1.062.614

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar polgári jog - Kötelmi jog

Különös rész

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest-Pécs
Kiadó: Dialóg Campus Kiadó
Kiadás helye: Budapest-Pécs
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 263 oldal
Sorozatcím: Institutiones Juris
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-9542-15-6
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Részlet a könyvből:
1. Az egyes szerződések
1.1. A szerződéstípusok kialakulásának történeti alapjai, a szerződések rendszere
A szerződéstípusok kialakulásának vizsgálatánál a római jogi hagyományokig kell visszanyúlni. Kezdetben a vagyoni ügyletek is a deliktumokban voltak fellelhetők. Az ősi római jog vagyoni ügyleteinél a szolgáltatás nem volt a jogi kötelezettségvállalás tárgya, csupán eszköz a felelősségre vonás kivédéséhez. A római jog e korszakában a nexum (per aes et libram - kölcsön) esetében a kölcsönbevevő önmagát kötötte le zálogul a pénzösszeg visszafizetésének garanciájául. A teljesítés elmaradása esetén az adóst vagy megölték, vagy rabszolgává tették. A deliktuális felelősség feloldásának egyetlen eszköze a teljesítés volt. Az ősi római jogban kifejlődött másik ügylet, a stipuláció kezdetben ugyancsak deliktuális töltése és formához kötöttsége csak lassan lazult és bár fokozatosan a formátlan ügyletekre helyeződött a hangsúly, még hosszú ideig érvényesült a római... Tovább

Fülszöveg

Részlet a könyvből:
1. Az egyes szerződések
1.1. A szerződéstípusok kialakulásának történeti alapjai, a szerződések rendszere
A szerződéstípusok kialakulásának vizsgálatánál a római jogi hagyományokig kell visszanyúlni. Kezdetben a vagyoni ügyletek is a deliktumokban voltak fellelhetők. Az ősi római jog vagyoni ügyleteinél a szolgáltatás nem volt a jogi kötelezettségvállalás tárgya, csupán eszköz a felelősségre vonás kivédéséhez. A római jog e korszakában a nexum (per aes et libram - kölcsön) esetében a kölcsönbevevő önmagát kötötte le zálogul a pénzösszeg visszafizetésének garanciájául. A teljesítés elmaradása esetén az adóst vagy megölték, vagy rabszolgává tették. A deliktuális felelősség feloldásának egyetlen eszköze a teljesítés volt. Az ősi római jogban kifejlődött másik ügylet, a stipuláció kezdetben ugyancsak deliktuális töltése és formához kötöttsége csak lassan lazult és bár fokozatosan a formátlan ügyletekre helyeződött a hangsúly, még hosszú ideig érvényesült a római szerződési jog deliktuális karaktere. Vissza

Tartalom

1. Az egyes szerződések 13
1.1. A szerződéstípusok kialakulásának történeti alapjai, a szerződések rendszere 13
2. Adásvételi szerződés 17
2.1. Az adásvételi szerződés elhatárolása más szerződéstípusoktól 18
2.2. Az adásvételi szerződés mint jogviszony 19
2.3. Az eladó és a vevő fő kötelezettségei, mellékkötelezettségei, kísérő kötelezettségei és jogai 21
2.4. Az adásvétel egyes különös nemei 22
2.4.1. Megtekintésre való vétel 23
2.4.2. Próbára való vétel 23
2.4.3. Elővásárlási jog 24
2.4.3.1. Megállapodáson alapuló elővásárlási jog sajátosságai: 24
2.4.3.2. Jogszabályon alapuló elővásárlási jog jellemzői 24
2.4.3.3. A jogszabályon nyugvó elővásárlási jogok „versenye" 25
2.4.3.4. Az elővásárlási jog gyakorlásának szabályai: 25
2.4.4. Visszavásárlási jog 26
2.4.5. Vételi jog (opció) 26
2.4.6. Részletvétel 27
2.4.7. Minta szerinti vétel 27
2.4.8. Az adásvételi szerződések nemzetközi aspektusai 28
3. Csere 29
4. A szállítási szerződés 30
4.1. A szállítási szerződés fogalma 30
4.2. A szerződés létrejötte 31
4.3. A felek jogai és kötelezettségei a szerződés megkötését követően
és a szerződés teljesítését megelőzően 32
4.3.1. Értesítési és tájékoztatási kötelezettség 32
4.3.2. A előszállítás 33
4.3.3. A megrendelő elállási joga 33
4.4. A felek jogosultságai és kötelezettségei a teljesítés során 34
5. A közüzemi szerződés 38
5.1. A közüzemi szerződés fogalma 38
5.2. A közüzemi szerződés létrejötte 39
5.3. A felek jogai és kötelezettségei 39
5.4. A szerződésszegés 40
5.5. A szerződés megszűnése 40
6. A vállalkozási szerződés 41
6.1. A vállalkozási szerződés antik gyökerei, elhatárolása más szerződésektől 41
6.2. A vállalkozási szerződés fogalma, létrejötte 42
6.3. Alvállalkozó igénybevételének szabályai 43
6.4. Utasítási jog, együttműködési és tájékoztatási kötelezettség: 44
6.5. Az elállási jog szabályai 45
6.6. Vállalkozói díj 46
6.7. A szerződés megerősítésére és biztosítására szolgáló jogintézmények szerepéről 46
6.8. A vállalkozási szerződés megszegése, a szerződésszegés jogkövetkezményei 47
6.9. A vállalkozási szerződés megszűnéséről 48
6.10. A Ptk.-ban nevesített vállalkozási szerződésfajtákról 49
6.10.1. Építési szerződés 49
6.10.2. A szerelési szerződés 52
6.10.3. A tervezési szerződés 53
6.10.4. Kutatási szerződés 54
6.10.5. Az utazási szerződés 56
7. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés 62
7.1. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés fogalma 62
7.2. A szerződés létrejötte 63
7.3. A szerződés tárgya 63
7.4. A teljesítés ideje 64
7.5. Az ellenszolgáltatás 64
7.6. A szerződés teljesítése, a felek jogai és kötelezettségei 64
7.6.1. A teljesítést elősegítő mellékkötelezettségek kikötése 64
7.6.2. Az akadályközlési kötelezettség 65
7.6.3. A teljesítés ideje 65
7.6.4. A teljesítés mennyisége, a tolerancia 65
7.6.5. A teljesítés helye 66
7.6.6. A teljesítés módja 66
7.7. A több évre szóló mezőgazdasági termékértékesítési szerződés 66
8. A bérlet 68
8.1. A bérlet története 68
8.2. A bérlet fogalma 68
8.3. A bérleti szerződés létrejötte 69
8.4. A felek jogai és kötelezettségei 70
8.4.1. A bérbeadó kötelezettségei 70
8.4.2. A bérlő kötelezettségei 71
8.4.3. A bérbeadó jogosultságai 71
8.4.4. A bérlő jogosultságai 72
8.5. Az albérlet 73
8.6. A bérleti szerződés megszűnése 74
9. A lakásbérlet 76
9.1. A lakásbérleti szerződés története 76
9.2. A lakásbérleti szerződés jogi szabályozottsága 76
9.3. A lakásbérleti szerződés fogalma 77
9.4. A lakásbérleti szerződés alanyai, létrejötte 78
9.5. A felek jogai és kötelezettségei 78
9.5.1. A bérbeadó kötelezettségei 78
9.5.2. A bérbeadó jogosultságai 79
9.5.3. A bérlő kötelezettségei 79
9.5.4. A bérlő jogosultságai 79
9.6. A lakásbérleti szerződés megszűnése 80
9.6.1. A bérbeadót megillető felmondás 80
9.6.2. A bérlőt megillető felmondás 81
9.6.3. A lakásbérleti szerződés megszűnése a felek akaratán kívüli okból 81
10. A haszonbérlet 82
10.1. A haszonbérlet története 82
10.2. A haszonbérleti szerződés fogalma 82
10.3. A szerződés létrejötte 83
10.4. A felek jogai és kötelezettségei 83
10.5. A haszonbérleti szerződés megszűnése 84
10.6. A mezőgazdasági haszonbérlet 85
10.6.1. A mezőgazdasági haszonbérlet fogalma 85
10.6.2. A mezőgazdasági haszonbérlet létrejötte 86
10.6.3. A felek jogai és kötelezettségei 86
10.6.4. A mezőgazdasági haszonbérlet speciális nemei 88
10.6.4.1. A feles bérlet 88
10.6.4.2. A részesművelés 88
10.6.5. A mezőgazdasági haszonbérlet megszűnése 88
10.6.5.1. A rendes felmondás 88
10.6.5.2. A rendkívüli felmondás 89
11. A letét 90
11.1. A letét története 90
11.2. A letéti szerződés fogalma 90
11.3. A letéti szerződés létrejötte 92
11.4. A felek jogai és kötelezettségei 92
11.5. A letét megszűnése 96
11.6. A letét különös nemei 97
11.6.1. A szállodai letét 97
11.6.2. A fürdők, kávéházak, éttermek, színházak és hasonló vállalatok,
továbbá a ruhatárat üzemben tartók által kötött letéti szerződések 98
11.6.3. A rendhagyó letét 99
11.6.4. A letét egyéb speciális fajtái 100
12. A megbízási szerződés 101
12.1. A megbízási szerződés története 101
12.2. A megbízási szerződés fogalma 102
12.3. A megbízási szerződés létrejötte 105
12.4. A megbízott kötelezettségei 105
12.5. A megbízó kötelezettségei 108
12.6. A megbízás megszűnése 109
12.7. Megbízás nélküli ügyvitel 111
13. A fuvarozási szerződés 113
13.1. A fuvarozási szerződés története 113
13.2. A fuvarozási szerződés fogalma 113
13.3. A fuvarozási szerződés létrejötte 115
13.4. A felek jogai és kötelezettségei 116
13.5. A fuvarozó felelőssége 118
14. A bizomány 121
14.1. A bizományi szerződés története 121
14.2. A bizományi szerződés fogalma 122
14.3. A felek jogai és kötelezettségei 124
14.4. A bizományi szerződés megszűnése 130
15. A szállítmányozási szerződés 131
15.1. A szállítmányozási szerződés története 131
15.2. A szállítmányozási szerződés fogalma 132
15.3. A szállítmányozási szerződés létrejötte 133
15.4. A felek jogai és kötelezettségei 133
16. A hitel- és a kölcsönszerződés 138
16.1. Elhatárolási kérdések 138
16.2. Clausula rebus sic stantibus 139
16.3. Kölcsön felmondása 139
17. Bankszámla- és betétszerződés 141
18. A folyószámla-szerződés 142
19. A takarékbetét-szerződés 143
20. Biztosítási szerződés 144
20.1. Röviden a biztosítási jog történeti alakulásáról: 144
20.2. A biztosítási jog karakteréről 145
20.3. A biztosítási szerződés jogi természetéről 146
20.4. A biztosítási szerződésre vonatkozó közös szabályok 147
20.5. Biztosítási jogi alapfogalmak 148
20.6. Biztosítási díj 150
20.7. Bejelentési kötelezettség 150
20.8. A biztosítás fajai 151
20.8.1. A vagyonbiztosítás 757
20.8.1.1. Túlbiztosítási tilalom 152
20.8.1.2. A szerződés felmondása 152
20.8.1.3. Díj nem fizetés jogkövetkezménye 152
20.8.1.4. Biztosító szolgáltatási kötelezettségének beállta
és terjedelme 152
20.8.1.5. Kárenyhítési kötelezettség 152
20.8.1.6. A biztosító mentesülésének esetei 153
20.8.1.7. Törvényi engedmény - cessio legis 153
20.8.2. A felelősségbiztosítás 153
20.8.3. Az életbiztosítás 154
20.8.4. A balesetbiztosítás 155
21. Az ajándékozási szerződés 157
21.1. Az ajándékozási szerződés története 157
21.2. Az ajándékozási szerződés fogalma, elhatárolása más szerződéstípusoktól 157
21.3. Az ajándékozási szerződés létrejötte 158
21.4. Az ajándékozási szerződés érvénytelensége 159
21.5. Az ajándékozási szerződés teljesítésének megtagadása 159
21.6. Az ajándékozó felelőssége 160
21.6.1. Az ajándékozó felelőssége az ajándék tárgyáért 160
21.6.2. Az ajándékozó felelőssége a megajándékozott egyéb vagyonában
okozott kárért 161
21.7. Az ajándék visszakövetelése 161
21.7.1. Visszakövetelés az ajándékozó létfenntartása érdekében 162
21.7.2. Visszakövetelés súlyos jogsértés miatt 162
21.7.3. A visszakövetelés korlátai 163
21.7.4. Visszakövetelés téves feltevés alapján 163
21.7.5. A szokásos mértékű ajándék 164
22. A haszonkölcsön 165
22.1. A haszonkölcsön története 165
22.2. A haszonkölcsön-szerződés fogalma 165
22.3. A haszonkölcsön-szerződés létrejötte 165
22.4. A felek jogai és kötelezettségei 166
22.4.1. A teljesítés megtagadása a kölcsönadó részéről 166
22.4.2. A haszonkölcsönbe vevő kötelezettsége 166
22.5. A haszonkölcsön megszűnése 167
22.5.1. A kikötött, vagy a haszonkölcsön célja szerint szükséges idő eltelte 167
22.5.2. Felmondás, illetőleg a dolog visszaadása 167
22.5.3. A kölcsönvevő halála 168
22.5.4. Azonnali hatályú felmondás 168
23. Az alimentációs szerződések 169
23.1. Az alimnetációs szerződések története 169
23.2. A tartási szerződés fogalma 170
23.3. A tartási szerződés megkötése 171
23.4. A tartási jog bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba 171
23.5. A tartási szerződés teljesítése 172
23.5.1. A tartás módja és mértéke 172
23.5.2. A tartás ellenértéke 173
23.6. A tartási szerződés érvénytelensége 173
23.7. A tartási szerződés módosítása 174
23.8. A tartási szerződés átváltoztatása életjáradéki szerződéssé 175
23.9. A tartási szerződés megszűnése 176
24. Az életjáradéki szerződés 178
24.1. Az életjáradéki szerződés fogalma 178
24.2. Az életjáradéki szerződés teljesítése 178
24.3. Az életjáradéki szerződés módosítása, megszüntetése 178
25. A díjkitűzés 180
25.1. A díjkitűzés története 180
25.2. A díjkitűzés fogalma 180
25.3. A díjkitűzés létrejötte 181
25.4. A díjkitűző kötelezettsége 181
26. A kötelezettségvállalás közérdekű célra 183
26.1. A „kötelezettségvállalás közérdekű célra" elnevezésű jogintézmény története 133
26.2. A „kötelezettségvállalás közérdekű célra" elnevezésű jogintézmény fogalma 183
26.3. A kötelezettségvállalás létrejötte 184
26.4. A kötelezettségvállalás megszűnése 184
27. A társasági szerződés 186
27.1. A társasági szerződés egységes fogalmi kritériumai 186
27.2. A társasági szerződés eltérő sajátosságai a magánjogi és a gazdasági társaságok esetében 187
28. A koncessziós szerződés 192
28.1. A koncessziós szerződés története 192
28.2. A koncessziós szerződés fogalma 193
28.3. A koncessziós szerződés létrejötte 197
28.4. A felek jogai és kötelezettségei 200
28.5. A koncessziós szerződés módosítása és megszűnése 203
29. Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés 207
29.1. Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés története 207
29.2. Az irányelv megalkotásának története 207
29.3. Az irányelv megalkotásának indokai 208
29.4. A magyar jog rendelkezései az irányelv átültetése előtt 210
29.5. Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés fogalma 211
29.6. A kereskedelmi ügynöki szerződés létrejötte 213
29.7. A kereskedelmi ügynök jogai és kötelezettségei 215
29.8. A megbízó kötelezettségei 217
29.9. Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése 219
30. A lízingszerződés 221
30.1. Új szerződések megjelenése a magánjog rendszerében 221
30.2. A lízingszerződés alanyai, alanyi feltételek 223
30.3. A lízingszerződés tárgya 224
30.4. A lízingszerződés alaptípusai és megkötése 224
30.5. A lízingszerződés tartalma; a felek jogai és kötelezettségei 225
30.6. A lízingdíj 226
30.7. Kárveszélyviselés 226
30.8. A lízingszerződés megszűnése 227
30.9. A lízingszerződések további jellegadó ismérvei véleményünk szerint a következők 228
31. Franchise és franchise-szerződés 229
31.1. A franchise lényege; fogalmi meghatározásának nehézségei 229
31.2. Kísérlet a franchise-szerződés definiálására 231
31.3. A franchise-szerződés elhatárolása más értékesítési-kooperációs
szerződésektől, illetőleg viszonya ezen szerződéstípusokhoz 231
31.4. A franchise-szerződés szerkezete és tartalmának állandó elemei 233
31.5. A franchise-ba adó fő kötelezettségei 234
31.6. A franchise-ba vevő fő kötelezettségei 234
31.7. A franchise fajtái 235
31.8. A franchise-szerződések jogi korlátai; versenyjogi és kartelljogi összefüggések - figyelemmel az európai versenyjogi és kartelljogi rendelkezésekre és az Európai Bíróság ez irányú joggyakorlatára 235
32. Faktoring szerződés 239
32.1. A faktoring gazdasági jelentősége és funkciói 239
32.2. A faktorszerződés fogalmi elemei 240
32.3. A faktoringszerződés alanyai 241
32.4. A faktorszerződések gyakorlatban létező két alaptípusa 241
32.4. A faktordíj 242
32.5. A faktoring és az ügyleti engedményezés összefüggései 243
Jegyzetek 247-263
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem