kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 430 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Kézirat. Megjelent 174 példányban. 171 fekete-fehér ábrával. Tankönyvi szám: J 3-1156. Kihajtható mellékletekkel. |
A növények anyagfelvétele | |
Vízforgalom | |
A víz mennyisége és minősége a sejtben | 6 |
A sejt vízfelvételével kapcsolatos fogalmak | 7 |
A vízfelvétel termodinamikai alapon történő értelmezése | 8 |
A víz mozgató ereje | 8 |
A víz kémiai potenciálját befolyásoló tényezők | 9 |
Vízviszonyok egyetlen növényi sejtben | 10 |
Az ozmótikus nyomás, a turgornyomás és a vízpotenciál értékek meghatározási módszerei | 13 |
A növényi sejtmembránok hidraulikus konduktivitása | 14 |
A vízpermeabilitás mérése plazmolizált sejtekkel | 14 |
A vízpermeabilitás mérése a transzcelluláris ozmózis módszerével | 15 |
A membrán poláris permeabilitása | 17 |
A sejtmembránok diffúziós permeabilitása | 20 |
Vízáramlás rendszerek között; a reflexiós koefficiens fogalma | 21 |
Az aktív vízmozgás kérdése | 22 |
A levágott gyökér vízfelvétele | 23 |
A könnyezés jelensége | 24 |
A gyökérszövetek hidraulikus konduktivitása | 27 |
A nem ozmótikus vízmozgás értéke | 27 |
Az intakt növény gyökerének vízfelvétele | 28 |
Vízmozgás a talajban a gyökér felületéhez | 31 |
A talaj víztartalma; az állandó hervadási % | 32 |
Vízáramlás a növényben | 34 |
Transpiráció | 37 |
A vízhiány kialakulása a növényben | 40 |
A sztómamozgás fiziológiája | 41 |
A kísérő-, vagy melléksejtek működése | 42 |
A sztómanyitás és záródást befolyásoló tényezők | 42 |
Az endogén ritmus és a megvilágítás szerepe a sztómák viselkedésében | 43 |
A CO2 szerepe | 44 |
A hőmérséklet hatása | 45 |
A vízellátottságtól függő mozgások | 45 |
A sztómamozgás mechanizmusa | 46 |
A sztómamozgás kísérleti változtatásai | 47 |
Anyagfelvétel és transzlokáció | |
A biológiai membránok | 48 |
A sejtalkotórészek membránstrukturája | 50 |
A mitokondrium membránok szerkezete | 50 |
A kloroplasztisz membránok szerkezete | 52 |
A baktériuzmmembránok szerkezete | 52 |
A vezikulumok előállítása és szerepük a biológiai kutatásokban | 53 |
Mesterséges vezikulumok | 54 |
Transzportmechanizmusok | 54 |
Kémiai módosulással történő transzport | 55 |
A foszfotranszferáz rendszer | 55 |
Kötő fehérjék | 56 |
Kémiai módosulás nélkül történő szubsztráttranszport | 56 |
Kemiozmótikus hipotézis | 57 |
Légzési láncmodell | 58 |
Az ATPáz-ok felépítése és biológiai szerepük | 59 |
Az energizálható membránok ATPáz-ai | 60 |
Na+, K+ transzport ATPáz-ok | 61 |
A Na+ K+ transzport mechanizmusa | 61 |
Növényi transzport ATPáz-ok | 63 |
Ionfelvétel a növényben | 64 |
Az ionok kezdeti belépése | 65 |
A közvetített passzív transzport | 66 |
A közvetített aktív transzport | 67 |
A kettős közvetitett felvétel | 69 |
A levél ionfelvétele | 70 |
Transzlokáció a növényben | 71 |
A gyökérzónák ionfelvétele | 71 |
A gyökéren keresztül történő transzport | 72 |
A transpiráció hatása az ionfelvételre | 75 |
A tömegáramlással történő iontranszport; az influx koefficiens kérdése | 76 |
A vizvezető képesség hatása az iontranszportra | 76 |
A vizpotenciál-csökkenés hatása az ionfelvételre | 77 |
Faj-, ill. fajtakülönbség a magasabb rendű növények ionfelvételében | 77 |
Anyagszállítás a háncsban | 79 |
A rostacső felépítése | 79 |
A szállított anyag minősége | 82 |
A szállított anyag koncentrációja | 83 |
A szállított anyag mennyisége | 84 |
A szállítás sebessége | 84 |
A mozgás irányai | 86 |
A turgornyomás-grádiens | 87 |
A szervesanyag transzlokáció mechanizmusa | 88 |
Münch hipotézise | 88 |
A gyorsított diffuzió teóriája: mozgó fonalak | 89 |
A növények ásványi táplálkozása | |
Történeti áttekintés | 90 |
A talaj, mint az ásványi tápanyagok forrása | 91 |
A talaj kémhatása | 94 |
A talaj szerves anyagai | 97 |
A növények számára nélkülözhetetlen tápelemek | 98 |
Nitrogén | 98 |
Foszfor | 100 |
Kálium | 101 |
Kalcium | 103 |
Magnézium | 104 |
Kén | 105 |
Vas | 106 |
Bór | 108 |
Mangán | 109 |
Cink | 111 |
Molibdén | 112 |
Réz | 113 |
Klór | 114 |
Egyéb ásványi elemek | 115 |
A növények tápanyagszükségletének és mennyiségének mérése | 118 |
Liebig-féle minimumtörvény | 119 |
Mitscherlich-féle szabály | 119 |
Talajanalízis | 120 |
Biológiai módszerek | 121 |
Tenyészházi mérések | 122 |
Szántóföldi kísérletek | 122 |
Növényanalízis | 122 |
Szövetteszt | 123 |
Levélanalízis | 123 |
A műtrágyák és műtrágyázás | 124 |
A talaj produktív kapacitása | 125 |
Fontosabb műtrágyák | 127 |
A trágyázás időpontja | 128 |
Ásványi táplálkozás és világélelmezés | 129 |
Környezet szennyeződés és növényi tápanyagok | 130 |
Fotoszintézis | |
A fotoszintézis lényege és jelentősége | 133 |
A fotoszintetikus pigmentek | 137 |
A klorofilok | 137 |
Fikobilinek | 138 |
Karotinoidok | 139 |
Fotoszintetikus pigmentek bioszintézise | 142 |
Klorofillok bioszintézise | 142 |
A pigmentek állapota in vivo | 145 |
A fény abszorpciója és a gerjesztési energia sorsa | 146 |
A fény abszorpciója | 146 |
A gerjesztési energia átadása | 150 |
A két fotokémiai rendszer és a fotoszintetikus elektrontranszportlánc | 152 |
A fotoszintézis akcióspektruma | 152 |
Bizonyítékok a két fozokémiai rendszer létére | 153 |
Az elektrontranszportlánc | 155 |
A II. fotokémiai rendszer működése és a vízbontás mechanizmusa | 158 |
Az I. fotokémiai rendszer és működése | 163 |
A fotoszintetikus foszforiláció | 165 |
A ciklusos fotofoszforiláció | 165 |
A nem cikdlusos fotofoszforiláció | 166 |
Az ATP-képződés mechanizmusa | 166 |
A Fotoszintézis "sötét" szakasza, a CO2 fixációja és redukciója | 168 |
A CO2 fixáció C4-es útja - a Calvin ciklus | 169 |
A CO2 fixáció C4-es útja, a Hatch - Slack-ciklus | 174 |
Széndioxid fixáció a Crassulaceae-családban | 177 |
A glikolát-ciklus és a fotolégzés | 179 |
Bakteriális fotoszintézis | 183 |
Légzés | |
A légzésben felhasználódó szénhidrátok képződése | |
A szaharóz bioszintézise és bontódása | 189 |
A keményítő bioszintézise és bontódása | 193 |
A biológiai oxidáció mechanizmusa | |
A glikolízis és a fermentáció | 197 |
A pentóz-foszfát-ciklus | 200 |
A piroszőlősav oxidációja, a Krebs-ciklus | 202 |
A glioxalát-ciklus | 204 |
A redukált koenzimek oxidációja | 208 |
Mitokondriális elektrontranszport | 208 |
A légzési lánc komponensei | 210 |
Oxidatív foszforilálás | |
A redukált piridin-nukleotidok oxidációja a légzési lánctól eltérő mechanizmuson keresztül | 218 |
Fenoloxidázok | 219 |
Aszkorbinsav-oxidáz | 221 |
Peroxidáz | 222 |
Kataláz | 223 |
Glikolsav-oxidáz | 224 |
Az oldható oxidázok in vivo szerepe | 224 |
A légzési anyagcsere szabályodzása | 227 |
A légzés és a fermentáció egymáshoz való viszonya | 227 |
A pentóz-foszfát-ciklus és a glikolízis egymáshoz való viszonyának a szabályozása | 228 |
A légzés sebességének szabályozása | 229 |
A légzési anyagcsere néhány speciális növényélettani vonatkozása | |
Csíranövények légzése | 230 |
Klimatérikus légzés | 232 |
Parazitogén és sebzési légzés | 233 |
Só (anion)-légzés | 236 |
Lipidanyagcsere | |
A növényi lipidek fontosabb csoportjai | 239 |
Lipidek bioszintézise | 245 |
Telitett zsírsavak bioszintézise | 245 |
Telitetlen zsírsavak bioszintézise | 248 |
A viaszok bioszintézise | 248 |
Foszfolipidek és gliceridek bioszintézise | 249 |
A lipidek biológiai lebontása | 251 |
Hidrolitikus bontás | 251 |
Lipidek oxidatív lebontása | 252 |
Nitrogén és kén autotrófia | |
A nitrogénkörforgalom | |
Nitrogénfixáció | 258 |
Nitrogénfixáló szervezetek | 259 |
Szabadon élő szervezetek | 259 |
Szimbionták | 260 |
A nitrogénfixáció fiziológiája és biokémiája | 266 |
A nitrogenáz tulajdonságai | 267 |
A nitrogenáz működése | 269 |
A nitronegáz természetes elektrondonorai és energiaforrásai | 272 |
Elektronszállítók | 273 |
A nitrogenáz működésének szabályozása | 275 |
A nitrogénfixáló szervezetek evolúciója | 276 |
Nitrifikáció | 278 |
NH4+ --- NO2- oxidáció | 278 |
NO2 --- NO3 oxidáció | 279 |
Nitrátredukció | 279 |
Asszimilatorikus nitrátredukció | 280 |
A nitrátreduktázok tulajdonságai és működésük | 280 |
A nitritreduktázok tulajdonságai és működésük | 282 |
A nitrátredukció enzimeink lokalizációja | 283 |
A nitrát- és nitritredukció kapcsolata a sejt metabolizmussal | 284 |
Az asszimilatorikus nitrátredukció szabályozása | 285 |
Disszimilatórikus nitrátredukció | 288 |
Denitrifikáció | 289 |
Az ammónia beépülése szerves formába | 290 |
S-körforgalom | |
A szulfátaktivációja | 294 |
Szulfát, szulfit-transzfer: szulfátészterek és szulfinilsavak képződése | 295 |
Szulfátredukció | 295 |
Asszimilatorikus szulfátredukció | 296 |
Disszimilatorikus szulfátredukció | 298 |
A szulfátredukció evolúciója | 299 |
Nukleinsav anyagcsere | |
A növényi nukleinsavak szerkezete és funkciója | |
A DNS | 301 |
A ribonukleinsavak (RNS) | 302 |
DNS-bioszintézis - replikáció | |
Az RNS bioszintézise, transzkripció | |
RNS-bioszintézisében résztvevő enzimek | 309 |
RNS-szintézis mechanizmusa | 311 |
Az m-RNS bioszintézise | 315 |
A riboszómális RNS szintézise | 316 |
A transzfer RNS bioszintézise | 317 |
Reverz transzkripció | 317 |
A riboszóma és a hírvivő RNS asszociációja | 321 |
RNS-kapcsolódása a riboszómához | 321 |
Transzláció szakaszai | 323 |
Transzláció iniciációja | 323 |
Elongáció | 325 |
A transzláció terminációja | 327 |
A keletkező peptid H-végének deforminálása és demetionálása | 328 |
Nem riboszómális peptidszintézis | 328 |
Fehérjeszintézis a kloroplasztiszokban | 329 |
DNS | 329 |
RNS | 330 |
Poliszómák | 330 |
Aminosavaktiváló enzimek | 330 |
Aminosavak | 332 |
Energia | 332 |
Speciális növényi anyagcsere | |
Szaharidok | 342 |
Fenoloidok | 351 |
Poliketidek | 365 |
Terpenoidok | 372 |
Azotoidok | 388 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.