kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
Oldalszám: | 419 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 19 cm x 14 cm |
ISBN: | |
Harmadik könyv. (Folytatás.) | |
Nyolczadik fejezet | |
Minő tökélyesbülésre volt még képes a tragédia Corneille után? A Quinault tragédiái | 3 |
Az érzékenység a szellem műveiben | 9 |
A Racine első fellépte. A Thebaide és Alexandre | 13 |
Andromache. - Miben állott e darab ujdonsága? Átalános különbségei a Corneille és Racine színműveinek | 19 |
Az Andromache szerepe. - Hermione | 27 |
A női szerepek fontossága a Racine színműveiben | 32 |
A Racine asszonyainak három fő szenvedélye | 36 |
A férfi-jellemek | 49 |
Mily fogalmat alkotott magának Racine a kitünő tragédiáról? A cselekvény egyszerűsége | 52 |
Mit tartsunk a három egységről? | 56 |
Athalie | 60 |
A Racine nyelvéről s némely tévedésekről, melyekbe műveinek tökélye ejt | 67 |
Kilenczedik fejezet | |
A vígjáték a Corneille korában. - Mit csinált ő abból? A Hazug. - Mi teendő maradt még utána? | 70 |
A vígjáték három faja Moliére-nél. A csel-vígjáték. A Szeleverdi, Sganarelle, Versenygő Szerelmesek, Póruljárt Negédesek | 79 |
A jellem- és erkölcs-vígjáték. - A férjek iskolája. - A nők iskolája | 86 |
A felsőbb vígjáték. - A Mizantróp. - A Tartuffe. - A Tudós nők | 97 |
A Moliére forrásai | 111 |
Mi az oka, hogy a tizenhetedik század három nagy drámairója közül Moliére veszített legkevesebbet a színpadon? | 119 |
Tizedik fejezet | |
Miért nem veszett el semmi a La Fontaine meséiből? | 123 |
A mese s annak különös vonzó ereje. - A tizenharmadik s tizennegyedik századbeli franczia meseirók. - Az ezópi és fédrusi mese | 127 |
Minő alakot adott a mesének La Fontaine? | 132 |
A La Fontaine meséinek a morálja | 137 |
Valamennyi költőnk közt La Fontaine a legfrancziább | 141 |
Valamennyi költőnk közt ő vett legtöbb ihletést a régiektől | 145 |
La Fontaine-nek több izlése volt mint Moliére-nek, Racine-nak és Boileau-nak | 151 |
A La Fontaine Beszélyei s egyéb költeményei | 154 |
Tizenegyedik fejezet | |
Mily korban virágoznak a moralisták? - A franczia társadalom a tizenhetedik században | 158 |
La Rochefoucauld, az események által tevékenységbe sodort szemlélődő | 160 |
A Maximák; s mi tette azokat maradandó művé? | 166 |
Mily rendűek a Maximákban kifejezett igazságok, mi foglal el bennök legtöbb helyet? - A könyv vezéreszméje | 168 |
A Maximák négy kiadása. A szerző által azokban tett javítások és kihagyások szelleme | 173 |
A Maximák igazsága, végleges szerkezetökben; s mily föntartással lehet azt elfogadni? | 174 |
A Maximák irálya | 178 |
Tizenkettedik fejezet | |
La Buryére, összehasonlítva, mint moralista, Pascal-lal, La Rochefoucauld-val, Nicole-lal | 180 |
Mikép lehet kimagyarázni az ellentétet, La Bruyére életének csekély- s munkájának nagy feltűnősége között? | 185 |
Összehasonlítása annak a korszaknak, melyből La Bruyére veszi arczképeit, azzal, mely La Rochefoucauld-t sugalmazta | 186 |
La Bruyére mint erkölcsi író; s miben különbözik, e tekintetben, elődeitől? | 189 |
Változtatások és hozzáadások a Jellemek különböző kiadásaiban. Részletezése a La Bruyére művészetének | 191 |
A Jellemek irálya; s mikép itélt arról Suard? | 198 |
A La Bruyére fogyatkozásai; s miért van helyén azokat megjelölni? | 202 |
Tizenharmadik fejezet | |
A két régiség egyesülése Bossuetben | 207 |
A Bossuet sajátos és kiváló jellemvonása | 209 |
Hogyan menekül Bossuet a kételyből és ascetismusból? | 212 |
Bossuet hittudós, dogmák nélkül; mysticus, ábrándok nélkül | 216 |
Bossuet a tizenhetedik század legtermészetesebb s legváltozatosabb prózairója | 218 |
Bossuet első munkái | 223 |
Bossuet beszédeinek jelleme | 226 |
A trónörökös nevelésére irott munkák | 312 |
Halotti Beszédek | 246 |
A gallikán egyház szervezete. - Beszéd az egyház egységéről. - Az újítások története | 249 |
Az eltérések története, mint szépmű | 257 |
Az eltérések történetének védelme. - Intelmek a protestánsokhoz | 260 |
Bossuet politikai tanai. - Egyszerre miként van is, nincs is igaza e nagy férfiúnak? | 261 |
A quietismus fölötti vita. - A vallásos viták befolyása a tizenhetedik században, a nyelvre és irodalomra | 267 |
Fénelon és Guyonné | 274 |
A Bossuet és Fénelon közötti küzdelem s párthiveik | 279 |
Hogy lőn Bossuet a hagyomány s Fénelon az egyéni felfogás védője? - Bossuet diadalának befolyása a franczia szellemre és nyelvre | 299 |
Levelezés Leibnitz és Bossuet között | 306 |
Bossuet lelkipásztor s ájtatossági munkái | 308 |
Zárszó | 310 |
Tizennegyedik fejezet | |
Fénelon műveinek általános jellege | 317 |
Fénelon képzelgő a vallásban | 319 |
Fénelon képzelgő az elméleti államtanban | 324 |
Fénelon tévedései a gyakorlati politikában | 331 |
Fénelon tévedései a lelkipásztorkodásban. - Lelkiismeretes birálata a királyság kötelességeinek. - Fénelon befolyásáról Bourgogne herczeg jellemére és magatartására | 335 |
Egyesek gyóntatása. - Vallásos levelek | 349 |
A képzelgés Fénelon irodalmi elméleteiben | 353 |
Minő sajátságoknál fogva tartozik Fénelon a tizenhetedik századhoz? | 363 |
Télémach | 371 |
Tizenötödik fejezet | |
Levelek és Emlékiratok. - Guy-Patin, Mottevillené, Retz. - A Sévignéné Levelei. - A Saint-Simon Emlékiratai | 383 |
Balzac és Voiture, összehasonlítva Sévignénével | 387 |
A Sévignéné jelleme. - A negédes és szellemes elem, leveleiben. - I. Napoleon itélete Sévignénéről és Maintenonnéről | 390 |
Saint-Simon Emlékiratai. - Saint-Simon és Bossuet | 397 |
A XIV. Lajos uralkodásának a vége. - Sain-Simon és Tacitus | 400 |
A Saint-Simon politikai szerepe | 408 |
A Saint-Simon iratai összehasonlítva az ókori történetirókéival | 404 |
A Saint-Simon arczképei | 416 |
A nyelv a Saint-Simon Emlékirataiban | 410 |
Mi részben tartozik Saint-Simon a tizennyolczadik századhoz | 413 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.