Előszó
„A jó közigazgatás alapföltétele az illetőségi körbe utalt hivatalos teendők lelkiismeretes és gyors ellátásában nyilvánul; mindezt az eljárás egyszerűsítése biztosítja leginkább, mert a mesterkélt intézkedés bonyolulttá tesz sok ügyet, megnehezíti és késlelteti befejezését. Hivatalos teendőink nem csekély részének teljesítése, mondhatni, gépies módon eszközölhető és mégis, ily ügyek elintézésénél is gyakran találkozunk késedelemmel, holott bármily egyszerűnek tűnik is fel a kívánt hivatalos eljárás: késedelmes foganatosítása kiszámíthatlan hátrányokat okozhat úgy administratív, mint magán érdekek szempontjából. Hivatalos kötelességeink teljesítésénél ne tekintsük soha a munka könnyebb vagy terhesebb oldalát, de igyekezetünk oda irányuljon, hogy minden ügy, természetéhez mért pontos és lehető leggyorsabb ellátásban részesüljön." (Részlet Nagy Mihály alispánnak a „Nógrád vármegye közigazgatási ügyviteli szabályrendeletének életbeléptetése'' tárgyában kiadott körrendeletéből, 1901.) Nagy Mihály, Nógrád vármegye alispánja (1898-1918) több mint száz évvel ezelőtt vetette papírra az aktualitását nem vesztett gondolatait a közigazgatás lényegéről és szervezetéről. Ebben kiemeli, hogy „A jó közigazgatás alapföltétele az illetőségi körbe utalt hivatalos teendők lelkiismeretes és gyors ellátásában nyilvánul" meg. A hivatalos teendők végzése kiterjed az ország minden megyéjére és településére, így esetünkben Nógrád (vár)megyére is. A szerteágazó közigazgatási rendszer hatékony működésének egyik alapfeltétele, hogy a területi határokkal rendelkező vármegyét, azok járásait és településeit megismerjük, egységes képet alkothassunk a napjainkban is tartó szervezeti változásokról. Ezt a célt igyekszik megvalósítani a Nógrád Megyei Levéltár új kiadványa is, ami „Nógrád megye közigazgatási és területi változásai (1872-2005)" címmel jelenik meg. E kiadvány a történelmi vármegye 344 településéről szolgál adatokkal az alábbi pontok szerint:
I. A település hivatalos elnevezései és írásmódjai.
II. Járási beosztásának változásai.
III. Körjegyzőségi beosztásának változásai.
IV. Közigazgatási jogállás (kisközség, nagyközség, város, tanácsok, önkormányzatok, stb.).
V. Területi rendezések, elcsatolások.
VI. Állami anyakönyvi kerületi beosztása.
VII. Külterületi lakott helyek.
VIII. Megjegyzések. A települések adattára az 1872-2005-ig terjedő évek változásait követi nyomon. 1871-ben jelent meg az első községi törvény, majd ezt követően Nógrád Vármegye Törvényhatósági Bizottsága szabályrendeletben határozta meg a vármegye közigazgatási beosztását, egységes szerkezetbe foglalta az évszázados hagyományokat a települések hovatartozását illetően.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal