
A növények szövettana, histologia | |
A merisztémák és a differenciálódás folyamatai | 169 |
A merisztémák osztályozása | 170 |
A merisztémák citológiai sajátságai | 173 |
A differenciálódás | 173 |
A differenciálódás kauzális nézőpontból | 174 |
A differenciálódás módjai és típusai | 176 |
Endomitikus poliploidia | 176 |
Vakuolizálódás | 176 |
Növekedési differenciálódás | 176 |
Sejtfalvastagodási differenciálódás | 178 |
A sejtfal anyagaiban bekövetkező változások | 180 |
Egyes sejtfalak eltűnésével, felszívódásával kapcsolatos differenciálódás | 180 |
Sejtközi járatok differenciálódása | 180 |
Idioblasztok differenciálódása | 182 |
A környezeti tényezőkkel összefüggő differenciálódások | 182 |
Egyszerű szövetek differenciálódása | 184 |
A bőrszövetrendszer | 184 |
Elsődleges bőrszövetek | 185 |
Az epidermisz | 185 |
Gázcserenyílások vagy sztómák | 188 |
Növényi szőrök vagy trichomák | 194 |
A rizodermisz | 198 |
Másodlagos bőrszövetek | 199 |
A periderma | 199 |
A héjkéreg | 202 |
A sebpara | 202 |
A paraszemölcsök | 202 |
A szállítószövet-rendszer | 203 |
A xilém (xylem) | 205 |
Az elsődleges xilém | 205 |
A másodlagos xilém | 205 |
A xilém sejtes elemei | 207 |
A floém (phloem) | 209 |
Az elsődleges háncs | 209 |
A másodlagos háncs | 209 |
A háncs sejtes elemei | 210 |
A szállítónyalábok és típusai | 213 |
Az alapszövet-rendszer | 219 |
Parenchimatikus vagy valódi alapszövetek | 219 |
Asszimiláló alapszövetek | 219 |
Raktározó alapszövetek | 220 |
Víztartó alapszövetek | 221 |
Átszellőztető alapszövetek | 221 |
Mechanikai alapszövetek | 223 |
A kollenchima | 223 |
A szlerenchima | 224 |
Kiválasztó és váladéktartó alapszövetek | 231 |
Külső kiválasztású (extracelluláris) berendezések | 232 |
Florális nektáriumok | 233 |
Extraflorális nektáriumok | 234 |
Ozmofórák | 234 |
Hidatódák | 235 |
Belső szekréciós (intracelluláris) berendezések | 236 |
Kiválasztósejtek | 236 |
Oldásos sejtközi járatok | 236 |
Tejcsövek | 236 |
A növények szervei, organigraphia | |
A vegetatív szervek morfológiája | 241 |
Az embrió részei és a csíranövény kialakulása | 241 |
A harasztok embriója | 241 |
A magvas növények embriója | 242 |
A gyökér morfológiája | 247 |
A gyökércsúcs szöveti felépítése | 250 |
A gyökér szöveti felépítése | 251 |
A gyökér elsődleges kérge | 252 |
A gyökér központi hengere | 255 |
A gyökér hisztogenezise | 56 |
Az oldalgyökerek képződése | 257 |
A gyökér másodlagos vastagodása | 257 |
Gyökérmódosulások | 258 |
A hajtás morfológiája | 263 |
A rügy | 263 |
A vegetatív hajtás tenyészőkúpja | 265 |
A szár elsődleges szöveti felépítése | 267 |
A szár és a levél nyalábjainak kapcsolata | 270 |
A nyalábok hosszanti lefutása a szárban | 270 |
A nóduszok szöveti felépítése | 272 |
A gyökér- és szárnyalábok csatlakozása | 274 |
A hajtástengely szöveteinek gyarapodása, elsődleges vastagodások | 274 |
A hajtástengely másodlagos vastagodása | 277 |
A kambium | 277 |
A másodlagos vastagodások általános formái | 281 |
Fás egyszikűek vastagodása | 283 |
A fatest szerkezete | 283 |
A tűlevelű fák évgyűrűszerkezete | 285 |
A lombos fák évgyűrűszerkezete | 288 |
A bélsugarak | 290 |
Geszt és szijács | 291 |
Kemény- és puhafák | 292 |
A fa hasíthatósága, ággörcsök | 292 |
A háncstest | 293 |
A fák mérete és kora | 296 |
Szár- és hajtástípusok | 297 |
Módosult föld feletti hajtások | 298 |
Módosult földbeni hajtások | 298 |
A hajtás élettartama | 301 |
A hajtás filogenezise | 302 |
A levél morfológiája | 303 |
A levélkezdemények kialakulása | 303 |
A levélállás szabályai | 304 |
Levéltípusok: sziklevelek, allevelek, fellevelek | 307 |
A lomblevél szöveti felépítése | 307 |
Tűlevelek | 310 |
A szállítószövetek fejlődése | 311 |
A levél erezete | 312 |
A levél szilárdítószövetei | 316 |
A levél kiválasztószövetei | 316 |
A levél szöveti felépítése | 316 |
A levélhüvely szöveti felépítése | 316 |
A levél külső morfológiája (levélalap, levélnyél, levéllemez, egyszerű és összetett levél) | 318 |
Eltérő levélalakulások, módosulások | 321 |
Felemáslevelűség vagy heterofilia | 321 |
Egyenlőtlen levelűség vagy anizofilia | 322 |
Levélmódosulások | 322 |
A levél filogenezise | 324 |
A lombhullás | 324 |
A generatív szervek morfológiája és a növények nemzedékváltakozásos fejlődésmenete | 324 |
Az egysejtűek reproduktív tevékenysége | 325 |
A nemzedékváltozások típusai | 326 |
Izomorf nemzedékváltakozás | 327 |
Heteromorf nemzedékváltakozás és a többsejtűek reproduktív szerveinek néhány típusa | 328 |
A mohák kétszakaszos nemzedékváltakozása | 329 |
A harasztok nemzedékváltakozásos fejlődésmenete | 330 |
Az izospórás harasztok fejlődésmenete | 332 |
A homoiosprórás harasztok fejlődésmenete | 333 |
A heterosprórás harasztok fejlődésmenete | 334 |
A magvas növények nemzedékváltakozásos kétszakaszos fejlődésmenete | 338 |
A nyitvatermők nemzedékváltakozásos fejlődésmenete | 338 |
A zárvatermők fejlődésmenete | 341 |
A virág morfológiája | 341 |
A virág ontogenezise | 342 |
A virágtakaró | 344 |
A csésze | 344 |
A párta | 345 |
A lepel | 346 |
Az ivarlevelek tája | 346 |
A porzótáj | 346 |
A porzó anatómiája | 346 |
A portok | 347 |
A pollen | 349 |
A porzók elhelyezkedése és egymással való kapcsolata | 352 |
A pollen gyakorlati jelentősége | 354 |
A termőtáj | 356 |
A termőlevél anatómiája | 357 |
A magház és a magkezdemények | 358 |
A magház helyzete és a placentáció típusai | 358 |
A magkezdemény szerkezete és helyzete | 361 |
A makrogametogenezis | 362 |
Virágképlet és virágdiagram | 364 |
Virágzatok | 366 |
Egyszerű fürtös virágzatok | 366 |
Egyszerű bogas virágzatok | 368 |
Összetett virágzatok | 369 |
A megporzás és a virágbiológia vázlata | 370 |
A megporzás módjai | 373 |
Vízporozta vagy hidrofil növények | 373 |
Szélporozta vagy anemofil növények | 374 |
Rovarporozta vagy entomofil növények | 375 |
A virágok illata és színe | 375 |
A virágok illatanyagai | 376 |
A virágok tarkasága és tagoltsága | 376 |
Virágtípusok | 377 |
A megtermékenyülés folyamata | 381 |
A megtermékenyítés elmaradása, az apoximis formái | 384 |
Az embriófejlődés folyamata és a mag kialakulása | 384 |
A táplálószövet kialakulása | 386 |
A maghéj kialakulása | 387 |
A termés fejlődése | 389 |
Egyszerű száraz termések | 390 |
Száraz, felnyíló termések (tüsző, hüvely, becő, tok, szütyő) | 390 |
Száraz, zárt termések (szemtermés, kaszattermés, makk, makkocska, aszmag, ikertermés, lependék, ikerlependék) | 393 |
Egyszerű húsos termések (bogyó, paprikatermés, narancstermés, kabak, csonthéjas termés, almatermés) | 394 |
Csoportos és áltermések (csoportos tüsző, csoportos csonthéjas termés, szamócatermés, csipkebogyó, epertermés, fügetermés, ananásztermés) | 397 |
A termés leválása | 397 |
A magvak és termések elterjesztése | 398 |
A virág filogenezise | 399 |
A fontosabb növénymorfológiai irodalom | 401 |
Az élettér és az életmód hatása a növény testszerveződésére | |
Alkalmazkodás a vízhez és a hőmérséklethez | 406 |
Vízbe merülten élő növények, hidrofita | 406 |
Vízben úszó növények | 407 |
Mocsárnövények | 407 |
Fán lakó növények, epifita | 408 |
Szárazkörnyezeti növények, xerofita | 409 |
Párnanövények | 411 |
Közepes vízellátású növények, mezofita | 412 |
Alkalmazkodás a fényviszonyokhoz | 412 |
Alkalmazkodás a mechanikai igénybevételekhez | 414 |
Alkalmazkodás szokatlan táplálkozási viszonyokhoz (szaprofitizmus, parazitizmus, szimbiózis, ovaremésztés) | 415 |
Növényélettan, physiologia | |
A növényélettan bevezető alapkérdései | 419 |
A növényélettani kutatás tárgya és tárgykörei | 419 |
A növényélettan helye, feladata és kutatási módszerei | 420 |
A növényélettan helye és feladata | 420 |
A növényélettan kutatási módszerei | 422 |
A környezet és az életfeltételek hatása a növények életfolyamataira | 423 |
Az életfeltételek fogalma és csoportosítása | 423 |
Az életfeltételek intenzitása és az optimumgörbe fogalma | 425 |
Az életképesség, a lappangó vagy latens élet és a szunnyadó élet vagy anabiózis | 427 |
A kevésbé ismert vagy ismeretlen környezeti tényezők kérdése | 427 |
A növények táplálkozási formái és tápláló anyagai | 429 |
A növényi energiagazdálkodás alapjai | 429 |
A növények táplálkozási formáinak áttekintése | 431 |
Autotróf növények | 432 |
Fotoszintetizáló klorofillos növények | 432 |
Fototróf vagy fotoredukáló baktériumok | 432 |
Kemoszintetizáló baktériumok | 432 |
Heterotróf növényi szervezetek | 434 |
Szaprofitizmus vagy televénylakó életmód | 434 |
Parazitizmus vagy élősködő életmód | 436 |
Inszektivora vagy rovaremésztő növények | 436 |
A szimbiózis vagy együttélés | 436 |
A növényeket tápláló anyagok | 437 |
A növényeket tápláló elemek minőségi hatása | 438 |
A szén, oxigén, hidrogén | 439 |
A nitrogén | 440 |
A foszfor | 440 |
A kén | 441 |
A kálium | 441 |
A kalcium | 442 |
A magnézium | 443 |
A vas | 443 |
A bór | 443 |
A mangán | 444 |
A réz | 444 |
A cink | 445 |
A molibdén | 445 |
Egyéb elemek növényélettani szerepe | 445 |
Az elemi tápanyagok mennyiségi- és arányviszonyainak szerepe | 445 |
A vízkultúrás vizsgálatok | 446 |
Az ionantagonizmus kérdése | 449 |
A növényi tápanyagválogatás környezetváltoztatási hatása | 450 |
A tápanyagok újrahasznosítása, reutilizációja | 450 |
A vízkultúrák gyakorlati haszna | 450 |
Természetes kísérletek és egyéb módszerek a növényi táplálékok vizsgálatában | 451 |
Szabadföldi és tenyészedényes termesztés | 451 |
A fitotronban való nevelés | 452 |
A növényi test kémiai elemzése | 452 |
Izotópos vizsgálatok | 454 |
Az elemi tápanyagok mennyiségi szerepe és a hozadék kérdése | 455 |
A Liebig-féle minimumtörvény vagy minimumszabály | 455 |
Mitshcerling terméshozadék-szabálya | 456 |
A tápanyagok visszapótlásának anyagai és alkalmazásuk formái | 457 |
Közvetlenül ható vagy direkt trágyák | 457 |
Közvetetten ható vagy indirekt trágyák | 459 |
A trágyák alkalmazásának formái | 460 |
Disszimiláció (légzés és erjedés) | 460 |
A disszimiláció funkciói | 460 |
A légzés és az erjedés fogalma | 462 |
A légzés erőssége | 463 |
A vonatkoztatási alap kérdése | 463 |
A légzés erőssége és a külső tényezők | 464 |
A légzés erőssége és az élettani kor | 465 |
A légzési szubsztrátumok és a légzési hányados | 466 |
A légzés bevezető szakasza | 468 |
A mikroorganizmusok erjedéseinek élettana | 469 |
A katabolit represszió | 472 |
Erjedések a magasabb rendű növényekben | 472 |
A pentóz-foszfát-ciklus | 474 |
A citrát-ciklus | 475 |
A zsírsavak légzésbeli felhasználódása és a glikogenezis | 477 |
A terminális oxidáció fogalma | 479 |
A légzéslánc és az oxidatív foszforilálás | 480 |
A Pasteur-effektus | 482 |
A mitokondriumok második légzési útja | 483 |
Egyéb enzimek mint terminális oxidázok | 485 |
A szuperoxidgyök és a hidrogén-peroxid keletkezése | 486 |
Szabadgyök-reakciók a szervezetben | 487 |
A szabadgyök-reakciók enzimes szabályozása | 490 |
A szén-dioxid asszimilációja | 492 |
Autotrófia, heterotrófia, mixotrófia | 492 |
A fotoszintézis lényege, formáinak csoportosítása | 493 |
A fotoszintézis erőssége és a külső tényezők hatásai | 495 |
Általános megjegyzések | 495 |
A szén-dioxid hatása a fotoszintézis erősségére | 495 |
A fény erősségének hatása a fotoszintézisre | 497 |
A hőmérséklet hatása a fotoszintézisre | 499 |
A fotoszintézis fotokémiai és sötét-reakciói | 499 |
A fotoszintetizáló pigmentek | 500 |
A fotoszintetikus segédpigmentek | 503 |
A pigmentek fotoszintetikus szerepének igazolása | 505 |
A fotoszintetizáló pigmentek színe mint alkalmazkodás | 506 |
A fotoszintetizáló színanyagok helye a sejtben | 507 |
A fotoszintetikus egység | 508 |
A fokozó hatás (Emerson-effektus) | 510 |
A fotoszintetikus elektronszállítás | 510 |
A nem ciklikus foszforilálás | 513 |
A ciklikus foszforilálás | 516 |
A szénhidrátok keletkezése a fotoszintézisben | 517 |
A kloroplasztisz együttműködése más sejtrészekkel | 518 |
Az aminosavak keletkezése a fotoszintézisben | 521 |
A fotorespiráció | 522 |
A hatékony fotoszintézisű növények sajátságai: a "koszorú-bélyegek" és a "C4-út" | 526 |
A C4-típusú fotoszintézis jelentősége | 529 |
A fotoszintetizáló baktériumok | 530 |
A fotoszintézishez kapcsolódó nitrogénkötés | 531 |
A kemoszintézis lényege és formái | 532 |
A kemoszintézis biokémiája | 534 |
A növények nitrogén-asszimilációja és a nitrogéntartalmú vegyületek anyagcseréje | 534 |
A nitrogén körforgalma és a talaj ásványi nitrogénjének eredete | 535 |
A nitrogén körforgalma a természetben | 535 |
A talaj ásványi nitrogénjének eredete | 536 |
A növényi mikroorganizmusok nitrogénkötése | 537 |
A Rhizobium-félék kutatásának eredményei | 538 |
A "nif" gén felfedezése és átviteli kísérletei | 540 |
Nitrátok és ammóniumvegyületek asszimilálása | 541 |
Az aminosavak szintézise és anyagcseréje | 541 |
Az aminosavak szintézise | 541 |
Az aminocsoport bekerülésének kérdése | 543 |
A transzaminálás és az amidok szerepe | 545 |
Az aminosavak anyagcseréje | 546 |
A nukleotidok és nukleinsavak anyagcseréje | 548 |
A nukleotidok anyagcseréje | 549 |
A nukleinsavak anyagcseréje | 550 |
A nukleinsavak szintézise és lebontódása | 551 |
Nukleinsavak működése növényi sejtorganellumokban | 552 |
A növények fehérje-anyagcseréje | 552 |
A fehérjeszintézis általánosnak tartott mechanizmusa | 553 |
A fehérjék bioszintézisének részfolyamatai | 553 |
A sejtorganellumok fehérjeszintézise | 555 |
A kloroplasztidok fehérjeképzése | 555 |
A mitokondriumok és a proteoplasztiszok fehérjeképzése | 556 |
A fehérjék lebontódása és a fehérje-turnover a növényi testben | 557 |
Egyéb nitrogéntartalmú nagymolekulák anyagcseréje | 558 |
A klorofillok és a hemvegyületek | 558 |
Az alkaloidok anyagcseréje | 559 |
A fehérjeképzés és az életfolyamatok szabályozása | 561 |
A laktóz-operon rendszer vagy lac-operon ismertetése | 561 |
Az életfolyamatok szabályozásának áttekintése | 563 |
Fehérje- és enzimképzést gátló antibiotikumok | 567 |
A növények vízforgalma | 567 |
A víz biológiai funkciói | 567 |
A víz sajátságai | 568 |
A víz mozgásának alaptörvényei | 569 |
A vízpotenciálok | 570 |
A vízgőznyomás jelentősége | 570 |
Vízgőznyomások gázközegben | 571 |
Oldott anyagok hatása a vízgőznyomásra | 572 |
Az ozmotikus potenciál | 573 |
A mátrixpotenciál | 576 |
A termoozmózis problémája | 577 |
Az eredő vízpotenciál | 577 |
A levegő vízpotenciálja | 578 |
A sejt vízviszonyai általában | 578 |
A szöveti feszültség | 581 |
A negatív fali nyomás | 582 |
Plazmolízis | 583 |
Ozmoreguláció | 584 |
A magasabbrendű növények vízforgalmának szakaszai | 585 |
A gyökér mint vízfelvevő szerv | 586 |
A gyökér vízfelvételére ható külső tényezők | 588 |
A talaj vízgazdálkodása | 588 |
A talajhőmérséklet hatása a vízfelvételre | 590 |
A talaj szellőzésének hatása a gyökérzetre | 591 |
A vízszállító pályák ellenállása | 591 |
A farész mint vízszállító | 594 |
Vízszállítás a sejtfalban és a plazmában | 596 |
Az endodermisz szerepe a vízforgalomban | 596 |
A transzspiráció | 598 |
A transzspiráció és az evaporáció fogalma | 598 |
A transpiráció élettani jelentősége | 598 |
A transzspiráció típusai | 599 |
A transzspiráció fizikai problémái | 600 |
A légrések fizkai problémái | 602 |
A sztómamozgások csoportosítása | 603 |
Az aktív sztómamozgások típusai és ökofiziológiai jelentőségük | 604 |
A szén-dioxid szerepe az aktív sztómamozgásokban | 605 |
A passzív vízszálllítás | 606 |
A kohéziós elmélet | 606 |
Negatív nyomás a vízszállító elemekben | 607 |
A víz kohéziója | 608 |
A vízoszlop megszakadása a szállítóelemekben | 609 |
A gyökérnyomás és funkciói | 611 |
A guttáció | 611 |
A könnyezés | 612 |
A gyökérnyomás magyarázata | 613 |
Az oldott anyagok mozgása a növényi testben | 614 |
Rövid-, közép- és hosszútávú szállítás | 614 |
A sejt és a sejtrészek anyagfelvétele | 615 |
Passzív és aktív felvétel | 615 |
A passzív szállítás mechanizmusa | 616 |
Aktív felvétel | 620 |
Az elektronszállító hártyák aktív felvétele | 620 |
Az elektront nem szállító hártyák aktív felvétele | 622 |
Sejtbe jutás a felvett anyag kémiai megváltozása közben | 623 |
A sejt anyagfelvételének bonyodalmai | 624 |
A háncsrész szállító munkája | 625 |
Az asszimilátumok szállításának irányai a hácsrészben | 625 |
Az asszimilátumszállító pályák szerkezete | 626 |
A rostacső szállította anyagok | 629 |
A rostacsövekben folyó szállítás mechanizmusa | 630 |
A növekedés és a fejlődés élettana | 631 |
A növekedésről és a fejlődésről általában | 631 |
A növekedés és a fejlődés fogalma | 631 |
Az egyedfejlődés és törzsfejlődés viszonya | 633 |
A növekedés lefolyása, mérése és tényezői | 633 |
Kettős növekedési görbe | 635 |
A hajtásos növények növekedése | 636 |
A növekedés sebessége és nagyperiódusa | 638 |
A növekedés mérésének egyéb módjai | 639 |
A növekedés-szakasz specifikus jellege | 641 |
A növényi test növekedésének főbb típusai | 643 |
Az egyedi fejlődés szakaszossága, a növekedés és a differenciálódás viszonya | 645 |
Szakaszosság az egyedi fejlődésben | 645 |
A növekedés és a differenciálódás viszonya | 646 |
A növekedést és a fejlődést szabályozó növényi hormonok és egyéb anyagok | 648 |
Az auxinok | 649 |
Az auxinok megismerése | 649 |
Az auxinok kémiai csoportosítása | 651 |
Az auxin (IES) anyagcseréje és szállítása | 652 |
Az auxin élettani hatásai | 656 |
A gibberellinek | 658 |
A gibberellinek megismerése | 658 |
A gibberellinek hatásmechanizmusa | 659 |
A gibberellinsav génaktiváló szerepe | 660 |
A citokininek | 664 |
Az etilén hatása | 666 |
Az abszcizinsav vagy dormin | 667 |
Vitamintermészetű anyagok és egyéb serkentő anyagok | 668 |
Vitamintermészetű anyagok | 668 |
Egyéb serkentő anyagok | 669 |
Serkentés és gátlás a szabályozásban | 669 |
Gyakorlatilag is fontos szintetikus szabályozó anyagok | 671 |
Szintetikus szabályozó anyagok és hatásaik | 671 |
Gyomtalanító anyagok vagy herbicidek | 672 |
A fejlődés alapjelenségei | 674 |
Differenciálódás és dedifferenciálódás | 674 |
A differenciálódás | 674 |
A dedifferenciálódás | 679 |
A polaritás vagy sarkosság | 679 |
A polaritás megnyilvánulási formái | 679 |
A polaritás indukálása és oka1 | 680 |
A korreláció | 683 |
Az apikális vagy csúcsi dominancia | 684 |
Az abszcisszió vagy leválasztás | 686 |
A hajtásrendszer szövet- és gyökérképző szerepe | 687 |
A korreláció egyéb formái | 689 |
A regeneráció | 690 |
A regeneráció fogalma és ismertebb jelenségei | 690 |
A növényi szerv- és szövettenyésztés története | 692 |
A növényi szövettenyésztés feltételei | 693 |
A növényi szerv- és szövettenyésztés eredményei | 694 |
A növényi sejttenyészetek eredményei | 694 |
A sejt és szövettenyésztés jelentősége | 696 |
A regeneráció egyéb sejttani vonatkozásai | 698 |
A topofízis | 700 |
A fejlődési folyamat főbb szakaszainak áttekintése | 701 |
A növények életciklusa és élettartama | 701 |
Az öregedés és az életkor ciklikusságának elmélete | 702 |
Az öregedés | 702 |
Az életkor ciklikusságának elmélete | 703 |
A növényi nyugalom élettana | 704 |
A nyugalmi állapot fogalma és formái | 704 |
A hajtások nyugalmi jelenségei | 705 |
A lombhullás | 705 |
A rügyek nyugvó és szunnyadó állapota | 706 |
A magvak nyugalmi jelenségei | 709 |
A magnyugalom típusai | 710 |
A csírázás | 711 |
A csírázás főbb formái és feltételei | 711 |
A tápanyagok mozgósítása a csírázás számára | 713 |
A csírázási energia és csírázási százalék, a csírázóképesség időtartama | 714 |
A vegetatív fejlődés és a környezeti tényezők szerepe | 715 |
A vegetatív fejlődés fogalma | 715 |
A fény szerepe a növekedésben és vegetatív fejlődésben | 716 |
Az etiolálás vagy nyurgulás | 716 |
A fitokróm fotomorfogenetikus szerepe | 720 |
A hőmérséklet szerepe a vegetatív fejlődésben | 722 |
A nedvesség és a kémiai környezet szerepe a fejlődésben | 724 |
Az ionizációs környezet élettani szerepe | 725 |
A növények egymásra gyakorolt hatása | 726 |
A virágzás és termésképzés mint a fejlődés reproduktív fázisai | 729 |
A vernalizáció vagy jarovizáció stádiuma | 730 |
A fotoperiodikus stádium vagy fotoperiodizmus | 732 |
A fotoperiodikus inger felfogásának helye | 735 |
A fotoperiodizmus időproblémái | 737 |
A fotoperiodikus érzékenység belső ritmusa | 738 |
A növények belső napszakos vagy cirkadián ritmusa | 739 |
A fotoperiodizmus hormonális mechanizmusa | 740 |
A fejlődés egyéb stádiumai és fázisai | 743 |
A megporzási és megtermékenyítési fázis élettana | 744 |
Az embrió mag- és termésképzés fázisainak élettana | 745 |
A növények mozgásai | 748 |
A növényi mozgásokról általában | 748 |
A tropizmusok | 750 |
A fototropizmus típusai | 750 |
Ingerélettani alapfogalmak a fototropizmussal kapcsolatban | 752 |
Az első görbület mechanizmusa | 753 |
A geotropizmus típusai | 754 |
A geotropizmus tanulmányozása klinosztát és centrifuga segítségével | 755 |
A geotropizmus mechanizmusa | 756 |
Kemotropizmus | 758 |
Egyéb tropizmusok | 759 |
Nasztiás mozgások | 759 |
A nasztia fogalma | 759 |
Termonasztia | 759 |
Fotonasztia | 760 |
Szeizmonasztia | 760 |
A kacsok tigmonasztiája és tigmotropizmusa | 762 |
Kemonasztia | 763 |
Autonóm mozgások | 763 |
Higroszkópos mozgások | 765 |
Kohéziós mozgások | 766 |
Explóziós lövő mozgások | 767 |
Mutató | 769 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.