Bevezetés | 13 |
A nők megjelenése a munkaerőpiacon: a női foglalkoztatás korai tőkés modellje | 19 |
A női munka a munkamegosztás rendszerében | 21 |
Az iparosítás korai korszakának hatása a nők foglalkoztatására | 26 |
Az iparosítás előzményei és a nők szerepe a munka világában az iparosítást megelőző időszakban Magyarországon | 33 |
Az iparosítás kibontakozásának hatása a nők foglalkoztatására | 3ö |
A munkaerőpiaci viszonyok szerepe a nők foglalkoztatásában | 44 |
A tömeges női foglalkoztatás feltételrendszerének kiépülése | 50 |
Nők foglalkoztatottsága az ipari forradalom korszakában | 57 |
Gazdaságfejlesztés és a nők foglalkoztatása a két világháború között | 73 |
A foglalkoztatás gazdasági feltételrendszere | 74 |
Munkaerőpiaci viszonyok a két világháború között | 76 |
A női foglalkoztatás társadalmi feltételrendszere: iskolázottság és gyermekintézményi hálózat | 80 |
A nők foglalkoztatottsága a két világháború között | 81 |
A nők foglalkoztatásának tendenciája a tőkés Magyarországon | 89 |
A női munkaerő stabilizálódása a tőkés munkaerőpiacon: a nők foglalkoztatottsága a fejlett tőkés országokban napjainkban | 95 |
A női foglalkoztatás színvonalának alakulása | 97 |
A nők foglalkoztatásának különböző változatai a fejlett tőkés országokban | 108 |
A nők foglalkoztatottsága az európai szocialista országokban | 111 |
Az extenzív gazdaságfejlesztés munkaerőszükséglete | 113 |
A nők foglalkoztatásának általános jellemzői | 119 |
A nők foglalkoztatásának társadalmi feltételei | 126 |
A háztartási munka terjedelme | 127 |
A gyermekgondozás társadalmasítása | 134 |
A nők iskolázottsága, szakképzettségük színvonala | 139 |
A nők foglalkoztatottsága és a foglalkoztatás társadalmi feltételrendszere Magyarországon | 143 |
Az iskolázottság színvonalának javulása | 146 |
A gyermekintézményi ellátottság jellemzői | 149 |
A háztartások gépesítettsége és a háztartási munka volumene | 157 |
Nők a munkaerőpiacon | 161 |
Munkaerőpiac, munkaerőpiaci egyensúly | 163 |
Munkaerőpiaci egyensúly a fejlett tőkés országokban | 167 |
Munkaerőpiaci egyensúly az európai szocialista országokban | 171 |
Munkaerőpiac és a munkaerőpiaci szereplők viselkedése | 175 |
A munkaerőpiac jellemzői és típusai | 176 |
A munkaerőpiaci szereplők viselkedése | 179 |
A munkavállalói magatartás sajátosságai | 180 |
A munkaadók viselkedése | 182 |
A szakszervezetek szerepe a munkaerőpiacon | 184 |
Állami szabályozási törekvések | 187 |
Érdekegyeztetés a munkaerőpiacon | 189 |
Flexibilis munkaerőrétegek a munkaerőpiaci egyensúly szolgálatában | 191 |
A vándormunkásrendszer szerepe a munkaerőpiaci egyensúly alakulásában | 192 |
Nők foglalkoztatása a munkaerőpiaci egyensúly szolgálatában | 194 |
A közvetlen egyensúlyteremtő szerep működése: háztartás és munkaerőpiac közötti forgalom | 195 |
A közvetlen egyensúlyteremtő szerep akadozása: a nők munkanélkülisége a fejlett tőkés országokban | 204 |
A nők közvetett egyensúlyteremtő szerepe: rugalmas foglalkoztatási formák a munkaerőpiaci egyensúly szolgálatában | 213 |
A nők munkaerőpiaci pozíciói | 242 |
A munkaerőpiacra való belépés pozicionális összetevői | 252 |
A munkaerőpiacon belüli mozgás sajátosságai | 259 |
A nők munkájának elismerése: nemek szerinti bér- és keresetkülönbségek | 270 |
Nemek szerinti bér- és keresetkülönbségek a fejlett tőkés országokban | 270 |
Nemek szerinti bér- és keresetkülönbségek Magyarországon | 275 |
Női képességek és munkaerőpiaci hátrány | 282 |
A hármas szerepkör feszültségei | 285 |
A nők foglalkoztatásának koncentrálódása és a feminizálódás tendenciája | 291 |
A női foglalkoztatás struktúrája | 292 |
A koncentráció és a feminizálódás mérése | 294 |
A koncentráció és a feminizálódás tendenciája | 303 |
Foglalkozások nemek szerinti elkülönülése | 314 |
A feminizálódás mechanizmusa | 320 |
A feminizálódás következményei | 326 |
Múlt és jövő szimbiózisa | 331 |
Mellékletek | 359 |
Táblázatok jegyzéke | 371 |
Irodalom | 375 |