Norvégia megszállása a hadijelentések, a sajtó és a rádió tükrében

Előszó

A győzedelmes német haderő diadalmas előretörése ezév májusában nyugaton a közvélemény előtt elhomályosította és az érdeklődés középpontjából kivonta Norvégia német megszállásának látszólagosan szerény eseményeit. Szén események, melyeket Hitler vezér és kancellár folyó évi július hó 19-én tartott hatalmas beszédében azonban a „NÉMET TÖRTÉNELEM LEGMERÉSZEBB VÁLLALKOZÁSÁNAK" minősített, az Anglia elleni háború első fejezetét képezik s éppen a nyugati dráma horderejének helyes megítélése érdekében tartom szükségesnek őket megvilágítani.
Teszem ezt olyan formában, mint ahogy az ezév májusában megjelent könyvemben a német villámháborút Lengyelországban ismertettem.
Itt sem kritizálok, csak egyes apróbb megjegyzéseket hozok a szövegben. Nem térek ki elbírálóan a lelkiismeretlen s a nép bolondítására beállított, igazságtalanul vádoló és az ellenfelet gyalázó híradásokra. Olvasóimra bízom az ítélkezést.
Az ellenséges propaganda nem tanult a lengyel hadjárat alatti híradásának csődjéből. Norvégiában, ahol most már a nyugati hatalmak közvetlenül is érdekelve voltak, még kirívóbban szembetűnik a tudatosan valótlan propaganda, melynek áldozata maga a Nyugat volt!
Ha a volt szövetségesek propagandájának a valóságot elhallgató beállítottsága - tekintettel rózsásnak igazán nem mondható helyzetükre, - talán bizonyos fokig érthető és magyarázható is, de semmiképpen nem indokolható már azért sem, mert az igazság ha ma nem, úgy holnap mégis csak napfényre kerül. Akkor olyan csalódást okozhat a félrevezetett néprétegekben, melynek beláthatatlan következményei lehetnek.
A következőkben ismertetett ellenséges híradásokban oly kirívó valótlanságok nyilvánulnak meg, melyekben már a végzet veti előre árnyékát! Aki valaha történelemmel foglalkozott, annak látnia kell a megrendítő valóságot, az események megrázó törvényszerűségét. Vissza