Növényszervezettan

Tartalom

1. BEVEZETÉS 9
1.1. A növényszervezettan tárgya és felosztása 9
1.2. A növényszervezettan főbb részterületei 9
2. AZ ÉLET KELETKEZÉSE A FÖLDÖN 12
2.1. A protocell 12
2.2. A prokarióták megjelenése és elterjedésük a Földön 13
2.3. Az eukarióta sejt eredete 15
2.3.1. Az autogén-elmélet 16
2.3.2. A szimbionta-elmélet 18
2.4. A csillók, az ostorok és a sejtközpont eredete 20
2.5. A mitózis és a szexualitás eredete 21
2.6. Az élővilág országai 22
3. EGYSEJTŰ EUKARIÓTA SZERVEZETEK ORGANIZÁCIÓS TÍPUSAI
3.1. Sejttársulások 25
3.2. A soksejtű szervezetek felé 28
3.3. Valódi soksejtű telep 28
3.3.1. Álszövetes telepek 32
3.3.2. A sejttestes telep 33
4. A SZÁRAZFÖLDI ÉLET EREDETE 35
4.1. Magvas növények kialakulása 36
4.2. Karbon, a növényóriások időszaka 37
4.3. A magvas páfrányok 38
4.4 A nyitvatermők eredete 38
4.5. A zárvatermő növények eredete 38
4.6. A zárvatermők evolúciójának fontosabb jellemzői 39
4.7. A növények osztályozása 39
5. A NÖVÉNYI SEJT 41
5.1. A kompartiment fogalma 43
5.2. A sejt vizsgálati módszerei 44
5.3. A plazmamembrán 44
5.4. A citoplazma 46
5.5. Az endoplazmás hálózat 47
5.6. A diktioszóma 49
5.7. A mitokondrium 50
5.7.1. A mitokondrium szerkezete 50
5.7.2. A mitokondrium eredete 53
5.8. A plasztisz 55
5.8.1. A kloroplasztisz 56
5.8.1.1. A kloroplasztisz fejlődése 59
5.8.1.2. A C4 szindróma 59
5.8.2. A kromoplasztisz 62
5.8.3. Leukoplasztisz 63
5.8.4. A plasztiszok eredete 63
5.8.5. A plasztisz szemiautonómiája 64
5.9. Mikrotubulusok 67
5.10. Mikrofilamentumok 69
5.11. Citocentrum 69
5.12. Csillók és ostorok 69
5.13. Riboszómák 71
5.14. A citoplazma vakuólumrendszere 71
5.14.1. Sejtnedvvakuólum 75
5.14.2. Lizoszómák TI
5.14.3. Szferoszómák 77
5.14.4. Lüktető vakuólumok TI
5.14.5. Mikrotestek 77
5.15. Zárványok 81
5.15.1. A keményítőzárvány 81
5.15.2. Proteinzárványok 83
5.15.3. Zsírok és olajok 83
5.15.4. Illóolajok, gyanták és balzsamok N 86
5.15.5. Kristályok a növényi sejtekben 88
6. A SEJTMAG 90
6.1. A kromatinállomány 93
6.1.1. A nukleoszóma szerkezete 94
6.1.2. A nukleoszóma funkciója 94
6.1.3. A kromatinszerveződés magasabb szintje 94
6.2. Eukromatin, heterokromatin 95
6.3. A kromoszóma szerkezete 96
6.3.1. A kromoszóma fénymikroszkópos szerkezete 96
6.3.2. Az eukarióta kromoszóma replikációja 98
6.4. A DNS-szint változása a sejtben 98
6.5. Kromoszómaciklus és mitózis 98
6.5.1. Mitózis rendellenességek 101
6.6. Meiózis 103
6.6.1. A meiózis fázisai 103
6.6.2. A meiózis legfontosabb eseményei 106
6.6.3. Szinaptonémás komplex 106
6.6.4. A meiózis biokémiai háttere 106
6.6.5. A meiózis genetikai következményei 106
7. A SEJTFAL 107
7.1. Sejtfalanyagok 108
7.1.1. Pektin 108
7.1.2. Hemicellulóz 109
7.1.3. A cellulóz 111
7.1.4. A poliszacharidok lebontása 113
7.1.5. A sejtfalproteinek 113
7.1.6. A lignin 113
7.1.7. Specializált sejtfalkomponensek 113
7.1.7.1. Akutin 113
7.1.7.2. Para vagy szuberin 113
7.2. Az új vagy primer sejtfal szintézise 114
7.2.1. A sejt nyúlásos növekedése és a fal szintézise 117
7.2.2. Sejtfali sajátosságok és a növekedési hormonok kapcsolata
7.2.3. A primer sejtfal kémiai és fizikai változása a növekedés és fejlődés során 120
7.3. A másodlagos sejtfal 120
7.3.1. A cellulóz mikrofibrillumok orientációja a másodlagos falban
7.4. Plazmodezmoszok 123
7.5. Gödörketípusok 123
8. A DIFFERENCIÁCIÓ ALAPKÉRDÉSEI 127
8.1. A differenciádé szintjei 128
8.2. Az embrió fejlődése; embriogenezis 128
8.2.1. Zárvatermő növények embriogenezise 128
8.2.2. Myosurus minimus embriogenezise 128
8.2.3. Egyszikű növények embriófejlődése 134
8.2.4. A zárvatermő növények embriófejlődésének néhány citológiai sajátossága 134
8.2.5. Az embriogenezis általános jelentősége 138
8.2.6. Nyitvatermő növények embriogenezise 139
8.2.7. Az embrió és a szuszpenzor kialakulása a nyitvatermőknél 141
8.2.8. Embrióid 142
9. MERISZTÉMÁK, OSZTÓDÓ SZÖVETEK 143
9.1. A merisztémák osztályozása 143
9.2. Az elsődleges merisztéma szerkezete 144
9.3. A hajtáscsúcs merisztéma 144
9.3.1. Fonalas algák csúcssejtje 144
9.3.2. Pteridophyta hajtáscsúcsa 145
9.3.3. A virágos növények hajtáscsúcsa 145
9.3.4. Nyitvatermők hajtáscsúcsa 145
9.3.5. A zárvatermők hajtáscsúcsa 147
9.3.6. Citohisztológiai zonáció 148
9.3.7. A vegetatív hajtáscsúcstípusok funkció alapján történő csoportosítása 149
9.3.8. A hajtáscsúcs citológiai szerkezete 150
9.3.9. A gyökércsúcs organizációja 151
10. A DIFFERENCIÁCIÓS FOLYAMAT CITOLÓGIÁJA ÉS A NYALÁBOS NÖVÉNYEK DIFFERENCIÁCIÓJA AZ ONTOGENEZIS SORÁN 153
10.1. A növényi sejt plaszticitása 153
10.2. A differenciáció általános citológiai sémája 153
10.2.1. A sejtmag, a citoplazma és a vakuólum fejlődése 153
10.2.2. A sejtorganellumok fejlődése 153
10.3. A sejtfal differenciációja 154
10.3.1. A citoplazma és a sejtfal kapcsolata 154
10.3.2. A sejtfal szerkezeti heterogenitása: a sejtlemez 154
10.3.3. Az elsődleges sejtfal 155
10.3.4. A másodlagos fal 155
10.4. A differenciáció lefolyása 155
10.4.1. Az első fázis 155
10.4.2. A második fázis 155
10.5. Dedifferenciáció az ontogénia során 156
10.6. A dedifferenciáció és a növekedés módja 157
11. NÖVÉNYI SZÖVETEK 158
11.1. Alapszövetek 158
11.1.1. Parenchima 158
11.1.1.1. A parenchimasejtek funkciója 159
11.1.1.2. A parenchimasejtek főbb típusai 161
11.1.2. Az intercelluláris tér kialakulása 161
11.2. Szilárdító alapszövet 163
11.2.1. Kollenchim 163
11.2.1.1. A kollenchimasejtek protoplazmája 163
11.2.1.2. A kollenchima eredete 164
11.2.1.3. Mechanikai sajátosságok 165
11.2.1.4. A kollenchimák felosztása 165
11.2.2. A szklerenchima 165
11.2.2.1. Szklereidák 166
11.2.2.2. A szklereidák eredete és fejlődése 166
11.2.2.3. A szklereida differenciálódását szabályozó faktorok 168
11.2.2.4. Szklereidarostok 168
11.2.2.5. A rostok eredete és fejlődése 170
11.2.2.6. Az ipari rost 170
11.2.2.7. A rostok gazdasági felhasználása 170
11.2.2.8. A rostok differenciációját szabályozó faktorok 171
12. VÉDÖSZÖVETEK 172
12.1. Az epidermisz 172
12.1.1. Az epidermiszsejt 172
12.1.2. Sztóma vagy gázcserenyílás 174
12.1.2.1. Sztómasejt szerkezete 176
12.1.2.2. A sztóma működése 176
12.1.2.3. Sztómák kialakulása és osztályozásuk 177
12.1.2.4. Sztómatípusok 178
12.1.3. Növényi szőrök vagy trichomák 181
12.1.3.1. Védő vagy fedőszőrök 181
12.1.3.2. Mirigyszőrök 182
12.1.4. A litociszt 183
12.1.5. Többrétegű epidermisz 184
12.1.6. A gyökérepidermisz vagy rhizodermisz 185
13. SZÁLLÍTÓSZÖVETEK 187
13.1. A xilem 187
13.1.1. A xilem eredete 187
13.1.2. Xilem-elemek felosztása 187
13.1.3. A xilem-elemek differenciációja 189
13.1.4. A perforációs lemez 189
13.1.5. A xilem-elemek differenciációjának kontrollja 189
13.1.5.1. Genetikai kontroll 190
13.1.5.2. Hormonok hatása a xilem-elemek differenciációjára 191
13.1.5.3. Kallusztenyészetekkel végzett vizsgálatok 191
13.2. A floem 192
13.2.1. A floem eredete 193
13.2.2. Floem-elemek 193
13.2.3. Rostaelemek 194
13.2.4. P-protein 196
13.2.5. Transzcelluláris fonalak 196
13.2.6. A rostalemez 196
13.2.7. A rostacsövek működése 201
13.2.8. Kísérősejtek 202
13.2.9. A floem és a levéltetvek 203
13.2.10. A floem-differenciáció kontrollja 203
13.2.11. A rostaelemek filogenetikai sajátosságai 204
14. TRANSZFER-SEJTEK 205
14.1. A transzfer-sejtek ontogéniája 208
14.2. A transzfer-sejtek differenciációjának szabályozása 210
14.3. Genetikai és evolúciós aspektusok 211
15. KIVÁLASZTÓ SEJTEK ÉS SZÖVETEK 212
15.1. Extracelluláris berendezések 212
15.1.1. A szekréciós epidermisz 212
15.1.2. Mirigyszőrök 213
15.1.3. Hidatódák vagy víznyílások 216
15.1.4. Só- és mészmirigyek 218
15.1.5. Nektáriumok 218
15.2. Belső kiválasztórendszerek 222
15.2.1. Szekréciós mirigyek 222
15.2.2. Szekréciós járatok 222
15.3. A szekrétum szintézisének helye, transzportja és a kiválasztás citológiai mechanizmusa 225
15.3.1. A kiválasztás mechanizmusai 225
15.3.2. Izolált kiválasztó sejtek 225
15.4. Tejcsövek vagy laticiferek 227
15.4.1. Ál tejcső (pszeudolaticifer) 227
15.4.2. Valódi tejcsövek (laticiferek) 228
15.43. A valódi tejcsövek differenciációja és citológiai szerkezete 229
15.4.4. A differenciált laticiferek autofág jellege 230
15.4.5. A növényi szekrétumok gazdasági jelentősége 230
16. A VEGETATÍV HAJTÁS ÉS RÉSZEINEK KIALAKULÁSA 232
16.1. A levél és részeinek kialakulása 239
16.1.1. A levélprimordium vagy kezdemény 245
16.1.2. A levélfejlődés főbb lépései 247
16.1.3. A levél apikális és interkaláris növekedése 247
16.1.4. A marginális és a lemezmerisztéma 247
16.1.5. Abaxiális merisztéma 249
16.1.6. Adaxiális merisztéma 249
16.1.7. Lemezmerisztéma 249
16.Z Az összetett levél kialakulása 249
16.3. Sejtosztódás és sejtmegnyúlás a levél növekedésében 249
16.4. A kifejlett levél szöveti szerkezete 250
16.4.1. A levéllemez 250
16.4.2. A mezofillum 250
16.4.3. A nyalábhüvely parenchima 251
16.5. A levél érhálózata 254
16.6. Levél és környezet 258
16.6.1. A levélforma szabályozása: heterofillia 260
16.7. A levél öregedése és lehullása 261
17. LATERÁLIS RÜGYEK KIALAKULÁSA 263
17.1. A szármegnyúlás 264
17.2. Az interkaláris merisztéma 264
17.3. A szár elsődleges szöveteinek kialakulása és szerveződése 264
17.4. A prokambium differenciációja 265
17.5. A prokambium differenciálódása a levélben 267
17.6. Az elsődleges xilem és floem differenciációja 268
17.7. Sztéletípusok 269
18. A GYÖKÉR (RADIX) 271
18.1. A gyökérsüveg vagy kaliptra 272
18.2. A gyökérepidermisz vagy rhizodermisz 273
18.2.1. A gyökérszőr 274
18.3. A gyökérkortex, vagy -kéreg 276
18.4. A periciklus 276
18.5. A gyökér szállítószövetei 278
18.6. A gyökér hisztogenezise 279
18.7. Az oldalgyökerek kialakulása 279
18.8. A gyökérgümő 282
18.9. A mikorrhiza 283
19. MÁSODLAGOS MERISZTÉMÁK 287
19.1. A nyalábkambium 287
19.1.1. A kambiumsejt 288
19.1.2. A fuziform iniciálisok kialakulása 289
19.1.3. Radiális vagy bélsugár-iniciálisok fejlődése 289
19.1.4. Bélsugártípusok 289
19.2. A kambiumaktivitás szezonális változása 291
19.3. A fatest szerkezete 292
19.4. A másodlagos vastagodások általános formái 295
19.5. A háncstest 297
19.6. Egyszikűek másodlagos vastagodása 300
19.7. A fellogén vagy parakambium 300
19.8. Lenticella vagy paraszemölcs 302
19.9. A gyökér másodlagos vastagodása 303
20. A VIRÁG 306
20.1. A virágról általában 306
20.2. A virágképlet 307
20.3. Virágzat 308
20.4. A virág klasszikus megfogalmazásban 310
20.5. Virágzást indukáló faktorok 310
20.6. A vegetatív->generatív átmenet 311
20.6.1. Anatómiai változások 311
20.6.2. Citológiai változások a vegetatív->generatív átmenet során 311
20.7. Virágrészek kialakulása 312
20.7.1. A viráglevelek kialakulása 312
20.7.2. A porzótáj 314
20.7.2.1. Mikrosporogenezis 315
20.7.2.2. Mikiogametogenezis 318
20.7.3. A termőtáj 318
20.7.3.1. A makrosporogenezis 322
20.7.3.2. Makrogametogenezis 322
20.8. A megporzás és megtermékenyítés 322
20.8.1. A megporzás 322
20.8.2. A megtermékenyítés 327
20.8.3. A mag kialakulása 328
20.8.4. A termés 330
20.8.4.1. A termések osztályozása 330
Felhasznált forrásmunkák 333

Témakörök