Nógrád megye tanácsai és a szövetkezetek

Előszó

Tanácsi dokumentumokat bemutató sorozatunk mostani, harmadik kötetében az ipar kereskedelem és mezőgazdaság legfontosabb kérdéseit szándékoztuk eredetileg bemutatni. A jegyzőkönyvi anyag átnézése során azonban megbizonyosodtunk arról, hogy bár e három ágazat igen sok kérdést ölel fel, a tanácsi jegyzőkönyvekben ezek mindegyike nem tükröződik ugyanazzal a súllyal, ugyanabban az arányban, sőt vannak olyan területek is, melyekkel a tanácsok nem is foglalkoztak. Ennek fő oka az, hogy míg a korábbi két kötetünkben bemutatott ágazatok, a művelődésügy és az egészségügy, szinte teljes mértékben a tanácsok felügyelete alá tartozik (illetve tartozott a vizsgált húsz esztendő alatt, 1950-1970 között), addig a gazdasági ágazatok, így elsősorban az ipar, de a kereskedelem nagy része, sőt a mezőgazdaság bizonyos vonatkozásai közvetlen állami, minisztériumi felügyelet alatt állottak, azok problémái éppen ezért nem kerültek a tanácsok és végrehajtó bizottságaik üléseinek napirendjére. Mivel így e három fontos ágazat húsz éves fejlődését a tanácsi dokumentumok felhasználásával még főbb vonalaiban sem tudtuk volna bemutatni, úgy gondoltuk, hogy vizsgálódásunk körét leszűkítjük és anyagválogatásunkat a gazdasági ágazatnak csak egyetlen fontos szektorára, a szövetkezetekre terjesztjük ki. Így ha a kötet olvasója nem is kap teljes képet a megye iparáról, kereskedelméről és mezőgazdaságáról, legalább a szövetkezeti szektor húsz éves fejlődésének legfőbb állomásait végigkövetheti és ezáltal is nagyon sok fontosat tud meg a megye gazdasági életéről. Annál is inkább elmondhatjuk ezt, mivel hazánkban a szövetkezeti szektornak jelentős szerepe van a szocialista gazdasági fejlődésben és éppen ezért a szövetkezetek gazdasági, politikai és társadalmi rendszerünknek szerves részét alkotják. Jól mutatja ezt a tényt az az egyetlen számadat is, hogy jelenleg a szövetkezetekben dolgozik az aktív keresők egyharmada. Gazdasági életünkben való jelentőségüket még az is növeli, hogy „olyan területeken fejtenek ki tevékenységet, ahol a lakosság termelési, fogyasztási és más igényei viszonylag nem nagy tőkebefektetéssel, kis- és középvállalati szervezetben elégíthetők ki." Mindezeken kívül a „szövetkezetek általában nagyfokú mozgékonyságra és alkalmazkodásra képesek, gyorsan tudnak reagálni a változó igényekre és kereteik között megoldható a társadalmi, csoport- és az egyéni érdek összehangolása. Vissza