Atyuska árvái

Előszó

Részlet a könyvből:

"Az egyetlen, amit előkelő őseitől örökölt a Család, a hosszú és formás arisztokrata orr volt. Bár ezt a családi orrot egyformán örökölte a Család minden tagja, az orr minden arcnak más-más jelleget adott. Nagymama arcát a méltóság és a türelem megtestesülésévé tette. Mama arca gondterhelt és lemondó lett tőle. Péteré kissé ingerült. Lida eleven vonásainak valami nyugtalan és romantikus várakozás kifejezését kölcsönözte a családi orr, Dimának pedig vidám életkedvet adott. És mégis ugyanaz az orr volt, egy családba tömörítette valamennyiöket, olyanok voltak tőle, mint egyazon családfának különböző gyümölcsei.
A Család orosz volt. Valamikor nagy, előkelő, gazdag család. Mialatt végigszenvedték a háborút és a forradalmat, belekóstoltak a nyomorúságba, éhségbe és mindenféle betegségbe, árvízen, tűzvészen, sőt egy földrengésen is keresztülvergődtek: a Család elveszítette néhány tagját, viszont új tagjai születtek. Végül is a halál diadalmaskodott a születésen és mindössze öten maradtak az egész nagy családból. Röviden: nagymama, mama, egy leány és két fiú. A fiúk a két elhalt fivér árvái voltak. Ők öten együtt alkották a Családot.
1937 Kínában, Tiencsinben találta őket. Mama panziót nyitott, az angol engedményes területnek legkevésbé előkelő, következéskép legolcsóbb zugában, a Hej-hó folyó partján." Vissza