Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig I.

Tartalom

I. KÖTET
Bevezetés.
A XVIII. század végének és a XIX. század elejének novella- és
regényirodalma. Fordítások. Kármán, Dugonics, Verseghy
munkái. Német lovagregények, kísértetes, érzékeny és tréfás
történetek fordításai és magyarításai. Miklós Sógor. Orithia.
Palugyay története. Vitéz Kálnoki Móritz. Dobai György elbeszélései. A jegyesek Carthagóban. Gaal György: A tudós
palótz. Verseghy: Kolomposi Szarvas Gergely. Kisfaludy
Sándor és Vitkovics Mihály levélregényei. Általános bevezető megjegyzések.................................. 5
I. A főváros és a szellemi élet a húszas és
harmincas években.
II. Zsebkönyveink, folyóirataink és hírlapjaink
1818-1835-ig................... 21
Önálló kötetek. Aurora. Hebe. Urania. Kisebb zsebkönyvek.
Szépliteraturai Ajándék. Aspasia. Felsőmagyarországi Minerva.
Sas. Regélő. Szemlélő. Rajzolatok. A hírlapok szépirodalmi
melléklapjai. Muzárion................................. 33
III. Az úttörők és követőik.
1. A német novellairodalom hatása víg novelláinkra. Fáy András : A különös testamentom. Az elkésések. A hasznosi kincsásás. Érzelgés és világ folyása. A tétényi éjszaka. A jó szív is
bajjal jár ..................................................37
2. Kisfaludy Károly és víg elbeszélései ................... 46
3. Kovács Pál és víg elbeszélései. Fáy, Kisfaludy és Kovács Pál
utánzóinak működése a szabadságharcig. Bonyodalmaik és
motívumaik. Paródiák. Anekdota-félék ................. 53
IV. Történeti novelláink Jósika előtt s első
történeti regényünk.
1. A nemzeti mult kultusza irodalmunkban s az osztrák-német
irodalomban. Az utóbbinak és Kisfaludy Sándor regéinek
hatása novelláinkra. A prózai «regék». Hosszabb történeti
elbeszélések. A rege műfaj virágzása a szabadságharcig.
Sablonossága és dagályossága.......................... 67
2. Kisfaludy Károly történeti novellái. Kiss Károly, gr. Mailáth
János, Bártfay László, Szalay László s Bajza történeti novellái. Általános jellemzésük........................... 82
3. Gaal József : Szirmai Ilona. Tartalma, forrásai, meséje,
fogyatkozásai és jó oldalai............................. 90
V. Társadalmi novelláink Jósika előtt s első
társadalmi regényünk.
1. A német almanachirodalom hatása novelláinkra. Aszalay
József, Pap Gábor, Kiss Károly novellái. Takács Éva és Stancsics Mihály erkölcsi irányú elbeszélései. Bajza, Szalay
László munkái....................................... 98
2. A Bélteky ház. A mese fő mozzanatai. A regény jellemzése.
Német hatások, különösen Lafontaine-é ................ 109
VI. Francia és angol irány a társadalmi
novellában és regényben.
1. Csató Pál. Novelláinak részletes méltatása : Egy nap Szliácson. A phantasta. A három pohár. A fiatal szív. Nőkeresés.
A szerelemmel nem jó játszani ......................... 116
2. Petrichevich Horváth Lázár: Az elbujdosott. A regény jellemzése. Bulwer hatása........................ 129
3. Bérczy Károly. Bulwer és Washington Irving hatása novelláiban .............................................. 139
VII. Zsebkönyveink, folyóirataink és hírlapjaink
1836-1848-ig.
Önálló kötetek. Aurora. Hajnal. Emlény. Részvét Gyöngyei.
Budapest Árvizkönyv. Kisfaludy Társaság Évlapjai. Nemzeti
Almanach. Kliegl Könyv. Őrangyal. Országgyűlési Almanach.
Pécsi Aurora. Aradi vészlapok. Szivárvány. Ajándok. Unio
és mások, A Regélő és folytatásai a Regélő Pesti Divatlap,
Pesti Divatlap és Budapesti Divatlap. A Rajzolatok és folytatásai. Az Athenaeum és melléklapja. Honderű. Magyar Életképek. Életképek. Közlemények. Hazánk. Hírlapok szépirodalmi melléklapjai s más kisebb jelentőségű lapok. Az
első magyar élclap ................................... 143
VIII. Báró Jósika Miklós.
1. Fellépése. Lelki fejlődése. Külföldi mesterei : Walter Scott
és a francia romantikusok. A francia romantika jellemzése ....149
2. Munkássága 1836-1843-ig. Zólyomi. Abafi. A könnyelműek.
Az utolsó Bátori. Novellái 1837-ben és 1838-ban. A csehek
Magyarországban. Novellái 1839-1842-ig. Zrinyi a költő.
Novellái 1843-ban ................................... 163
3. Munkássága 1844-1848-ig. Az élet útjai. Adolfine. Az Isten
ujja. Novellái 1844-ben. Akarat és hajlam. Novellái 1845-ben
és 1846-ban. Jósika István. Novellái 1847-ben. Egy kétemeletes
ház Pesten. Utolsó novellája 1848-ban. Munkásságának rövid
jellemzése ........................................... 184
4. Regényeinek szerkezete, jellemrajzai, stílusa, lélekrajzai.
Elbeszélő technikája: alapeszmék, erkölcsi irányzat. Reflexiók. Mesék, motívumok. Elbeszélő művészete......... 198
5. Leírásai. Kiktől tanult? Különös érzéke a leírás iránt.
Vidékleírásai. Város- és várleírásai. Intérieur-, tömeg-, arc- és ruhaleírásai. Általános megjegyzések. Korrajzai: a külső
és belső világ rajza. Jósika jelentősége.................. 208
IX. Vajda Péter.
1. Fejlődése, jelleme. Prózai költeményei. A legszebb leány.
Humoros előadásának németessége. Voltaire regényeinek
hatása. Néhány humoros novellája. Tárcsai Bende. A regény
jellemzése. Novalis nem hatott rá, inkább Voltaire, a német
romantikus irónia és a német humoristák .............. 224
2. A keletieskedés divata a külföldi irodalmakban és a mienkben, Vajda előtt. Keleti novellái. Vajkoontala, Yoridála s Kon-fu-cse, mint a legsikerültebbek. Többi keleti és nem
keleti tárgyú novellája. Korrajzai, keleti milieu-rajzai felszínesek, meséi, dagályossága, eszméi. Hatásuk korában.
Az egykorú kritika véleménye. Műveinek értéke ........ 235
X. Báró Eötvös József: A karthausi.
1. Eötvös lelki fejlődése................................. 252
2. A regény szubjektív elemei. Szerkezete. A lélekrajz. Pesszimizmusa és erkölcsi alapgondolata. A reflexiók és hasonlatok. A leírás és jellemrajz ............................256
3. A francia szubjektív regények hatása A karthausi-ra általában. Hatások a részletekben. Az erre vonatkozó irodalom
bírálata. Chateaubriand, Constant, Sainte-Beuve, Musset és
mások hatása. Hatása korában. Eredetisége forrásaival szemben ................................................ 273

Témakörök