Nógrádmarcal története

Előszó

Nógrádmarcal Nógrád megye balassagyarmati járásában fekszik - a Cserhát hegység lábánál - Balassagyarmattól 10 km-re, a legközelebbi vasútállomástól (Szügy) 5 km-re. Másik vasútállomása (Őrhalom) 9 km-re van. A község határának kiterjedése 3464 kh, amely enyhén dombos. Lakóinak száma 947 fő (1961), amely 211 családból tevődik össze.
A község nevének eredete ma még tisztázatlan. A múlt századból származó egyes történeti munkákban azt találjuk, hogy a község a Marcali családtól kapta nevét. Véleményem szerint ennél a feltételezésnél valószínűbb, és a korszerű történelmi szemléletnek is jobban megfelel az a feltevés, hogy a hely elnevezéséből kapta a Marczali család is a nevét. Ezt a feltevést a falu nevének elemzése és földrajzi fekvése is alátámasztja. A legrégibb oklevelekben nem Marcalról, hanem a mai község szomszédságában lévő kis településű Sőj-pusztáról találunk említést. A fellelhető oklevelek közül a legrégibb 1181-ben kelt. Ez (a feltehetőleg későbbi hamisítvány) arról tanúskodik, hogy Zách nemzetségbeli Tiborc (sőji) birtokának Szügy felé eső részét fiának, Istvánnak beleegyezésével vejének, Haraszti Simonnak ajándékozta. Lehetséges, hogy Haraszti Simon (Simon Haraszti) nevéből származik az ezen a környéknek lévő Siharaszt dűlő. Vincze István (báró) - egy községbeli parasztember - a Siharaszt alsó dűlőben a szügyi országúttól a negyedik parcellában egy fél kocsira való fundamentum követ szedett ki, kb. 30 évvel ezelőtt, ami azt látszik igazolni, hogy ezen a területen valamilyen település lehetett az út mellett, s ami valószínű a török időkben pusztult el. Vissza