1.067.073

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Nógrádi évszázadok

Olvasókönyv a megye történetéhez

Szerkesztő
Lektor
Salgótarján
Kiadó: Nógrád Megyei Levéltár-Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei csoportja
Kiadás helye: Salgótarján
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 190 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: 800 példányban jelent meg. Néhány fekete-fehér fotóval illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyar területi levéltárak közel tizenöt éve fogtak hozzá ahhoz a munkához, a melynek eredményeképpen - már a megyék nagy részében - elkészült a megyei helytörténeti olvasókönyvét. Ez a kiadvány... Tovább

Előszó

A magyar területi levéltárak közel tizenöt éve fogtak hozzá ahhoz a munkához, a melynek eredményeképpen - már a megyék nagy részében - elkészült a megyei helytörténeti olvasókönyvét. Ez a kiadvány azt célozza, hogy a megyére vonatkozó - elsősorban a megye levéltárában található - eredeti dokumentumokból olyan válogatást adjon a közkézre, amely a megye történetének legfontosabb eseményeit, a megye népének életét személetesen mutatja be, hozza közel az olvasóhoz. A Nógrád megyei Levéltár önállósulása után, 1968-tól gondolhatott arra, hogy az ország többi levéltárai mintájára elkészítse tudományos igénnyel, de messzemenően széles körű közművelődési hasznosítás céljából a maga olvasókönyvét.
A válogatás összeállításánál Nógrád megye esetében számolni lehetett egy igen kedvező körülménnyel: azzal, hogy 1969-1974. években megjelent a négykötetes megyetörténet, továbbá napvilágot látott több forráskiadvány és dokumentumkötet (a megyei múzeumi szervezet és a levéltár gondozásában). Ez a körülmény lehetővé tette, hogy az olvasókönyvek elé kitűzött feladatokat bizonyos mértékben módosíthassuk. Míg ugyanis a megyék nagy részében - megfelelő korszerű megyetörténetek híján - az olvasókönyveket úgy volt célszerű összeállítani, hogy az abban közölt dokumentumok a lehetőség szerint minél teljesebb keresztmetszetét adják a megye történetének, Nógrád megye olvasókönyve esetében ez a követelmény nem mutatkozott olyan sürgetőnek, lehetővé vált az, hogy a minél nagyobb teljességre való törekvés feladásával a többieknél nagyobb arányban idézhessünk a hétköznapokat bemutató, az egyes korok életére jellemző, azok hangulatát, sajátosságait, egyes, kevésbé fontos részletkérdéseit megvilágító dokumentumokból. Lehetővé vált továbbá az is, hogy a különböző korszakok anyagának összeválogatásánál figyelembe vehessünk olyan forrásszemelvényeket, melyek nyersanyagok szolgáltathatnak az érdeklődő, az olvasó számára, hanem mindaz a kiegészítő rész, a "töltelék", a mellékmondatok, a sorok közül kiolvasható gondolatok, információk, melyek csak az írat keletkezési körülményeinek ismeretében, más forrásokkal való egybevetésben bonthatók abból ki. Ezért van az, hogy a válogatás lapozgatója úgy érezheti: sok dokumentum látszólag nem "érdekes", mellékesnek tűnik. Valójában ezek a források is sok értékes tájékoztatást tartalmaznak, igaz, sokszor nem a kimondott tárggyal szoros összefüggésben. Vissza

Tartalom

Bevezető3
Dokumentumok7
A mohácsi vész előtti kor (-1526)7
II. András király adománylevele a Nógrád megyi Lengyend földjéről, határleírással (1216)
IV. Béla rendelkezése az egyházi szolgálatból megszökött vadkerti jobbágyokról (1255)
Részlet Szécsény kiváltságleveléből (1334)
Károly Róbertnek a Záh-birtokok átadásáról szóló rendelkezését az esztergomi káptalan hajtja végre (1335)
Nógrád megye első említése magyar törvényben (1342)
Vizsgálat elrendelése a garábi prépostság elleni támadás ügyében (1343)
Garai Miklós nádor intézkedik a vadkerti érseki uradalom kárára elkövetett hatalmaskodás ügyében (1423)
Borbála királyné elzálogosítja a tolmácsi vámot (1437)
Hunyadi János levele Nógrád mármegyéhez a csehekkel kötött béke dolgában
Borbála királynék elzálogosítja a tolmácsi vámot (1437)
II. Ulászló megerősíti Nagyoroszi városi kiváltságát (1491)
Nógrád, Hont, Pest és Heves vármegyék sürgetik a parasztfelkelők elleni segítséget Abaúj vármegyétől (1514)
A három részre szakadt Magyarország korszaka (1526-1711)23
Részlet az egyik legrégibb török adóösszeírásából (1546, 1562)
Híradás a török hadmozdulatokról, a Balassagyarmatot, fenyegető veszélyről (1552)
A török had Füleket fenyegeti (1554)
A szécsényi vár török legénységének összeírása (1559)
Ferhát basa a békeszerződés megszegéséről tesz panaszt (1589)
I. Ahmed szultán is megerősíti a zsitvatoroki békeszerződésben foglaltakat (1608)
Pataki jobbágyok panasza a palánkiak hatalmaskodásai miatt (1616)
Evlija Cselebi leírása Nógrád váráról (1663)
Részlet a paraszttisztek részére kiadott megyei utasításból (1691)
Tanúvallomások a boszorkánysággal vádolt nagyoroszi Liska Zsuzsanna ügyében (1692)
Kis-Nógrádi jobbágyok panasza a budai tizedszedő ellen (1693)
Részlet egy hivatalos megyei árszabásból (1696)
II. Rákóczi Ferenc felkelésre szólítja fel a megyét (1704)
Diósjenő lakói védelmet kérnek Rákóczitól (1704)
Bercsényi fővezér a szabadságharc támogatását kéri (1704)
Rákóczi megdorgálja Pásztó mezőváros vezetőit (1704)
A feudalizmus utolsó évszázada és a reformkor (1711-1848)47
A balassagyarmatiak tiltakoznak a túlzott katonai szolgáltatások ellen (1722)
Munkarend és bérszabályozás a megyebeli mesteremberek és napszámosok részére (1723)
Posta működésére vontakozó megyei rendelet (1744)
Részlet a balassagyarmati varga-céh szabályzatából (1751)
Katonaság elszállásolására, eltartására vonatkozó szabályzat (1764)
Magyarnándor lakóinak vallomása úrbéri viszonyaikról (1770)
A borsosberényiek kérik egy befogott katona elbocsátását (1786)
Bérczy János megyei főorvos javaslata a himlő védőoltás bevezetésére (1821)
Polláck Mihály számlája a vármegyeháza tervezéséről (1822)
A megye nemessége tiltakozik a nemesi kézben lévő jobbágytelkek megadóztatásának terve ellen (1826)
Széchenyi István üdvözli a Nógrádi Nemzeti Intézet megalakulását (1832)
Nógrád megy országgyűlési követének a kereskedelemmel kapcsolatos javaslatai (1844)
Takarékpénztár felállítására javaslat (1844)
Forradalom és szabadságharc (1848-1849)67
A megye lakosságának felhívása a forradalom támogatására (1848. március 24.)
Intézkedés a legfontosabb teendőkről (1848. május 26.)
A megye vezetése nem veszi figyelembe az Országos Honvédelmi Bizottmány rendelkezéseit (1849. január 23.)
Repeczki kormánybiztos elképzelései a forradalom ügyének előmozdítását illetően (1849)
Híradás a Függetlenségi Nyilatkozat megszületéséről (1849. április 29.)
Nógrád asszonyaihoz felhívás a honvédség támogatására (1849)
A kapitalizmus kora az I. világháború végéig (1849-1918)77
A megye császári főbiztosának jelentése a forradalom utáni helyzetről Nógrád megyében (1849)
Megyefőnöki jelentés a forradalomban vezető szerepet játszó nógrádiakról (1850)
A salgótartjáni gerillák fegyverletétele (1850)
Betyárok elleni óvintézkedések (1850)
Az ecsegi jegyző meghurcolása a forradalom alatti magatartása miatt (1850)
Dolányi jobbágyok úrbéri panasza (1850)
A forradalmi rendeletek megsemmirsítése (1851)
Lőporvásárlás engedélyezése a zagyvai bánya részére (1851)
Rózsa Sándor körözése (1853)
Az újonnan alakult Nógrád megyei takarékpénztár alapszabályaiból (1867)
A megyei csendbiztos korszerűbb fegyvereket kér a pandurok számára (1868)
Polgári iskola létesítése Balassagyarmaton (1872)
Mauks Ilona válókeresete Mikszáth Kálmán ellen (1876)
Antiszemita zavargások Balassagyarmaton (1883)
Rossz munkakörülmények a salgótarjáni acélgyárban (1894)
A megyét érintő fontos kérdésekről jelentés (1897)
Hadifoglyok bevonása a mezőgadasági munkába (1916)
A megyei törvényhatósági bizottság tiltakozik a választójog kiszélesítése ellen (1917)
Jótékonykodás a háború károsultjai érdekében (1917)
A polgári forradalom és a Tanácsköztársaság (1918-1919)103
A salgótarjáni Nemzeti tanács kiterjeszti tevékenységét az egész járásra (1918. november 4.)
Balassagyarmaton is aktívan tevékenykedik a Nemzeti Tanács (1918. november 7.)
A megyei direktórium a rémhírek ellen (1919. április 16.)
Felhívás az ellenforradalmi megmozdulások megfékezése (1919. április 21.)
A diósjenői munkástanács intézkedése az egységes állami iskola ügyében (1919. május 3.)
Részlet a megyei direktórium közoktatásügyi reformtervezetéből (1919. június 12.)
A salgótarjáni munkástanács szociális intézkedése (1919. június 27.)
Törekvés a lakásínség megoldására Balassagyarmaton (1919. július 10.)
Javaslat Diósjenőn a nagybirtok szétosztására (1919. július 27.)
A salgótarjáni munkástanács utolsó jegyzőkönyvéből részlet (1919. augusztus 9.)
Horthy-korszak (1919-1944)117
Megyei tisztviselő elleni eljárás a proletárdiktatura idején tanúsított magatartásáért (1919)
Salgótarján sportegyesületeiről jelentés (1920)
A nagyoroszi építőmunkás helyi csoport alakulása (1923)
A Szociáldemokrata Párt sálgótarjáni szervezetének szociálpoltiikai javaslatai (1925)
A bánya- és kohómunkások salgótarjáni helyi csoportjának alakulása (1928)
Megyei intézkedés a Revíziós Liga támogatására (1928)
Népkonyha Salgótrajánban (1932)
Ínségakciók szervezése a megyében (1932)
A salgótarjáni iparmedence munkanélkülijeinek kérelme munkaalkalmak megteremtéséért (1933)
Munkaerő kiközvetítsée Németországba (1938)
Sztrájka a salgótartjáni üveggyárban (1939)
A nagyoroszi építőmunkás csoport gyűlését nem engedélyezik (1941)
Megyebeli földbirtokos javaslata az agrárolló megszüntetésére (1942)
Interpelláció a képviselőházban egyes Nógrád megyebeli községi tisztviselők durva magatartása miatt (1942)
Téli ruha gyűjtés a honvédek részére (1942)
A nógrádi járási főszolgabíró javaslata az aratósztrájkok letörésére (1942)
Szálasi Ferenc nyilaskeresztes gyűlést tarta Balassagyarmaton (1944)
Katonai intézkedés a partizánakciók miatt (1944)
A népi demokratikus Magyarország korszaka (1945-1950)143
Igazoló Bizottság alakulása Salgótarjánban (1945)
A salgótarjáni MADISz szervezet nyilatkozata (1945)
Az iparvidék megsegítése élelmiszerrel (1945)
A községi önkormányzat újjáalakulása Nagylócon (1945)
A földreform végrehajtásának meggyorsítására tett intézkedés (1945)
A megye közigazgatásának helyzete a felszabadulás után (1945)
A salgótarjáni acélgyár háborús kárai (1945)
A köztársaság kikiáltásának üdvözlése (1946)
Zagyvaróna község 3 éves terve (1947)
A koalíciós pártok romhányi helyi szerveinek akciója 1848. évfordulójának megünneplésére (1948)
A salgótarjáni "kultúrnapok" programja (1948)
A megye is követeli az iskolák államosítását (1948)
A "Dolgozók az iskoláért" mozgalom salgótarjáni célkitűzései (1948)
Megalalkul Őrhalomban a Függetlenségi Népfront helyi szervezet (1949)
Nógrád megy első termelőszövetkezeti csoportjainak jegyzéke (1949)
A sziráki községi tanács alakuló ülésének jegyzőkönyve (1950)
A szövegben előforduló idegen vagy kevéssé ismert kiejtések magyarázata169
Helynévmutató176
Névmutató178
Rövidítések182
A felhasznált irodalom184
A felhasznált levéltári fondok185
Tartalom186
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem