Nők a tudományban határok nélkül

Előszó

Az utóbbi tizenöt évben sok híres nővel találkoztam: ez a könyv a beszélgetéseinkből született. Szereplői, akik elsősorban fizikusok, kémikusok és orvosbiológusok, négy kontinens tizennyolc országában élnek.
Családunk több éven át készített és publikált interjúkat híres tudósokkal; ezek többségét hatkötetes Candid Science (Őszinte tudomány) című könyvsorozatunkban gyűjtöttük egybe.1 Egy-egy kötet legalább harminchat interjúból áll, ezek több mint felében beszélgetőpartnerünk Nobel-díjas volt. A gyűjteményben nagyon kevés nő szerepelt, pedig nem előítéletesen választottuk ki az interjúalanyokat. Felismertem, amit mások már régóta tudtak: igazságtalanul kevés nő kerül be a tudományos elitbe. A természettudományos szakokon általában közel azonos a lány és fiú hallgatók száma, de a kutatói ranglétrán felfelé haladva az egyensúly már a férfiak javára billen. Pályám két fontos állomásán én is leeshettem volna erről a létráról - szerencsére nem így történt.
Későbbi férjemmel, Istvánnal másodéves koromban ismerkedtem meg, amikor ő már kezdő kutató volt a Magyar Tudományos Akadémia egyik laboratóriumában. A harmadév befejeztével házasodtunk össze. István kutatói lelkesedése magával ragadott: nála készítettem el a diplomamunkámat, és az egyetem után is mellette maradtam. István önállóan dolgozott, saját maga indította el a kutatását, és munkatársakra volt szüksége. A laboratóriumi kollégák elismerték, de egyesek irigyelték is a sikereit.
Egyszer, az 1970-es évek elején, az „üzemi négyszög" - a laboratórium vezetője, a párttitkár, a személyzetis és a szakszervezeti titkár - magához kérette Istvánt. Közölték vele, hogy nem helyes, ha a férj együtt dolgozik a feleségével. Nem voltak ellenségesek, és őszintén elmondták, hogy ha István nem lenne olyan sikeres, a környezete sokkal kevesebbet törődne a körülményeivel. István erre nyugodtan azt válaszolta, rendben van, majd másik munkahely után néz. Később elmesélte, hogy ez a gyors válasz nemcsak a többieket, hanem saját magát is meglepte, mert tudta, hogy nem találna még egy olyan labort, ahol annyira önálló lehet, és annyira támogatják az elképzeléseit, mint ott. Akkoriban gondolni sem lehetett arra, hogy külföldön keressen munkát; vasfüggöny mögött éltünk. A „négyszög" tagjai, persze, biztosak voltak abban, hogy a feleségnek, vagyis nekem kell távoznom - logikusan számíthattak erre a megoldásra. István válasza után a megbeszélés gyorsan véget ért, és azután soha többé nem esett szó az ügyről. Mivel semmilyen rendelet sem tiltotta, hogy férj és feleség együtt dolgozzon, hosszú éveken át közösen folytattuk a kutatásainkat. Vissza

Fülszöveg

Hargittai Magdolna inspiráló történeteket oszt meg velünk olyan nőkről, akik ügyüket sikerre vitték. Ez a különböző kultúrákon bátran átívelő könyv olyan női tudósokkal ismertet meg bennünket, akik képesek voltak életükben egyensúlyt teremteni, és akik rászolgáltak mélységes tiszteletünkre.
Roald Hoffman, kémiai Nobel-díjas, a Cornell Egyetem irodalmi tanulmányok professzor emeritusa
Ezt a könyvet mindenkinek kötelező elolvasni, aki érdeklődik a világszerte egyre több kiváló női tudós iránt. Hargittai Magdolna, aki maga is kiemelkedő kutató, az Egyesült Államokban, Európában, Oroszországban, Törökországban és Indiában interjúvolt meg több mint egy évtizeden keresztül sok, a legkülönbözőbb területeken dolgozó tudóst. Az eredmény egy páratlan bepillantás sok nagyszerű pálya kulisszatitkaiba, tudományos jelentőségükbe és abba, hogy milyen sikeres vezetőnek lenni.
Brian Uzzi, a vezetéstudomány kiemelt Richárd L. Thomas professzora, Northwestern Egyetem
Hargittai Magdolna egy kincsesládikát öntött elénk. A kincsek a természettudományokat művelő nők a világ négy kontinenséről, akik szakmájuk legmagasabb csúcsaira jutottak el. Nobel-díjas, akadémikus, professzor, egyetemi rektor, akik között sok más mellett van csillagász, entomológus, fizikus, kémikus, kutatóorvos és matematikus. Az általános tanulságok levonását a szerző szociológus lányára hagyja. Ő csak mesél. A neves amerikai egyetem nem bírja elviselni, hogy a kutató rendszeresen fél órát késik, mert másképp nem tudja reggelenként útnak indítani a négy gyerekét. A kaukázusi volt szovjet tagállamban a profesz-szor asszony otthon csak főz és tálal, a tradíciók okán azonban az asztalhoz nem ül le meghívott vendégeivel. Eddig is tudtuk, hogy minden „dolgozó" nő a világ minden országában találkozik előítéletekkel, diszkriminációval, a nők lenézésével, háttérbe szorításával. Mindenütt meg kell küzdenie a munka és a családi élet, gyereknevelés összeegyeztetésével. Hargittai Magdi interjúiból most azt tudjuk meg, hogy mindez a Nobel-díj árnyékában jottányival sincs másképp. Beszélgetőpartnerei a kivételes tehetség és hivatásszeretet okán mindeme nehézségekkel megküzdve kivételes teljesítményt nyújtottak. A csoda az, hogy bár többnyire megkésetten vagy részlegesen, de kivételes elismeréshez is jutottak. Mindezt nem egy harcos feminista mondja. Hargittai Magdolna maga is nemzetközileg elismert kémikus, akadémikus, kutató-professzor. Másfél évtizede folytatja tárgyszerű és mindig empatikus beszélgetéseit, hogy megmutassa a „tudós nők" életének szépségeit és nehézségeit.
Ferge Zsuzsa, szociológus akadémikus, professzor emerita az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
NŐK A TUDOMÁNYBAN HATÁROK NÉLKÜL
A tudomány legmagasabb szintjein a nők éppúgy alulreprezentáltak, mint a társadalom egyéb területein. Hargittai Magdolna ennek is utánajárt, amikor az elmúlt két évtized során számos kiemelkedő női fizikussal, kémikussal, orvosbiológussal, a modern technológia kutatóival és más területek képviselőivel beszélgetett. A jelen könyv hatvan beszélgetésen keresztül követi nyomon a női tudósok pályáját, felfedezéseit, dilemmáit, nehézségeit és sikereit. A szerző taglalja, hogy milyen akadályok nehezítik azt, hogy a kutató nők élre kerüljenek, vezető tudományos tisztségeket nyerjenek el és hogy segítséget kapjanak abban, hogy a család vagy tudomány közötti választás helyett a család és tudomány együttesen érvényesülhessen életükben.
A könyv eredetileg a tekintélyes Oxford University Press kiadásában angolul jelent meg New Yorkban. Három részben tárgyalja a négy kontinens 17 országában élő tudós nők tapasztalatait, amelyeket a szerző mértéktartó és előremutató következtetéseivel egészít ki. Az egyik rész az együtt dolgozó házaspárok tapasztalatain keresztül mutatja be, hogy a közös munka öröme mellett ez a „felállás" sok frusztrációval is járhat. Külön rész foglalkozik azokkal a sikeres női tudósokkal, akik tudományos sikereik teljében magas vezetői beosztásba kerültek. Érdekessége a könyvnek, hogy Indiában, Japánban, Oroszországban és Törökországban dolgozó női tudósok is szerepelnek benne, akikről ritkán hallani. Vissza