1.060.379

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Növényélettan

Szerző
Grafikus
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 616 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Tankönyvi száma: 42148. Fekete-fehér fotókkal, színes ábrákkal illusztrált könyv.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A biológia jelentősége és gyors fejlődése indokolja, hogy a hallgatóság tanulmányainak elősegítésére és megkönnyítésére megfelelő tankönyvek álljanak rendelkezésre. E tekintetben az utóbbi évek... Tovább

Előszó

A biológia jelentősége és gyors fejlődése indokolja, hogy a hallgatóság tanulmányainak elősegítésére és megkönnyítésére megfelelő tankönyvek álljanak rendelkezésre. E tekintetben az utóbbi évek nagy fejlődésről tanúskodnak, de mind a mai napig nem jelent meg olyan tankönyv a növényélettanból, amely korszerű formában nyújtaná mindazt, amit a leendő szakembernek a növények életéről ma tudnia kell. Bár az utóbbi évtizedben több idegen nyelvű növényélettan került forgalomba - többek között Makszimov "Növényélettan"-a fordításban is - ezek azonban elsősorban nyelvi nehézségek miatt nem váltak általánosan ismertté.
A magyar nyelvű tankönyvek sorában Mágocsy-Dietz Sándor "Növények táplálkozása" című, 1909-ben megjelent, igen jó tankönyve, ma már teljesen elavult. Hasonló sorsra jutott Fehér Dániel és Mágocsy-Dietz Sándor közös munkájaként 1931-ben kiadott háromkötetes "Erdészeti növénytan" is, amelynek második kötetében az élettan is helyet kapott. Bár ez a könyv speciális (erdészeti) igényeket volt hivatva kielégíteni, mégis a biológia szakos ifjúság jó haszonnal forgathatta. Igen értékes növényélettani tankönyv jelent meg 1959-ben az agráregyetemi hallgatóság részére Frenyó Vilmos professzor tollából. Ez az egyébként kiváló munka sajnos nem teljes, a növényélettannak csak néhány fejezetét tárgyalja.
Ez a mű az említett tankönyvhiányon kíván segíteni, amikor a növények életéről teljes áttekintést nyújt, és reméli, hogy ezt a feladatot nagyrészt be fogja tölteni, még akkor is, ha azt a sok nehézséget - amely ma az élettani tankönyv írója elé tornyosul - minden vonatkozásban nem győzte le. Vissza

Tartalom

Bevezető21
A növényélettan feladata és jelentősége21
A növényélettan tárgya23
A növényélettan módszere24
A NÖVÉNYEK TESTÉT FELÉPÍTŐ ELEMEK ÉS MOLEKULÁK JELENTŐSÉGE
A növényi test felépítésében részt vevő elemek27
A növényi test molekulái30
Poliszaharidok31
Cellulóz31
Keményítő32
Proteinek33
Nukleinsavak35
A DNS szerkezete36
A DNS-molekulák önreprudukciója38
Az RNS szerkezete és bioszintézise40
A víz43
A PROTOPLAZMA-RENDSZER SZERKEZETE ÉS TULAJDONSÁGAI
A protoplazma szerkezet46
Fibrilláris és retikuláris szerkezet képzése46
Molekuláris hártyák (membránák)47
Plazmalemma és tonoplaszt49
Citoplazmatikus retikulum50
Golgi-lemezek50
Granulumok51
A protoplazma szerkezetének kísérleti bizonyítása51
A mezőplazma rugalmassága51
A mezoplazma szerkezeti viszkozitása51
A protplazma deformálhatósága52
A nyíróerők szerkezetbontó hatása52
A protoplazma organellumai53
A sejtmag (nucleus)53
Mitokondrium54
A mitokondrium szerkezete54
Mitokondrium-részecskék56
Kloroplaszt56
A kloroplaszt szerkezete56
A kloroplaszt fejlődése57
A kloroplaszt kémiai tulajdonságai59
Vakuolum64
A struktúra és a funkció kapcsolata66
AZ AUTOTRÓF NÖVÉNYEK ENERGIASZERZÉSE ÉS A SZÉN ASSZIMILÁLÁSA
Fotoszintézis67
A fotoszintézis általános jellemzése68
A fotoszintézis folyamatának igazolása70
A fotoszintézis mechanizmusa73
Az energia abszorbeálása74
A fényenergia kémiai energiává való átalakítása77
Fotofoszforilálás78
A víz fotolízise78
Az elektrontraszport fényreakciói81
Az elektrontranszport-rendszer redoxikatalizátorai83
Fotofoszforilálási helyek84
A CO 2 megkötése és redukálása84
A fotoszintézis "sötét" reakció szakasza84
A szén útja a fotoszintézisben (Calvin-ciklus)85
A fotoszintézis kvantumigénye90
A fotoszintézis mérési módszerei91
A fotoszintézis ökológiája92
A vízi és szárazföldi növények fotoszintetizáló teljesítménye92
A CO2 jelentősége93
A koncentráció jelentősége94
A fény jelentősége95
A fény mennyisége és minősége95
Színbeli alkalmazkodás (kromatikus adaptáció)98
A hőmérséklet jelentősége99
A fotoszintézis intenzitása és a terméshozam101
A CO2 nem fotoszintetikus asszimilálása102
A gyökerek CO2 megkötése103
A színes kénbaktériumok fotoszintézise105
Kemoszintézis106
Kemoszintetizáló szervezetek106
Kénbaktériumok106
Nitrifikáló baktériumok108
Kemoreduktor szervezetek109
A SZERVES MOLEKULÁKBAN RAKTÁROZOTT ENERGIA SZABADDÁ TÉTELE
A LÉGZÉS FOGALMA111
A LÉGZÉS TANULMÁNYOZÁSÁNAK MÓDSZEREI112
A légzés mechanizmusa113
A biológiai oxidációk és oxiredukciók természete114
A biológiai cukorelbontás116
Glikolízis117
Alkoholos erjedés117
Tejsavas erjedés119
Vajsavas erejedés120
Ecetsavas erjedés120
Oxidatív légzés121
Citromsav-ciklus (Szent-Györgyi-Krebs-ciklus)121
A légzési láncok és a végoxidációk123
Elektronszállítás127
A komplex molekuláris modellje127
ATP-képzés129
Egyéb végoxidázok130
Glioxilsav-ciklus130
Pentózfoszfát-ciklus131
A zsírok és fehérjék oxidációja132
A zsírok oxidatív elbontása132
A fehérjék oxidatív elbontása135
Transzaminálás136
Dekarboxilezés136
Oxidatív dezaminálás137
A légzés szabályozása137
A reakciólánc elágazása138
Visszakapcsolások140
Direkt visszakapcsolás140
Indirekt visszakapcsolás141
A légzés jelentősége142
A respirációs energia konzerválása143
A légzés biológiája145
A légzés alapanyaga és a légzési együttható145
A légzés intenzitása147
A légzés és az ontogenetikus fejlődés148
A mechanikai sérülések és az infekció hatása a légzésre154
A légzést befolyásoló egyéb tényezők156
Hőmérsékleti hatások156
A protoplazma duzzadtsági fokának jelentősége157
Az oxigén és a széndioxid-koncentráció hatása157
INTERMEDIER ANYAGCSERE ÉS INTRACELLULÁRIS SZABÁLYOZÁS
Az intermedier anyagcsere és a szintetizált vegyületek161
A szénhidrátok és származékaik szintézise161
A cukrok anyagcseréje162
Monoszaharidok163
Diszaharidok163
Poliszaharidok164
Alacsony szénatomszámú karbonsavak164
Karbonsavak165
"Extraciklikus" szerves savak166
A napi savritmus166
Zsíranyagcsere168
A zsírsavak szintézise169
A zsírok szintézise zsírsavakból171
Izoprenoid vegyületek171
Éterikus olajok172
Gyanták173
Gibberellinek174
Betulin és treterpén szaponinok174
Karotinoidok175
Kaucsuk175
Aromás vegyületek177
Indolvázas növekedési anyagok szintézise179
A virágok és egyéb növényi részek pigmentjei181
Csersavak (fenolglikozidok)184
Lignin és ligninképződés185
A nitrogéntartalmú vegyületek szintézise187
Aminosavak187
A primer aminosavak és savamidok szintézise188
Aminosavak szintézise transzaminálással189
A fehérjék bioszintézise191
Az aminosavak aktiválása191
A szállító-RNS szerepe192
Az információs-RNS szintézise és szerepe193
A riboszómák szerepe és élettartama194
Az aminosavkód195
A kódegység196
A kód vesszőmentessége197
Átfedéses, vagy átfedés nélküli-e a kód?197
A genetikai kód egyetemessége198
A klorofill bioszintézise198
Alkaloidok201
Az alkaloidok fizológiai jelentősége201
Az alkaloidok bioszintézise202
Az alkaloidváz keletkezése203
Az alkaloidok gyakorlati jelentősége205
Piridinszármazékok205
Purinszármazékok206
Ciánglikozidok207
Mustárolaj-glikozidok207
Az anyagcsere intracelluláris szabályozása208
A sejten belüli anyagátalakulások és energiaátrendeződések208
Biokatalízis211
Enzimek az élő sejtben213
Az intracelluláris szabályozás módjai214
A gének működésének szabályozása214
Az anyagcseretermékek gátló hatása218
Enzimatikus szabályozás220
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZFORGALOM
A víz jelentősége a növények életében223
A növények vízszükséglete224
A növények vízigénye225
A vízmegtartó képesség és a vízvesztés kritikus határa225
A növények víztartalma227
A talaj és a gyökérzet viszonya228
A növény vízfelvevő szervei230
A víz felvétele232
A duzzadás232
Diffúzió és ozmózis233
Diffúzió 233
Ozmózis234
Plazmolízis és szívóerő235
Palmolízis235
A sejtek szívóereje237
Az ozmotikus érték nagysága238
A gyökerek aktív vízfelvétele239
Guttáció239
A gyökerek aktív vízfelvételét módosító tényezők240
A talaj hőmérséklete240
A talaj oxigéntartalma241
A gyökerek passzív vízfelvétele241
A víz elpárologtatása242
A párologtatás mérése243
A mérési eredmények vonatkoztatási alapja244
A párologtatás anatómiai berendezése245
A párologtatás törvényei247
A párologtatást módosító szerkezeti berendezések248
A párologatás élettani alapjai249
A gázcserenyílások mozgásai249
A gázcsrenyílások állapotának vizsgálata250
A transzspirációt befolyásoló külső tényezők251
Transzspiráció optimális feltételek között251
A párologtatás biológiai jelentősége255
A szélsőséges vízellátás következményei256
A NÖVÉNYEK ÁSVÁNYI TÁPLÁLÉKAI
A növények ásványianyag-összetétele (Hamualkotók)258
A sók jelentősége az anyagcserében261
Szerkezeti elemek261
A nitrogén261
A nitrogén jelentősége261
Nitrogénforrások262
A molekuláris N felvétele264
A nitrátok redukciója és az ammóniumsók hasadása265
A nitrogén körforgása266
A foszfor268
A foszfor felvétele268
A foszfor lokalizációja268
A foszfor fizológiai jelentősége270
A foszforhiány következményei270
A kén270
A kén felvétele270
A kén lokalizációja271
A kénhiány jellemző vonásai272
Ionhatású elemek273
A kálium273
A kálium felvétele273
A kálium lokalizációja273
A káliumhiány hatása274
A kalcium274
A kalcium felvétele274
A kalcium lokalizációja275
A kalciumhiány hatása275
A magnézium276
A magnézium felvétele276
A magnézium lokalizációja276
A magnéziumhiány kihatása276
Mikroelemek277
A vas jelentősége278
A mangán jelentősége280
A bór jelentősége281
A réz jelentősége282
A cink jelentősége283
A molibdén jelentősége283
Ismeretlen fiziológiai jelentőségű elemek284
A nátrium284
A szilícium285
Halogén elemek285
Az ásványi sók felvétele285
A sófelvételre vonatkozó régebbi elképzelések285
A passzív iontranszport mechanizmusa286
Diffúzió287
Ioncsere287
Donnan-egyensúly288
Adszorpció és kemoszorpció289
Az aktív iontranszport mechanizmusa290
Hordozó (carrier)-mechanizmus290
A hordozók természete291
A sófelvétel kapcsolata az anyagcserével294
Lundegardh elmélete294
Goldacre elmélet296
Bennet-Clarck elmélete297
A proteinszintézis és az ionfelvétel kapcsolata297
A sóabszorpció strukturális vonatkozásai298
Korábbi elképzelések298
"Szabadhelyek" és "nem-szabadhelyek"299
Transzlokáció300
Sóviszonyok a gyökerekben301
A gyökér abszorpciós zónái301
Sóabszorpció és transzspiráció302
Transzlokáció a gyökér kéregszövetében305
Sófelvétel a levélen keresztül306
A talaj mint az ásványi sók forrása308
Talajoldat308
Kicserélhető ionok309
Nemcserélhető ionok309
Ionabszorpció a talajból309
Anionok309
Kationok310
A mikroszervezetek talajfeltáró szerepe312
Az ásványi elemek szükségességének és mennyiségének vizsgálata313
Víztenyészetek313
Homok- és talajtenyészetek318
A talajok tápértékének meghatározása319
Kémiai analízis319
Fiziológiai-kémiai módszer320
A növény- és a leválanalízis módszere320
Vegetációs módszerek321
A szabadföldi vizsgálatok kvantitatív értékelése323
A tápanyagok kimosódása a talajból324
A növények ásványianyag-igénye325
A minimum és optimum törvénye325
A műtrágyák szerepe326
ANYAGTRANSZPORT ÉS RAKTÁROZÁS
Anyagtranszport329
Gáztranszport329
A víz transzportja329
Vízvezetés a parenchimaszövetekben330
Gyökérnyomás332
A transzspiráció szívóhatása335
Adhézió és kohézió336
A vízszállítás kohéziós elmélete336
A vízáramlás sebessége339
A szerves anyagok transzportja340
A szállítóelemek szerkezete340
A transzport igazolása341
A transzport mechanizmusa342
Transzport a bélsugarakban346
A szállított anyagok346
Sótranszport és reutilizáció346
A tápanyagok raktározása348
A raktározás jelentősége348
A raktározás mechanizmusa348
A raktározószervek és a raktározott anyagok350
A magvak raktározószövetei350
A magvak raktározott anyagai351
A hajtások raktározószövetei353
A hajtásosok raktározott anyagai353
A gyökerek raktározószövetei355
A gyökerek raktározott anyagai355
A módosult levelek raktározószövetei356
A módosult levelek raktározott anyagai356
A raktározott anyagok átalakulását kiváltó tényezők357
Keményítő- és cukorátalakulás a vegetatív szervekben357
Szénhidrát-átalakulás a gyümölcsökben358
Szénhidrát-átalakulás a fa- és kéregszövetben358
A raktározott anyagok átalakulásának szabályozása359
KIVÁLASZTÁS
A gyökerek anyagkiválasztása362
A hajtások anyagkiválasztása364
Anorganikus anyagok kiválasztása364
Guttáció364
Mineralizált sejtfalak365
Belső szekréció367
Szerves molekulák kiválasztása369
Nektárkiválasztás369
Enzimkiválasztás370
Sejfalképződés370
Egyéb exkrétumok371
A magvak és termések anyagkiválasztása371
A kiválasztott anyagok allelopatikus hatása371
A gyökérváladékok jelentősége372
A levelek által kiválasztott anyagok jelentősége374
A magvak és a termések által kiválasztott anyagok jelentősége375
Etilénkiválasztás375
Az illó olajok jelentősége376
A parazita és a gazdanövény kölcsönhatása376
HETEROTRÓF TÁPLÁLKOZÁS
Szaprofitizmus380
PARAZITIZMUS382
A parazita életmód általános jellege382
A betegség kialakulása382
A gazdanövény rezisztenciája384
Magasabb rendű parazita növények384
A parazita vízfelvétele386
A parazita ásványi táplálkozása388
Szimbiózis388
A Leguminosae-Rhizobium szimbiózis388
Gomba-alga szimbiózis392
Gombák és magasabb rendű növények szimbiózisa392
Rovarfogó növények394
Nepenthes395
Drosera396
Pinguicula398
Utricularia398
NÖVEKEDÉS ÉS FEJLŐDÉS
A növekedés és fejlődés fogalma401
A fejlődés ciklusos és ritmikus jellege402
A fizológiai óra405
Az endogén ritmus kiváltása406
A fiziológiai óra hasznossága a külvilág ritmusának felismerésében406
A növekedést és fejlődést determináló belső tényezők407
Potencia408
Regeneráció409
Reparáció410
Polaritása411
A polaritás indukálása412
A polaritás magyarázata415
Korreláció416
Az egész és a rész viszony a korreláció kialakításában416
A levelek korrelatív befolyása419
Az embrió és endorpermium szerepe a korrelációban419
A rügyek jelentősége a korrelációban 420
A korreláció élettani magyarázata42
Fitohormonok420
Indol-auxinok423
A természetes indol-auxinok fogalma423
Az indol-auxinok előfordulása423
Szabad és kötött auxinok424
Az auxinhatás mechanizmusa426
Az auxinok eloszlása és szállítása428
Gibberellinek432
A gibberellinek kémiai tulajdonságai433
Gibberellinszerű anyagok435
A gibberellinek szállítása435
Citokininek435
A kinetin biokémiai hatása437
Egyéb növekedésszabályozók438
A növekedési regulátorok hatásmódjai438
Elsődleges regulátorok439
Másodlagos regulátorok440
A hormonális egyensúly jelentősége442
A regulátorok alkalmazása443
A növekedést és fejlődést befolyásoló külső tényezők444
Hőmérsékleti hatások444
A hőrméséklet kardinális pontjai444
A hőmérsékleti ingadozások jelentősége446
A hőmérséklet formatív hatása46
A fény hatása447
A monokromatikus fény hatása451
A víz és az ásványi sók hatása451
A víztelítettségi fok jelentősége452
Az ásványi anyagok hatása453
A fejlődés vegetatív szakaszai454
A mag csírázása454
A magvak duzzadása454
A tápanyagok mobilizálása454
A szénhidrátok enzimes elbontása455
A zsírok enzimes elbontása457
A fehérjék enzimes elbontása459
A maghéj felnyílása és a csíranövény kilépése461
A vegetatív szervek növekedése és fejlődése461
Embironális (plazmatikus) növekedés463
A plazma gyarapodása463
A sejtosztódás és differenciálódás szabályozása464
A megnyúlási növekedés467
A megnyúlás hormonális szabályozása467
A megnyúlási növekedés törvényszerűségei469
A sejtek és szövetek differenciálódása470
A vegetatív fejlődés irányítása472
A gyökérképződés előmozdítása473
A szervek leválásának fokozása és gátlása474
A fejlődés reproduktív szakaszai476
A virágzás fizológiája476
A virágképzés genetikai és enzimatikus szabályozása477
A virágdifferenciálódás belső szabályozói478
Endogén virágzási serkentők478
Endogén virágzási inhibitorok480
Az endogén szabályozók eredete és kontrollja481
Fotoperiodizmus482
A fotoperiódus és a környezeti hatások484
A fotoperiódusos érzékenység tényezői484
A fény- és sötétperiódus viszonya485
A virágzás fotoperiodikus indukciója és az endogén napi ritmus488
A fotoperiódusos indukció és fitokrómrendszer488
Vernalizáció490
A vernalizáció ábrázolása diagramokban492
A vernalizáció folyamata493
A virágzás hormonális szabályozása494
A virág fejlődése497
A virágrügy fejlődése497
Az egyszerű virág fejlődése497
A fészekvirágzat fejlődése497
A monoikusvirágok fejlődése497
A virág fejlődésének környezeti befolyásolása500
A pigmentképződés befolyásolása501
Mag- és termésfejlődés503
A mag- és termésfejlődés szakaszai503
Megtermékenyítés503
Az embrió kialakulása504
Természetes partenokarpia506
Posztflorális jelenségek és termésérés506
A virágzás és a megtermékenyítés szabályozása507
A termésfejlődés irányítása508
A magasabb szervezettségű növények nyugalmi állapota509
A nyugalmi állapot formái és fajai509
Kényszernyugalom510
Igazi (mély) nyugalom511
Relatív nyugalom511
Másodlagos nyugalom511
A nyugalmi állapotok egymásba való átalakulása511
A nyugalom biokémiai vonatkozásai512
A rügyek nyugalmi állapota és fázisai513
Az előnyugalom513
Mély nyugalom513
Az utónyugalom514
A rügyek nyugalmi állapotának megszüntetése és meghosszabítása514
Lombhullás517
A magvak nyugalmi állapota518
A maghéj szerepe519
A csírázásgátló anyagok szerepe519
Az "embrióalvás"520
A fény és a sötétség szerepe522
A hőmérséklet szerepe523
Különböző növényi szervek nyugalmi állapotának közös vonásai524
INGERJELENSÉGEK ÉS MOZGÁSOK
Ingermozgások529
Az ingermozgások általános jellemzése529
Ingerféleségek529
Az inger erőssége529
Az ingerlési idő530
A reakciók természete531
A lappangási (latens) idő531
Ingervezetés531
Helyzetváltoztató mozgások532
Tropizmusok532
Fototropizmus532
A levelek fototropizmusa533
A hajtások fototropizmusa534
Termotropizmus535
Geotropizmus535
Pozitív geotropizmus535
Negatív geotropizmus536
Plaiogeotropizmus537
Laterális geotropizmus538
Ageotropos szervek539
A geotropikus inger felfogása539
A geotropikus inger megváltoztatása541
Kemotropizmus542
A gombák kemotropizmusa542
A gyökerek és hajtások kemotropizmusa543
A pollentömlők kemotropizmusa543
A gyökerek hidrotropizmusa545
Haptotropimzus545
Nasztiák546
Fotonasztia546
Thermonasztia547
Kemonasztia547
Szeizmonasztia és traumatonasztia547
A légcserenyílások mozgásai550
Helyváltoztató (locomotoricus) mozgások551
Taxisok551
Kemotaxis551
Fototaxis551
Egyéb taxiák554
A taxisok mechanizmusa554
Az ostoros mozgás mechanizmusa554
Az ostor szerkezete556
Motilitás és kontrakció557
Amoeboid mozgás558
A csúszómozgás mechanizmusa560
Protoplazma-mozgások561
A sejtmag mozgása561
A kloroplasztok mozgása562
A citoplazma mozgásai564
Kemodinézis565
Autonóm mozgások566
Növekedési vagy nutációs mozgások566
Turgor vagy variációs mozgások567
Mechanikai mozgások569
Duzzadási-zsugorodási mechanizmus569
Kohéziós-adhéziós mechanizmus571
Turgormechanizmus572
Lövellő mechanizmusú mozgások572
Szóró mechanizmusú mozgások574
Kibontakozó mozgások575

Dr. Szalai István

Dr. Szalai István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Szalai István könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Növényélettan Növényélettan Növényélettan Növényélettan Növényélettan

A gerinc javított. A lapélek foltosak. A borító belső oldalán tulajdonosi bejegyzés található.

Állapot:
2.940 ,-Ft
24 pont kapható
Kosárba