Előszó | |
A tulajdonságok kialakulását nukleinsavak irányítják | |
A nukleinsavak kémiai szerkezete | 17 |
A nukleinsavak építőkövei | 19 |
Nukleozidok, nukleotidok, polinukleotidok | 21 |
A DNS Watson-Crick-féle modellje | 22 |
Közvetlen bizonyítékok a nukleinsavak genetikai információkat hordozó szerepéről | 24 |
Transzformációk (géntranszplantációk) | 24 |
Transzfekciók | 27 |
A DNS heterokatalitikus működése: a transzkripció és a transzláció | 28 |
A molekuláris genetika fogalma | 29 |
A genetikai kód | 30 |
Transzkripció | 32 |
Transzláció | 34 |
Riboszómák és poliriboszómák (poliszómák) | 34 |
Az aminosavak aktiválása és átvitelen tRNS-re | 35 |
tRNS | 36 |
Transzláció a riboszómán | 37 |
Transzláció a poliriboszómán | 40 |
A transzkripció és transzláció atimetabolitjai | 42 |
Struktúranalógok | 42 |
Antibiotikumok | 45 |
mRNS jelenlétének kimutatása magasabb rendű növényekben | 47 |
mRNS a földimogyoróban | 47 |
Hosszú élettartamú mRNS a magasabb rendű növényekben | 51 |
Transzkripció és transzláció sejtmentes rendszerben | 52 |
Egy gén - egy polipeptid | 54 |
A fehérjék szerkezete | 55 |
Izoenzimek | 57 |
Fotoszintézis | |
A fotoszintézis primer és szekunder folyamatai | 61 |
A fotoszintézis primer folyamatai | 62 |
Elektronszállító lánc | 62 |
Redoxrendszerek a fotoszintézis primer folyamataiban (klorofillok, citokrómok stb.) | 64 |
A fotoszintézis I. és II. pigmentrendszere | 70 |
Az Emerson-effektus | 70 |
A fotoszintézis két pigmentrendszere | 71 |
A fotoszintézis primer folyamatai | 74 |
Első fényreakció | 75 |
Második fényreakció | 75 |
Fotolízis | 76 |
A fotoszintézis kvantumszükséglete | 77 |
A fotoszintézis szekunder folyamatai | 77 |
A CO2-akceptor | 77 |
Csatlakozás a primer folyamatokhoz | 78 |
A Calvin-ciklus | 80 |
A kloroplasztisz: a fotoszintézis helye | 82 |
A CO2-szállítás első változata: a C4-dikarbonát-reakcióút | 85 |
A C4-dikarbonát-reakcióút biokémiája | 86 |
A C4-szindróma | 87 |
A fotoszintézis térbeli kompartmentizációja a C4-növényekben | 89 |
A CO2-szállítás második változata: a pozsgás növények diurnális savciklusa | 91 |
A C4-dikarbonsav-reakcióút és a diurnális savciklus összehasonlítása: térbeli és időbeli kompartmentizáció | 94 |
Szénhidrátok | |
Monoszacharidok | 96 |
Foszforilálás (kinázok) | 97 |
A foszfát intramolekuláris átrendeződése (mutázok) | 98 |
Cukor-nukleotidok (UDPG) | 98 |
Egy OH-csoport inverziója (epimerázok) | 98 |
Az aldózok és ketózok közötti egyensúly szabályozása (izomerázok) | 100 |
Oxidatív lebontás az 1. C-atomnál (hexóz-pentóz átmenet) | 100 |
A 6. C-atom kiküszöbölése | 100 |
Az 1. C-atom kiküszöbölése | 102 |
A pentóz-foszfát ciklus | 103 |
Oligoszacharidok és poliszacharidok | 104 |
Glikozidok | 104 |
Félacetál | 104 |
Belső félacetál | 105 |
Acetál | 105 |
A glikozidok különböző típusai | 105 |
Glikozidázok | 106 |
Oligoszacharidok | 107 |
Diszacharidok | 107 |
Oligoszacharidok: a raffinózok családja | 108 |
Poliszacharidok | 108 |
Fruktozánok | 109 |
Keményítő | 110 |
Cellulóz | 113 |
Pektinanyagok | 115 |
Biológiai oxidáció | |
Glikolízis | 118 |
Erjedési formák | 122 |
A piruvát oxidatív dekarboxilálása, aktivált ecetsav képződése | 123 |
Citromsav-ciklus | 126 |
Légzési lánc | 128 |
A mitokondriumok mint energiatermelő központok | 132 |
A fotorespirácó (glikolát-reakcióút) | 134 |
Mikrotestek ("microbodies) | 134 |
Fotorespiráció a C3-növényekben | 135 |
Fotorespiráció a C4-növényekben | 137 |
Zsírok | |
A zsírsavak kémiai szerkezete | 141 |
A zsírsavak bioszintézise | 142 |
Malonil-CoA képződése | 142 |
Telített zsírsavak szintézise | 143 |
De novo szintézis | 143 |
Láncmeghosszabbítás | 146 |
Telítetlen zsírsavak szintézise | 147 |
A semleges zsírok bioszintézise | 148 |
A zsírok lebontása | 149 |
A béta-oxidáció | 150 |
Az alfa-oxidáció | 151 |
A glioxálsav-ciklus | 153 |
Terpenoidok | |
Kémiai szerkezet | 156 |
Szekunder növényi anyagok | 158 |
Illóolajok | 159 |
A bioszintézis általános vonásai | 161 |
A bioszintézis részletei | 163 |
Monoterpének | 163 |
Szeszkviterpének | 164 |
Tripertének | 165 |
Szterinek | 167 |
Szívglikozidok | 168 |
Szteroidalkaloidok | 170 |
Diterpének | 171 |
Tetrapertének: karotinoidok | 173 |
Kémiai szerkezet | 173 |
Bioszintézis | 174 |
Politerpének | 177 |
Fenolok | |
Kémiai szerkezet | 180 |
A bioszintézis általános vonásai | 181 |
Sikimisav-reakcióút | 182 |
Acetát-malonát-reakcióút | 184 |
Prekurzorok és köztes termékek | 185 |
A bioszintézis részletei | 186 |
Fahéjsavak | 186 |
Kumarinok | 188 |
Lignin | 190 |
Fenolkarbolsavak és egyszerű fenolok | 194 |
Flavánszármazékok | 196 |
Kémiai szerkezet | 196 |
Az antocianidinek és egyéb flavánszármazékok bioszintézise | 200 |
A virágszíneződés | 204 |
Aminosavak | |
A nitrogén redukciója | 208 |
A kén asszimilációja | 209 |
A reduktív aminálás | 210 |
A glutamin képződése | 211 |
Transzaminálás | 212 |
Az aminosavak C-vázának eredete | 213 |
Alkaloidok | |
Az ornitin és lizin (alifás aminosavak) származékai | 218 |
Kinolizidin-alkaloidok | 219 |
Nicotiana-alkaloidok és nikotinsav | 221 |
Tropán-alkaloidok | 224 |
A fenil-alanin és tirozin (aromás aminosavak) származékai | 226 |
Amaryllidaceae-alkaloidok és kolchicin | 226 |
Betaciánok és betaxantinok (betalainok) | 228 |
Izokinolin-alkaloidok (benzil-izokinolin-alkaloidok) | 229 |
A triptofán származékai: indol-alkaloidok és derivátumaik | 231 |
Purin-alkaloidok | 233 |
Biokémiai rendszertan | 235 |
Porfirinek | |
Osztódásos növekedés | |
Fejlődés = növekedés és differenciálódás | 241 |
Sejtnövekedés osztódással | 242 |
A mitózisos ciklus | 242 |
A DNS autokatalízises működése: a megkettőződés (reduplikáció) | 243 |
Szemikonzervatív DNS-reduplikáció | 243 |
DNS-szintézis sejtmentes rendszerben | 244 |
A Meselson-Stahl-féle kísérlet | 246 |
Taylor kísérletei Vicia fabával | 247 |
Növényi tumorok: gyökérnyakgolyvák | 249 |
A differenciált génműködés elmélete a differenciálódás magyarázatára | |
Totipotencia | 253 |
Differenciált génműködés: maga a jelenség | 257 |
RNS-szintézis az óriáskromoszómán | 258 |
Stádiumra specifikus mRNS | 260 |
Stádiumra és szövetre specifikus fehérjemintázat | 262 |
Génszabályozás | |
A gének aktivitásállapotai | 265 |
A szabályozás alapkérdései | 266 |
Szabályozás belső tényezőkkel | 267 |
Sejten belüli szabályozás | 268 |
A génműködés szabályozása | 268 |
A transzkripció szabályozása | 268 |
Szabályozási egységek kialakításának folyamatai (processing) | 279 |
A transzláció szabályozása | 284 |
Az enzimaktivitás szabályozása | 285 |
Sejtek közötti szabályozás: fitohormonok | 290 |
Indolszármazékok: IES | 291 |
Gibberellinek | 297 |
Citokininek (fitokininek) | 302 |
Abszcizinsav | 308 |
Szintetikus szabályozóanyagok | 311 |
A fitohormonok hatásmechanizmusára vonatkozó hipotézisek | 314 |
Szabályozás külső tényezőkkel | 321 |
Hőmérséklet | 321 |
Fény | 323 |
A fitokrómrendszer | 323 |
Fitokrómrendszer és génaktivitás | 326 |
Polaritás és inekvációs osztódás - a differenciálódás alapjai | |
Polaritás | 331 |
Inekvális sejtosztódás | 332 |
Megnyúlásos növekedés | |
A jelenség | 337 |
A megnyúlás folyamata a sejtben | 338 |
A sejt szívóerő-egyenlete | 338 |
A sejtmegnyúlás egyes szakaszai | 340 |
Szabályozás | 342 |
Az osztódás és a megnyúlás közötti egyensúly beállítása | 342 |
Az IES szabályozó hatása | 343 |
Poláris vándorlás | 343 |
IES-optimumok | 344 |
Az IES hatásmechanizmusa | 345 |
Mag- és termésképződés | |
Komplex fejlődési folyamatok és szabályozásuk | 349 |
A mag és termés képződése | 350 |
A folyamat menete | 350 |
A szabályozás | 353 |
A hajtás- és gyökérkezdemények differenciálódása | 353 |
Az embriótenyészet | 357 |
A termés fejlődése | 358 |
Csírázás | |
Csírázási nyugalom | 361 |
Az embrió elégtelen fejlettsége | 361 |
Utóérés száradással | 362 |
Impermeabilitás vízzel és / vagy gázokkal szemben | 362 |
Inhibitorok | 363 |
A csírázás előfeltételei | 364 |
Víz | 364 |
Oxigén | 365 |
Hőmérséklet | 365 |
Fény | 368 |
Tartalék anyagok mobilizálása | 369 |
A fotoszintetikus apparátus felépülése | 370 |
A csírázás szabályozása fitohormonokkal | 372 |
A csírázás szabályozása és az evolúció | 374 |
Szállítórendszer | |
A szállítórendszer elemei | 379 |
A szállítórendszer differenciálódása | 380 |
A szállítórendszer funkciója | 384 |
Szállítás mindkét irányban | 384 |
Szállítás a xilémben | 385 |
Bizonyítás | 385 |
Mechanizmus | 386 |
Gyökérnyomás | 386 |
Transzspiráció | 387 |
Kohéziós elmélet | 390 |
Szállítás a floémban | 392 |
Bizonyítás | 392 |
Mechanizmus | 396 |
Finomszerkezet és nyomásáramlás-hipotézis | 400 |
Aktív transzport | 403 |
Apoplazmás és szimplazmás transzport | 404 |
Virágképződés | |
Definíciók | 406 |
Hőmérséklet és virágzásindukció: vernalizáció | 408 |
Petkusi rozs | 409 |
Beléndek | 411 |
Streptocarpus wendlandii | 415 |
A vernalizációval kapcsolatos hipotézisek | 418 |
A nappal hossza és a virágzásindukció: a fotoperiodizmus | 420 |
Hosszú- és rövidnappalok, valamint nappalközömbös növények | 420 |
A fotoperiodizmus és virágzásindukció összefüggéseinek elemzése | 422 |
A levél mint a fényingert felvevő hely | 423 |
Kísérletek a virágzási hormon kimutatására | 424 |
A zavaró fény hatása: a sötét periódus jelentősége | 425 |
A fitokrómrendszer közreműködése | 426 |
Gibberellinek és virágzási hormon | 428 |
A genetikai anyag közreműködése | 429 |
Egy rövidnappalos növény fotoperiodikus indukciójának hipotézise | 429 |
A virágzásindukció fotoperiodizmusa mint alkalmazkodási jelenség | 431 |
A fény és cirkadián ritmus | 432 |
A fiziológiai óra jelensége | 432 |
A virágzásindukció fotoperiodizmusa és a fiziológiai óra | 434 |
Irodalom | |
Az ábrák forrásművei | |
Tárgymutató | |