Norvég erdő

Fülszöveg

A Beatles Norvég erdő című legendás dala Toruban felidézi az első szerelem emlékét, azt az időszakot, amikor beleszeret elvesztett barátja szerelmébe, Naokóba. Egyszeriben visszacsöppen a húsz évvel korábbi Tokióban töltött diákéveibe, abba az életbe, amelyet viharos barátságok, szeszélyes fellángolások és szakítások, alkalmi szeretkezések, érzelmi zűrzavarok, veszteségek és beteljesületlen vágyakozások tettek emlékezetessé. Újraéli a találkozást a szókimondó, öntörvényű lánnyal, Midorival is, aki a felnőtté válás határán arra késztette, hogy válasszon múlt és jövő között. Könnyednek tűnő, rafinált történetében Murakami megidézi az 1960-as évek diáklázadásainak hangulatát, a szabad szerelem, a nagy ivászatok, az élvezetek kamaszos, provokatív hajszolásának popzenés világát. Ám a felszín alatt leheletfinom érzékenységgel ír életről, halálról, és a felnőtté válás mélypontjai és magaslatai közt hányódó fiatalság sebezhetőségéről.

"Szép májusi délután volt, ebéd után Kizuki rábeszélt, hogy lógjunk az iskolából, menjünk biliárdozni. Engem sem érdekeltek különösebben a délutáni órák, kilógtunk hát az iskolából, lesétáltunk a hegyről, egészen a kikötőig, ahol egy biliárdszalonban lejátszottunk négy menetet. Az első játékot könnyen megnyertem, aztán Kizuki komolyan összpontosítani kezdett, és a következő hármat mind ő nyerte, ezért a megállapodásunkhoz híven én fizettem. Míg játszottunk, Kizuki egyetlenegyszer sem tréfálkozott, ami nála igen szokatlan volt.
A játék után elszívtunk egy cigarettát.
- Ma különösen jól sikerült koncentrálnod, nem gondolod? - kérdeztem.
- Ma semmiképp sem akartam veszíteni - közölte elégedett mosollyal az arcán.
Aznap este meghalt a garázsukban." Vissza