Nógrád Vármegye

Előszó

A velünk .született, tetteinknek rugójául .szolgáló ösztön és az azt megvalósító nyers erő, melyek az emberiséget évezredeken át vezették és a velök élni tudó egyeseknek, vagy ezek egyesülésének hatalmat adtak, manapság már kezdetleges fegyverek az embernek a létért való nehéz küzdelmében.
Haladott korunk megköveteli az embertől az ismereteket, megkívánja a határozott tudást. Aki ismeri környezetének elemeit, melyhez mindaz tartozik, ami őt körülveszi, az könnyebben küzdhet, mint az, aki tétlen nembánomságba elmerülve, tudomást sem vesz a mult, a jelen bizonyságairól, és ezekből következtetve, nem gondolkozik a jövő eshetőségeiről.
Úgy gondolom tehát, hogy az embernek minden tudományok között legszükségesebb annak a megismerése, a mi öt közvetetlenül környékezi, a hol születik, él és meghal.
Való igazság az, hogy az ember legmegbízhatóbb tanítómestere a természet és annak rendje. A csecsemő legelőbb ismeri meg u táplálékot nyújtó édesanyát, azután a bölcsőt, később a lakóhely belső részét, tovább fejlődve, annak külsejét és mindazt, a mi azzal összefügg s igy tovább haladva, mindazt, a mit érzékeivel felfoghat. Csak jóval később érik meg arra, hogy tisztán agyán át ismerje meg mindazt, a mit a lét czéljából megismernie szükséges. .Mi sem természetesebb tehát, ha első sorban szükségességnek tartjuk megismerni az anyaföldet és annak minden tagozatát, melyet mi magyarok állam, megye, járás és község nevezetek alatt ismerünk, valamint az ezekben található egyének egyesüléseit, melyek általánosságban a család, a lakosság. a népes-ég fogalmának felelnek meg, míg még részletesebben : faji. vallási, társadalmi és különleges érdekkörök szerint taglalhatok. E tagozatok és egyesülések múltja és jelene alkotják tárgyát a monográfiáknak. Vissza