kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 450 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | A könyv tankönyvi száma: J 11-813. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. |
Általános rész | |
Bevezetés | 11 |
Laboratóriumi rendszabályok | 13 |
Laboratóriumi felszerelések, berendezések és általános laboratóriumi műveletek | 15 |
A gyakorlatokon felhasznált műszerek és fontosabb módszerek ismertetése | 31 |
Gyakorlatok leírása | |
A növények vízforgalma | 53 |
A növényi sejtek, szövetek vízfelvétele | 53 |
Mesterséges szemipermeábilis hártya kialakítása | 53 |
Az ozmózis jelenségének tanulmányozása ozmométerrel, különböző kísérleti feltételek mellett | 54 |
Ozmózisos nyomás mérése | 55 |
Az endozmózis, exomózis és izozmózis jelenségek bemutatása | 58 |
Az élő hártyák permeábilitása savakra és bázisokra vonatkozóan | 60 |
Az ionok hatása a sejtmembránok permeábilitása | 61 |
Az egy- és kétvegyértékű ionok ellentétes hatása a metilénkék felvételére | 63 |
Burgonya ozmométer készítése | 63 |
Ozmoaktív és ozmoinaktív anyagok vizsgálata | 64 |
A plazmolizis típusainak vizsgálata | 65 |
A sapkaplazmolizis és a tonoplaszt-plazmolizis vizsgálata | 66 |
A sejtek ozmozisos értékének megállapítása határplazmolízissel | 67 |
A sejtek ozmózisos szívóértékének meghatározása | 68 |
A növények vízfelvétele | 72 |
A gyökér szerepe a vízfelvételekben | 72 |
A különböző tényezők hatása a vízfelvételekben | 75 |
A talajban levő "holt víz" hervadási együttható meghatározása | 75 |
A levelek vízfelvételének kimutatása | 79 |
A levelek aktuális és kiritkus telítettségi hiányának megállapítása | 81 |
A növények vízleadásának vizsgálata: párologtatás (transzpiráció), Cseppkiválasztás (guttáció) | 83 |
Különböző típusú levelek víztartóképességének összehasonlítása | 83 |
A különböző levelek vízveszteségének egyszerű bemutatása | 85 |
A növények párologtatása, a víz pótlásának lehetősége mellett, különböző környezeti feltételek hatására | 86 |
A párologtatás mérése cserépben nevelt növénnyel | 87 |
A levelek párologtatási viszonyainak mérése potométerrel | 89 |
A relatív transzpiráció megállapítása különböző leveleknél | 91 |
A levél párologtatásának megállapítása a levél színén és fonákán kobaltpapírral | 94 |
A légnedvesség mérése kobaltpapír sorozattal | 97 |
A gázcserenyílások szerepe a transzpirációban | 99 |
A sztómák nyitottsági fokának mérése | 100 |
A sztómák nyitottsági fokának megállapítása buborékszámlálással | 102 |
A sztómák működésének megfigyelése a zárósejtek turgorváltozásaival összefüggésben | 103 |
A zárósejtek turgormozgásának modellezése | 104 |
A sztómák változása különböző pH értékű pufferoldatokban | 105 |
A víz leadása cseppkiválasztással, guttációval | 106 |
A növények vízmérlege | 107 |
A víz mozgása a növényekben | 108 |
A párolgás szívóhatásának, mint felső végmozgatóinak a bemutatása | 108 |
Alsó végmozgató vagy gyökérnyomás bemutatása | 110 |
A vízszállítás pályájának vizsgálata | 113 |
A vízáramlás gyorsaságának kimutatása a növényekben | 114 |
Gyűrűzési kísérletek | 116 |
A vízvezetés mértéke összefüggésben a vízvezető elemek anatómiai tulajdonságaival | 117 |
A növények ásványos táplálkozása és ásványi anyag tartalma | 119 |
A növényi test felépítésének elemzése | 119 |
A víztartalom, szárazanyag tartalom, szervesanyag tartalom és hamutartalom megállapítása | 119 |
A hamutartalom alkalitásának meghatározása | 121 |
A növényekben levő néhány hamuelem minőségei meghatározása egyszerű módszerekkel | 122 |
A hamuelemek kvalitatív kimutatása spektroszkóppal | 127 |
A SiO2 vizsgálata | 128 |
A hamuelemek közül a K, Na és Ca mennyiségi meghatározása lángfotométerrel | 129 |
Tápoldatos kísérletek | 131 |
Az élő növényi szövetekben levő, oldható N, K és P kimutatása | 137 |
Az ionok felvétele | 140 |
A nitrogén-tartalmú ionok felvétele csíranövényeknél | 140 |
A 2,4 D (2,4 diklórfenoxiecetsav), mint biológiai aktív vegyület, hatása az ionfelvételre | 142 |
Az ionatagonizmus szerepének vizsgálata | 144 |
A talaj összetételének, tulajdonságainak vizsgálata | 145 |
A talaj fizikai tulajdonságainak vizsgálata | 145 |
A talaj szemcseösszetételének megállapítása | 145 |
A talaj kötöttségi fokának megállapítása az Arany-féle kötöttségi szám meghatározása alapján | 147 |
A talaj levegőtartalmának, illetve pórusosságának megállapítása | 149 |
A talaj kapilláris vízemelő képességének meghatározása | 150 |
A talaj vízkapacitásának meghatározása | 152 |
A talaj tápanyaglekötő tulajdonságának bemutatása | 153 |
A talaj nedvességtartalmának meghatározása | 154 |
A talaj kémiai tulajdonságainak vizsgálata | 155 |
A talaj pH értékének mérése | 155 |
A talaj szódára (Na2CO3) átszámított lúgosságának meghatározása | 158 |
A talaj mésztartalmának meghatározása | 160 |
A talaj könnyen oldható foszfáttartalmának gyors, helyszíni meghatározása | 162 |
A talaj könnyen oldható foszfáttartalmának meghatározása csíranövényekkel Neubauer szerint | 163 |
A talajok vizes kivonatában levő ionok meghatározása | 167 |
A talaj humusztartalmának meghatározása | 169 |
A gyökerek által termelt gyökérsavak szerepe a talaj ásványi anyagainak feltárásában | 171 |
A növények fotoszintézisének vizsgálata | 173 |
A fény, hőmérséklet és a CO2 koncentráció hatásának vizsgálata a vízinövények fotoszintézisére | 173 |
A fotoszintézis értékének mérése levélkorongokkal | 178 |
A fotoszintézis során képződött oxigén mennyiségi meghatározása a Winkler-féle módszerrel | 182 |
A szárazföldi növények fotoszintézis értékének meghatározása a pH változás alapján | 185 |
A fotoszintézisnél keletkezett keményítő kimutatása a Sachs-féle jódpróbával | 187 |
A fotoszintézis során képződött szervesanyag mennyiségi meghatározása | 193 |
A klorofill abszorpciós spektruma és mennyiségi meghatározása | 196 |
A kloroplasztisz-pigmentek tulajdonságainak vizsgálata, az egyes komponensek elkülönítése, a klorofilltartalom mennyiségi meghatározása | 198 |
A növények disszimilációs folyamatai | 208 |
Az oxidatív légzés vizsgálata | 208 |
A légzésnél felhasznált oxigén és a kibocsátott CO2 egyszerű kimutatása | 208 |
A légzés során keletkező CO2 mennyiségi meghatározása | 211 |
A légzésnél keletkező CO2 kimutatása fenolftaleinos nátronluggal | 213 |
A légzés intenzitásának meghatározása különböző növényi részekben | 214 |
A gyökérlégzés vizsgálata | 215 |
A légzés során elhasznált oxigén mennyiségi kimutatása | 219 |
A légzési hányados (RQ) meghatározása | 221 |
A légzési hányados különbségeinek egyszerű bemutatása | 225 |
A légzésnél keletkező gázok mennyiségi viszonyainak mérése | 226 |
A légzés intenzitásának értékelése súlycsökkentés alapján | 227 |
A légzéssel kapcsolatos hőfejlődés kimutatása | 228 |
Az intramolekuláris légzés | 230 |
Az erjedési formák vizsgálata | 233 |
Az alkoholos erjedés egyszerű kimutatása | 233 |
Különböző szénhidrátok erjeszthetőségének vizsgálata | 235 |
Az alkoholnak, mint végterméknek hatása az erjedési folyamatokra | 236 |
Az erjedés vizsgálata aerob és anaerob körülmények között | 238 |
Különböző hőmérsékletek hatása az erjedésre | 240 |
Az erjedésnél keletkező széndioxid és alkohol keletkezésének egyszerű kimutatása | 241 |
Tejsavas erjedés vizsgálata | 242 |
Vajsavas erjedés vizsgálata | 244 |
Ecetsavas erjedés vizsgálata | 246 |
A légzési enzimek vizsgálata | 249 |
Dehidragenázok kimutatása | 249 |
Fenoloxidázok kimutatása | 252 |
Peroxidázok kimutatása | 256 |
A növényekben levő kataláz működésének kimutatása | 259 |
A növények nitrogén anyagcseréje | 261 |
A légköri nitrogén hasznosítása | 261 |
A nitrifikálás vizsgálata | 262 |
A nitrátok felvétele, különböző fényviszonyok mellett | 265 |
A növényi kivonatban levő aminósavak kimutatása kétdimenziós papírkromatográfiával | 266 |
A külső tényezők hatása a szabad aminósav-tartalom mennyiségi és minőségi összetételére | 269 |
A növények vízhiányának kimutatása prolin-próbával | 275 |
A fehérjék minőségi kimutatása színreakciókkal | 277 |
A növényi fehérjék reverzibilis és irreverzibilis kicsapása | 279 |
A fehérjék izoelektromos pontjának meghatározása | 280 |
A protein mennyiségi meghatározása Biuret-reakció felhasználásával, kolorimetriás méréssel | 282 |
A fehérjék elválasztása papírelektroforézissel | 285 |
A növényi részekben levő össznitrogén és fehérje nitrogén meghatározása Kjeldahl-módszerrel | 287 |
A fehérje-nitrogén meghatározása és a tiszta fehérjemennyiség megállapítása | 289 |
Az intermedier anyagcsere és termékeinek vizsgálata | 293 |
A növényi olajok kimutatása | 293 |
A növényi magvakban levő olaj mennyiségi meghatározása | 295 |
Az éterikus olajok vizsgálata | 297 |
A betulin kimutatása | 299 |
A gyanta vizsgálata | 300 |
A karotin minőségi és mennyiségi meghatározása | 301 |
A kaucsuk kimutatása Ficus elastica tejnedvéből | 303 |
A glikozidok vizsgálata | 303 |
Az alkaloidok vizsgálata | 317 |
Szerves savak kimutatása | 322 |
A tápanyagok raktározása | 324 |
A cukorrépa cukortartalmának meghatározása | 324 |
A növények növekedés és fejlődésélettana; a csírázás | |
A csírázás élettana | 326 |
A magvak életképességének és csíraképességének megállapítása | 327 |
A magvak életképességének megállapítása gyors módszerekkel | 328 |
A csírázási százalék és csírázási erély megállapítása különböző életkorú csíráknál | 329 |
A csírázás külső feltételei: A víz szerepe a csírázásban | 329 |
A csírázáshoz szükséges víz mennyiségének meghatározása | 331 |
A csírázási víz meghatározása | 332 |
A magvak vízfelvételével járó duzzadás feszítő erjének bemutatása | 334 |
A víz bejutási helye a magvakba | 334 |
Az oxigén szerepe a csírázásban | 335 |
A vetés mélységének hatása a csírázásra | 336 |
A fény hatása a csírázásra | 337 |
A csírázás belső feltételei | 339 |
A mag érettségi állapotának szerepe a csírázásban | 339 |
A maghéj csírázásgátló szerepének vizsgálata | 340 |
A csírázásgátló anyagok, inhibitorok hatásának vizsgálata | 341 |
A csírázás alatti enzimtevékenység vizsgálata | 342 |
A keményítő enzimes lebontásának vizsgálata | 342 |
Az amilázok jelentésének kimutatása csírázó magvakban | 345 |
Az amiláz hatásának bemutatása csíráztatott burgonyagumón | 346 |
A keményítő bomlási termékeinek papírkromatográfiás szétválasztása | 346 |
A lipáz működésének vizsgálata csírázás alatt | 348 |
A csírázó magvak szabad aminósav tartalmának vizsgálata | 348 |
A növekedés és fejlődés vegetatív szakaszának élettana | 350 |
A növényi szervek növekedésének mérési módjai | 350 |
A megnyúlásos és szélességbeli növekedés mérése és különböző környezeti hatások szerepének vizsgálata a növekedésre | 350 |
A hosszanti növekedés mérése auxonométerrel és auxonográffal | 354 |
A hosszúságnövekedés mérése horizontált mikroszkóppal | 355 |
A növények növekedési zónáinak mérése | 356 |
A levél növekedésének vizsgálata | 359 |
A szár szélességbeli növekedésének vizsgálata | 360 |
A növekedési hormonok (fitohormonok) vizsgálata | 360 |
Az auxin hatásának kimutatása | 360 |
Az auxin képződési helyének és a növekedésre gyakorolt hatásának vizsgálata zab csíranövényeken | 363 |
Az auxin hatásának vizsgálata a növény különböző részein | 366 |
Növekedésserkentő anyagok hatása a hajtások, járulékos gyökerek és a parthenokarp termések képződésére | 367 |
A leander gyökeresedésének gyorsítása csírázó gabonaszemekkel | 369 |
A béta-indolilecetsav szerepe a járulékos gyökerek fejlődésében | 370 |
Az auxin szerepe a korrelációs jelenségekben | 370 |
Az auxin szerepe a polaritás kialakításában | 371 |
A kinetinnek és a béta-indolilecetsavnak hatása a növényi szövettenyészetre | 372 |
A fitokininek hatása a levél öregedésére | 374 |
Saláta hipokitil-teszt | 376 |
Biosz-anyagok kimutatása élesztő-teszttel | 378 |
A Dikonirt hatásának vizsgálata egy- és kétszikű növényeken | 380 |
A növények fejlődésére ható tényezők vizsgálata | 381 |
A különböző fotoperiódusos indukciók hatása a Lemna-fajok virágzására | 381 |
A fotoperiodikus indukció hatása a Chrysanthemum indicum virágzására | 384 |
A fejlődés hőszakának vizsgálata az őszibúza tenyésztőkúpjára gyakorolt hatás alapján | 386 |
A fitokromok hatásának vizsgálata a fejlődésre | 387 |
A stádiumosan különbözően fejlett növényi részek vizsgálata | 390 |
A növények nyugalmi állapotának megszakítása | 391 |
Az élő szervezetek egymásra hatása | 393 |
A növények visszaszerző képességének (restituciójának) néhány esete | 397 |
Polyploidia kiváltása a magvak kolchininkezelésével | 400 |
A növényi mozgások élettana | 401 |
Tropizmusok | 401 |
A fototropizmussal kapcsolatos mozgások vizsgálata | 401 |
A geotropizmussal kapcsolatos kísérletek | 404 |
A kemotropizmus mozgás vizsgálata | 407 |
A hidrotropizmus vizsgálata | 408 |
A tigmotropizmus vizsgálata | 409 |
Nastiák | 411 |
A termonasztia megfigyelése | 411 |
A fotonasztikus mozgás megfigyelése | 411 |
A kemonasztikus mozgás vizsgálata a Drosera tentakulumain | 412 |
A szeizmonasztikus mozgások megfigyelése | 413 |
Az autonóm mozgások vizsgálata | 414 |
Gyakorlat | 414 |
Helyváltoztató mozgások, taxiák vizsgálata | 415 |
A fototaxia vizsgálata | 415 |
Az aerotaxia vizsgálata | 416 |
Fizikai jelenségeken alapuló mozgások | 417 |
Higroszkópos mozgások vizsgálata | 417 |
A kohéziós mozgás vizsgálata | 420 |
Az explóziós mozgás megfigyelése | 420 |
Függelék | 422 |
Felhasznált irodalom | 447 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.