A világnézetek lélektana

Fülszöveg

Áz egyetemes kultúra és civilizáció évszázados válsága végeredményben világnézeti válság, éppen ezért a „gyógyulás útja" a világnézet megújhodásán, a vallási élet és a metafizika újjászületésén át vezet.
A közgazdász a gazdasági életben, a moralista az erkölcs területén, az államférfi a politikában, a szociológus a társadalom jelenségeiben, a szellemtörténész szellemi életünk mozzanataiban látja a válság legmélyebb gyökerét. Ezzel mindnyájan egyfajta vallást, vagy legalábbis vallás-pótlékot teremtenek a saját szakterületükből, ily módon önkéntelenül is bizonyítva, hogy a válság a vallás, vagyis a világnézet területére vezethető vissza - vallja a szerző. Könyvében először a világnézetek lélektani megismerésének forrásait kutatja, majd bemutatja a metafizikai világképeket, az Isten-eszmé eredetét, a vallásosság formáit, s mindezt összeveti : a világnézetek történeti típusaival, kiemelt helyet adva a politikai világnézeteknek. Végső konklúzióként arra ; a következtetésre jut, hogy... Tovább

Fülszöveg

Áz egyetemes kultúra és civilizáció évszázados válsága végeredményben világnézeti válság, éppen ezért a „gyógyulás útja" a világnézet megújhodásán, a vallási élet és a metafizika újjászületésén át vezet.
A közgazdász a gazdasági életben, a moralista az erkölcs területén, az államférfi a politikában, a szociológus a társadalom jelenségeiben, a szellemtörténész szellemi életünk mozzanataiban látja a válság legmélyebb gyökerét. Ezzel mindnyájan egyfajta vallást, vagy legalábbis vallás-pótlékot teremtenek a saját szakterületükből, ily módon önkéntelenül is bizonyítva, hogy a válság a vallás, vagyis a világnézet területére vezethető vissza - vallja a szerző. Könyvében először a világnézetek lélektani megismerésének forrásait kutatja, majd bemutatja a metafizikai világképeket, az Isten-eszmé eredetét, a vallásosság formáit, s mindezt összeveti : a világnézetek történeti típusaival, kiemelt helyet adva a politikai világnézeteknek. Végső konklúzióként arra ; a következtetésre jut, hogy az ember igazi mivoltának teljességét a kereszténységben találhatjuk meg.
Noszlopi László (1901-1990) a filozófia és a pszichológia doktora, 1948-ig a Pázmány Péter Tudományegyetem imagántanóra. Illetve a Pedagógiai Szeminárium 'Lélektani Laboratóriumának vezetője. Széles körű etikai és pszichcológiai kutatásokat folytatott: foglalkozott erkölcspszichológiával, erkölcstipológiával, de érdeklődése kiterjedt a pszichoanalitikus, mélylélektani irányzatokra is. Életművében az etika és pszichológia összekapcsolására törekedett. Vissza