Bevezető | 21 |
A növényélettan feladata és jelentősége | 21 |
A növényélettan tárgya | 23 |
A növényélettan módszere | 24 |
A NÖVÉNYEK TESTÉT FELÉPÍTŐ ELEMEK ÉS MOLEKULÁK JELENTŐSÉGE | |
A növényi test felépítésében részt vevő elemek | 27 |
A növényi test molekulái | 30 |
Poliszaharidok | 31 |
Cellulóz | 31 |
Keményítő | 32 |
Proteinek | 33 |
Nukleinsavak | 35 |
A DNS szerkezete | 36 |
A DNS-molekulák önreprudukciója | 38 |
Az RNS szerkezete és bioszintézise | 40 |
A víz | 43 |
A PROTOPLAZMA-RENDSZER SZERKEZETE ÉS TULAJDONSÁGAI | |
A protoplazma szerkezet | 46 |
Fibrilláris és retikuláris szerkezet képzése | 46 |
Molekuláris hártyák (membránák) | 47 |
Plazmalemma és tonoplaszt | 49 |
Citoplazmatikus retikulum | 50 |
Golgi-lemezek | 50 |
Granulumok | 51 |
A protoplazma szerkezetének kísérleti bizonyítása | 51 |
A mezőplazma rugalmassága | 51 |
A mezoplazma szerkezeti viszkozitása | 51 |
A protplazma deformálhatósága | 52 |
A nyíróerők szerkezetbontó hatása | 52 |
A protoplazma organellumai | 53 |
A sejtmag (nucleus) | 53 |
Mitokondrium | 54 |
A mitokondrium szerkezete | 54 |
Mitokondrium-részecskék | 56 |
Kloroplaszt | 56 |
A kloroplaszt szerkezete | 56 |
A kloroplaszt fejlődése | 57 |
A kloroplaszt kémiai tulajdonságai | 59 |
Vakuolum | 64 |
A struktúra és a funkció kapcsolata | 66 |
AZ AUTOTRÓF NÖVÉNYEK ENERGIASZERZÉSE ÉS A SZÉN ASSZIMILÁLÁSA | |
Fotoszintézis | 67 |
A fotoszintézis általános jellemzése | 68 |
A fotoszintézis folyamatának igazolása | 70 |
A fotoszintézis mechanizmusa | 73 |
Az energia abszorbeálása | 74 |
A fényenergia kémiai energiává való átalakítása | 77 |
Fotofoszforilálás | 78 |
A víz fotolízise | 78 |
Az elektrontraszport fényreakciói | 81 |
Az elektrontranszport-rendszer redoxikatalizátorai | 83 |
Fotofoszforilálási helyek | 84 |
A CO 2 megkötése és redukálása | 84 |
A fotoszintézis "sötét" reakció szakasza | 84 |
A szén útja a fotoszintézisben (Calvin-ciklus) | 85 |
A fotoszintézis kvantumigénye | 90 |
A fotoszintézis mérési módszerei | 91 |
A fotoszintézis ökológiája | 92 |
A vízi és szárazföldi növények fotoszintetizáló teljesítménye | 92 |
A CO2 jelentősége | 93 |
A koncentráció jelentősége | 94 |
A fény jelentősége | 95 |
A fény mennyisége és minősége | 95 |
Színbeli alkalmazkodás (kromatikus adaptáció) | 98 |
A hőmérséklet jelentősége | 99 |
A fotoszintézis intenzitása és a terméshozam | 101 |
A CO2 nem fotoszintetikus asszimilálása | 102 |
A gyökerek CO2 megkötése | 103 |
A színes kénbaktériumok fotoszintézise | 105 |
Kemoszintézis | 106 |
Kemoszintetizáló szervezetek | 106 |
Kénbaktériumok | 106 |
Nitrifikáló baktériumok | 108 |
Kemoreduktor szervezetek | 109 |
A SZERVES MOLEKULÁKBAN RAKTÁROZOTT ENERGIA SZABADDÁ TÉTELE | |
A LÉGZÉS FOGALMA | 111 |
A LÉGZÉS TANULMÁNYOZÁSÁNAK MÓDSZEREI | 112 |
A légzés mechanizmusa | 113 |
A biológiai oxidációk és oxiredukciók természete | 114 |
A biológiai cukorelbontás | 116 |
Glikolízis | 117 |
Alkoholos erjedés | 117 |
Tejsavas erjedés | 119 |
Vajsavas erejedés | 120 |
Ecetsavas erjedés | 120 |
Oxidatív légzés | 121 |
Citromsav-ciklus (Szent-Györgyi-Krebs-ciklus) | 121 |
A légzési láncok és a végoxidációk | 123 |
Elektronszállítás | 127 |
A komplex molekuláris modellje | 127 |
ATP-képzés | 129 |
Egyéb végoxidázok | 130 |
Glioxilsav-ciklus | 130 |
Pentózfoszfát-ciklus | 131 |
A zsírok és fehérjék oxidációja | 132 |
A zsírok oxidatív elbontása | 132 |
A fehérjék oxidatív elbontása | 135 |
Transzaminálás | 136 |
Dekarboxilezés | 136 |
Oxidatív dezaminálás | 137 |
A légzés szabályozása | 137 |
A reakciólánc elágazása | 138 |
Visszakapcsolások | 140 |
Direkt visszakapcsolás | 140 |
Indirekt visszakapcsolás | 141 |
A légzés jelentősége | 142 |
A respirációs energia konzerválása | 143 |
A légzés biológiája | 145 |
A légzés alapanyaga és a légzési együttható | 145 |
A légzés intenzitása | 147 |
A légzés és az ontogenetikus fejlődés | 148 |
A mechanikai sérülések és az infekció hatása a légzésre | 154 |
A légzést befolyásoló egyéb tényezők | 156 |
Hőmérsékleti hatások | 156 |
A protoplazma duzzadtsági fokának jelentősége | 157 |
Az oxigén és a széndioxid-koncentráció hatása | 157 |
INTERMEDIER ANYAGCSERE ÉS INTRACELLULÁRIS SZABÁLYOZÁS | |
Az intermedier anyagcsere és a szintetizált vegyületek | 161 |
A szénhidrátok és származékaik szintézise | 161 |
A cukrok anyagcseréje | 162 |
Monoszaharidok | 163 |
Diszaharidok | 163 |
Poliszaharidok | 164 |
Alacsony szénatomszámú karbonsavak | 164 |
Karbonsavak | 165 |
"Extraciklikus" szerves savak | 166 |
A napi savritmus | 166 |
Zsíranyagcsere | 168 |
A zsírsavak szintézise | 169 |
A zsírok szintézise zsírsavakból | 171 |
Izoprenoid vegyületek | 171 |
Éterikus olajok | 172 |
Gyanták | 173 |
Gibberellinek | 174 |
Betulin és treterpén szaponinok | 174 |
Karotinoidok | 175 |
Kaucsuk | 175 |
Aromás vegyületek | 177 |
Indolvázas növekedési anyagok szintézise | 179 |
A virágok és egyéb növényi részek pigmentjei | 181 |
Csersavak (fenolglikozidok) | 184 |
Lignin és ligninképződés | 185 |
A nitrogéntartalmú vegyületek szintézise | 187 |
Aminosavak | 187 |
A primer aminosavak és savamidok szintézise | 188 |
Aminosavak szintézise transzaminálással | 189 |
A fehérjék bioszintézise | 191 |
Az aminosavak aktiválása | 191 |
A szállító-RNS szerepe | 192 |
Az információs-RNS szintézise és szerepe | 193 |
A riboszómák szerepe és élettartama | 194 |
Az aminosavkód | 195 |
A kódegység | 196 |
A kód vesszőmentessége | 197 |
Átfedéses, vagy átfedés nélküli-e a kód? | 197 |
A genetikai kód egyetemessége | 198 |
A klorofill bioszintézise | 198 |
Alkaloidok | 201 |
Az alkaloidok fizológiai jelentősége | 201 |
Az alkaloidok bioszintézise | 202 |
Az alkaloidváz keletkezése | 203 |
Az alkaloidok gyakorlati jelentősége | 205 |
Piridinszármazékok | 205 |
Purinszármazékok | 206 |
Ciánglikozidok | 207 |
Mustárolaj-glikozidok | 207 |
Az anyagcsere intracelluláris szabályozása | 208 |
A sejten belüli anyagátalakulások és energiaátrendeződések | 208 |
Biokatalízis | 211 |
Enzimek az élő sejtben | 213 |
Az intracelluláris szabályozás módjai | 214 |
A gének működésének szabályozása | 214 |
Az anyagcseretermékek gátló hatása | 218 |
Enzimatikus szabályozás | 220 |
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZFORGALOM | |
A víz jelentősége a növények életében | 223 |
A növények vízszükséglete | 224 |
A növények vízigénye | 225 |
A vízmegtartó képesség és a vízvesztés kritikus határa | 225 |
A növények víztartalma | 227 |
A talaj és a gyökérzet viszonya | 228 |
A növény vízfelvevő szervei | 230 |
A víz felvétele | 232 |
A duzzadás | 232 |
Diffúzió és ozmózis | 233 |
Diffúzió | 233 |
Ozmózis | 234 |
Plazmolízis és szívóerő | 235 |
Palmolízis | 235 |
A sejtek szívóereje | 237 |
Az ozmotikus érték nagysága | 238 |
A gyökerek aktív vízfelvétele | 239 |
Guttáció | 239 |
A gyökerek aktív vízfelvételét módosító tényezők | 240 |
A talaj hőmérséklete | 240 |
A talaj oxigéntartalma | 241 |
A gyökerek passzív vízfelvétele | 241 |
A víz elpárologtatása | 242 |
A párologtatás mérése | 243 |
A mérési eredmények vonatkoztatási alapja | 244 |
A párologtatás anatómiai berendezése | 245 |
A párologtatás törvényei | 247 |
A párologtatást módosító szerkezeti berendezések | 248 |
A párologatás élettani alapjai | 249 |
A gázcserenyílások mozgásai | 249 |
A gázcsrenyílások állapotának vizsgálata | 250 |
A transzspirációt befolyásoló külső tényezők | 251 |
Transzspiráció optimális feltételek között | 251 |
A párologtatás biológiai jelentősége | 255 |
A szélsőséges vízellátás következményei | 256 |
A NÖVÉNYEK ÁSVÁNYI TÁPLÁLÉKAI | |
A növények ásványianyag-összetétele (Hamualkotók) | 258 |
A sók jelentősége az anyagcserében | 261 |
Szerkezeti elemek | 261 |
A nitrogén | 261 |
A nitrogén jelentősége | 261 |
Nitrogénforrások | 262 |
A molekuláris N felvétele | 264 |
A nitrátok redukciója és az ammóniumsók hasadása | 265 |
A nitrogén körforgása | 266 |
A foszfor | 268 |
A foszfor felvétele | 268 |
A foszfor lokalizációja | 268 |
A foszfor fizológiai jelentősége | 270 |
A foszforhiány következményei | 270 |
A kén | 270 |
A kén felvétele | 270 |
A kén lokalizációja | 271 |
A kénhiány jellemző vonásai | 272 |
Ionhatású elemek | 273 |
A kálium | 273 |
A kálium felvétele | 273 |
A kálium lokalizációja | 273 |
A káliumhiány hatása | 274 |
A kalcium | 274 |
A kalcium felvétele | 274 |
A kalcium lokalizációja | 275 |
A kalciumhiány hatása | 275 |
A magnézium | 276 |
A magnézium felvétele | 276 |
A magnézium lokalizációja | 276 |
A magnéziumhiány kihatása | 276 |
Mikroelemek | 277 |
A vas jelentősége | 278 |
A mangán jelentősége | 280 |
A bór jelentősége | 281 |
A réz jelentősége | 282 |
A cink jelentősége | 283 |
A molibdén jelentősége | 283 |
Ismeretlen fiziológiai jelentőségű elemek | 284 |
A nátrium | 284 |
A szilícium | 285 |
Halogén elemek | 285 |
Az ásványi sók felvétele | 285 |
A sófelvételre vonatkozó régebbi elképzelések | 285 |
A passzív iontranszport mechanizmusa | 286 |
Diffúzió | 287 |
Ioncsere | 287 |
Donnan-egyensúly | 288 |
Adszorpció és kemoszorpció | 289 |
Az aktív iontranszport mechanizmusa | 290 |
Hordozó (carrier)-mechanizmus | 290 |
A hordozók természete | 291 |
A sófelvétel kapcsolata az anyagcserével | 294 |
Lundegardh elmélete | 294 |
Goldacre elmélet | 296 |
Bennet-Clarck elmélete | 297 |
A proteinszintézis és az ionfelvétel kapcsolata | 297 |
A sóabszorpció strukturális vonatkozásai | 298 |
Korábbi elképzelések | 298 |
"Szabadhelyek" és "nem-szabadhelyek" | 299 |
Transzlokáció | 300 |
Sóviszonyok a gyökerekben | 301 |
A gyökér abszorpciós zónái | 301 |
Sóabszorpció és transzspiráció | 302 |
Transzlokáció a gyökér kéregszövetében | 305 |
Sófelvétel a levélen keresztül | 306 |
A talaj mint az ásványi sók forrása | 308 |
Talajoldat | 308 |
Kicserélhető ionok | 309 |
Nemcserélhető ionok | 309 |
Ionabszorpció a talajból | 309 |
Anionok | 309 |
Kationok | 310 |
A mikroszervezetek talajfeltáró szerepe | 312 |
Az ásványi elemek szükségességének és mennyiségének vizsgálata | 313 |
Víztenyészetek | 313 |
Homok- és talajtenyészetek | 318 |
A talajok tápértékének meghatározása | 319 |
Kémiai analízis | 319 |
Fiziológiai-kémiai módszer | 320 |
A növény- és a leválanalízis módszere | 320 |
Vegetációs módszerek | 321 |
A szabadföldi vizsgálatok kvantitatív értékelése | 323 |
A tápanyagok kimosódása a talajból | 324 |
A növények ásványianyag-igénye | 325 |
A minimum és optimum törvénye | 325 |
A műtrágyák szerepe | 326 |
ANYAGTRANSZPORT ÉS RAKTÁROZÁS | |
Anyagtranszport | 329 |
Gáztranszport | 329 |
A víz transzportja | 329 |
Vízvezetés a parenchimaszövetekben | 330 |
Gyökérnyomás | 332 |
A transzspiráció szívóhatása | 335 |
Adhézió és kohézió | 336 |
A vízszállítás kohéziós elmélete | 336 |
A vízáramlás sebessége | 339 |
A szerves anyagok transzportja | 340 |
A szállítóelemek szerkezete | 340 |
A transzport igazolása | 341 |
A transzport mechanizmusa | 342 |
Transzport a bélsugarakban | 346 |
A szállított anyagok | 346 |
Sótranszport és reutilizáció | 346 |
A tápanyagok raktározása | 348 |
A raktározás jelentősége | 348 |
A raktározás mechanizmusa | 348 |
A raktározószervek és a raktározott anyagok | 350 |
A magvak raktározószövetei | 350 |
A magvak raktározott anyagai | 351 |
A hajtások raktározószövetei | 353 |
A hajtásosok raktározott anyagai | 353 |
A gyökerek raktározószövetei | 355 |
A gyökerek raktározott anyagai | 355 |
A módosult levelek raktározószövetei | 356 |
A módosult levelek raktározott anyagai | 356 |
A raktározott anyagok átalakulását kiváltó tényezők | 357 |
Keményítő- és cukorátalakulás a vegetatív szervekben | 357 |
Szénhidrát-átalakulás a gyümölcsökben | 358 |
Szénhidrát-átalakulás a fa- és kéregszövetben | 358 |
A raktározott anyagok átalakulásának szabályozása | 359 |
KIVÁLASZTÁS | |
A gyökerek anyagkiválasztása | 362 |
A hajtások anyagkiválasztása | 364 |
Anorganikus anyagok kiválasztása | 364 |
Guttáció | 364 |
Mineralizált sejtfalak | 365 |
Belső szekréció | 367 |
Szerves molekulák kiválasztása | 369 |
Nektárkiválasztás | 369 |
Enzimkiválasztás | 370 |
Sejfalképződés | 370 |
Egyéb exkrétumok | 371 |
A magvak és termések anyagkiválasztása | 371 |
A kiválasztott anyagok allelopatikus hatása | 371 |
A gyökérváladékok jelentősége | 372 |
A levelek által kiválasztott anyagok jelentősége | 374 |
A magvak és a termések által kiválasztott anyagok jelentősége | 375 |
Etilénkiválasztás | 375 |
Az illó olajok jelentősége | 376 |
A parazita és a gazdanövény kölcsönhatása | 376 |
HETEROTRÓF TÁPLÁLKOZÁS | |
Szaprofitizmus | 380 |
PARAZITIZMUS | 382 |
A parazita életmód általános jellege | 382 |
A betegség kialakulása | 382 |
A gazdanövény rezisztenciája | 384 |
Magasabb rendű parazita növények | 384 |
A parazita vízfelvétele | 386 |
A parazita ásványi táplálkozása | 388 |
Szimbiózis | 388 |
A Leguminosae-Rhizobium szimbiózis | 388 |
Gomba-alga szimbiózis | 392 |
Gombák és magasabb rendű növények szimbiózisa | 392 |
Rovarfogó növények | 394 |
Nepenthes | 395 |
Drosera | 396 |
Pinguicula | 398 |
Utricularia | 398 |
NÖVEKEDÉS ÉS FEJLŐDÉS | |
A növekedés és fejlődés fogalma | 401 |
A fejlődés ciklusos és ritmikus jellege | 402 |
A fizológiai óra | 405 |
Az endogén ritmus kiváltása | 406 |
A fiziológiai óra hasznossága a külvilág ritmusának felismerésében | 406 |
A növekedést és fejlődést determináló belső tényezők | 407 |
Potencia | 408 |
Regeneráció | 409 |
Reparáció | 410 |
Polaritása | 411 |
A polaritás indukálása | 412 |
A polaritás magyarázata | 415 |
Korreláció | 416 |
Az egész és a rész viszony a korreláció kialakításában | 416 |
A levelek korrelatív befolyása | 419 |
Az embrió és endorpermium szerepe a korrelációban | 419 |
A rügyek jelentősége a korrelációban | 420 |
A korreláció élettani magyarázata | 42 |
Fitohormonok | 420 |
Indol-auxinok | 423 |
A természetes indol-auxinok fogalma | 423 |
Az indol-auxinok előfordulása | 423 |
Szabad és kötött auxinok | 424 |
Az auxinhatás mechanizmusa | 426 |
Az auxinok eloszlása és szállítása | 428 |
Gibberellinek | 432 |
A gibberellinek kémiai tulajdonságai | 433 |
Gibberellinszerű anyagok | 435 |
A gibberellinek szállítása | 435 |
Citokininek | 435 |
A kinetin biokémiai hatása | 437 |
Egyéb növekedésszabályozók | 438 |
A növekedési regulátorok hatásmódjai | 438 |
Elsődleges regulátorok | 439 |
Másodlagos regulátorok | 440 |
A hormonális egyensúly jelentősége | 442 |
A regulátorok alkalmazása | 443 |
A növekedést és fejlődést befolyásoló külső tényezők | 444 |
Hőmérsékleti hatások | 444 |
A hőrméséklet kardinális pontjai | 444 |
A hőmérsékleti ingadozások jelentősége | 446 |
A hőmérséklet formatív hatása | 46 |
A fény hatása | 447 |
A monokromatikus fény hatása | 451 |
A víz és az ásványi sók hatása | 451 |
A víztelítettségi fok jelentősége | 452 |
Az ásványi anyagok hatása | 453 |
A fejlődés vegetatív szakaszai | 454 |
A mag csírázása | 454 |
A magvak duzzadása | 454 |
A tápanyagok mobilizálása | 454 |
A szénhidrátok enzimes elbontása | 455 |
A zsírok enzimes elbontása | 457 |
A fehérjék enzimes elbontása | 459 |
A maghéj felnyílása és a csíranövény kilépése | 461 |
A vegetatív szervek növekedése és fejlődése | 461 |
Embironális (plazmatikus) növekedés | 463 |
A plazma gyarapodása | 463 |
A sejtosztódás és differenciálódás szabályozása | 464 |
A megnyúlási növekedés | 467 |
A megnyúlás hormonális szabályozása | 467 |
A megnyúlási növekedés törvényszerűségei | 469 |
A sejtek és szövetek differenciálódása | 470 |
A vegetatív fejlődés irányítása | 472 |
A gyökérképződés előmozdítása | 473 |
A szervek leválásának fokozása és gátlása | 474 |
A fejlődés reproduktív szakaszai | 476 |
A virágzás fizológiája | 476 |
A virágképzés genetikai és enzimatikus szabályozása | 477 |
A virágdifferenciálódás belső szabályozói | 478 |
Endogén virágzási serkentők | 478 |
Endogén virágzási inhibitorok | 480 |
Az endogén szabályozók eredete és kontrollja | 481 |
Fotoperiodizmus | 482 |
A fotoperiódus és a környezeti hatások | 484 |
A fotoperiódusos érzékenység tényezői | 484 |
A fény- és sötétperiódus viszonya | 485 |
A virágzás fotoperiodikus indukciója és az endogén napi ritmus | 488 |
A fotoperiódusos indukció és fitokrómrendszer | 488 |
Vernalizáció | 490 |
A vernalizáció ábrázolása diagramokban | 492 |
A vernalizáció folyamata | 493 |
A virágzás hormonális szabályozása | 494 |
A virág fejlődése | 497 |
A virágrügy fejlődése | 497 |
Az egyszerű virág fejlődése | 497 |
A fészekvirágzat fejlődése | 497 |
A monoikusvirágok fejlődése | 497 |
A virág fejlődésének környezeti befolyásolása | 500 |
A pigmentképződés befolyásolása | 501 |
Mag- és termésfejlődés | 503 |
A mag- és termésfejlődés szakaszai | 503 |
Megtermékenyítés | 503 |
Az embrió kialakulása | 504 |
Természetes partenokarpia | 506 |
Posztflorális jelenségek és termésérés | 506 |
A virágzás és a megtermékenyítés szabályozása | 507 |
A termésfejlődés irányítása | 508 |
A magasabb szervezettségű növények nyugalmi állapota | 509 |
A nyugalmi állapot formái és fajai | 509 |
Kényszernyugalom | 510 |
Igazi (mély) nyugalom | 511 |
Relatív nyugalom | 511 |
Másodlagos nyugalom | 511 |
A nyugalmi állapotok egymásba való átalakulása | 511 |
A nyugalom biokémiai vonatkozásai | 512 |
A rügyek nyugalmi állapota és fázisai | 513 |
Az előnyugalom | 513 |
Mély nyugalom | 513 |
Az utónyugalom | 514 |
A rügyek nyugalmi állapotának megszüntetése és meghosszabítása | 514 |
Lombhullás | 517 |
A magvak nyugalmi állapota | 518 |
A maghéj szerepe | 519 |
A csírázásgátló anyagok szerepe | 519 |
Az "embrióalvás" | 520 |
A fény és a sötétség szerepe | 522 |
A hőmérséklet szerepe | 523 |
Különböző növényi szervek nyugalmi állapotának közös vonásai | 524 |
INGERJELENSÉGEK ÉS MOZGÁSOK | |
Ingermozgások | 529 |
Az ingermozgások általános jellemzése | 529 |
Ingerféleségek | 529 |
Az inger erőssége | 529 |
Az ingerlési idő | 530 |
A reakciók természete | 531 |
A lappangási (latens) idő | 531 |
Ingervezetés | 531 |
Helyzetváltoztató mozgások | 532 |
Tropizmusok | 532 |
Fototropizmus | 532 |
A levelek fototropizmusa | 533 |
A hajtások fototropizmusa | 534 |
Termotropizmus | 535 |
Geotropizmus | 535 |
Pozitív geotropizmus | 535 |
Negatív geotropizmus | 536 |
Plaiogeotropizmus | 537 |
Laterális geotropizmus | 538 |
Ageotropos szervek | 539 |
A geotropikus inger felfogása | 539 |
A geotropikus inger megváltoztatása | 541 |
Kemotropizmus | 542 |
A gombák kemotropizmusa | 542 |
A gyökerek és hajtások kemotropizmusa | 543 |
A pollentömlők kemotropizmusa | 543 |
A gyökerek hidrotropizmusa | 545 |
Haptotropimzus | 545 |
Nasztiák | 546 |
Fotonasztia | 546 |
Thermonasztia | 547 |
Kemonasztia | 547 |
Szeizmonasztia és traumatonasztia | 547 |
A légcserenyílások mozgásai | 550 |
Helyváltoztató (locomotoricus) mozgások | 551 |
Taxisok | 551 |
Kemotaxis | 551 |
Fototaxis | 551 |
Egyéb taxiák | 554 |
A taxisok mechanizmusa | 554 |
Az ostoros mozgás mechanizmusa | 554 |
Az ostor szerkezete | 556 |
Motilitás és kontrakció | 557 |
Amoeboid mozgás | 558 |
A csúszómozgás mechanizmusa | 560 |
Protoplazma-mozgások | 561 |
A sejtmag mozgása | 561 |
A kloroplasztok mozgása | 562 |
A citoplazma mozgásai | 564 |
Kemodinézis | 565 |
Autonóm mozgások | 566 |
Növekedési vagy nutációs mozgások | 566 |
Turgor vagy variációs mozgások | 567 |
Mechanikai mozgások | 569 |
Duzzadási-zsugorodási mechanizmus | 569 |
Kohéziós-adhéziós mechanizmus | 571 |
Turgormechanizmus | 572 |
Lövellő mechanizmusú mozgások | 572 |
Szóró mechanizmusú mozgások | 574 |
Kibontakozó mozgások | 575 |