Előszó
Részlet az újságból:
Aktuális
Vadász 1x1
Magatartás a vadászaton
(1) A hajtásban, illetőleg a lőállásban az előírásoknak és a vadászatvezető eligazításának megfelelő magatartást kell tanúsítani.
(2) A vadász csak olyan fajú, ivarú, minőségű és mennyiségű vadat lőhet, amelyek lövésére a vadászmester, a vadászatvezető, illetőleg a kísérő előzetes engedélyt adott.
(3) A vadász ne törekedjék indokolatlan előnyhöz jutásra a szomszédjával szemben, s magatartásával, tevékenységével ne zavarja mások vadászszórakozását.
*
A fő vadászati idény szeptemberben indul -, a vadászaton való magatartás szabályait tehát a legalkalmasabb időben közöljük.
A vadászatvezető eligazítása, a házi szabályok, az etikai normák betartása minden vadászra kötelezőek.
Igen lényeges a harmadik bekezdés! Indokolatlan előnyhöz jutni a szomszéd kontójára, szórakozását zavarni ma már olyan tiltott magatartás, amelynek megszegése fegyelmi büntetést vonhat maga után. Hosszú évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ezt a szabályt a vadászok - általában - kétféle módon szegik meg. Az egyik mód - a szomszédos vadász elől lelövöldözni a fácánt, foglyot, vagy a nyulat. Az "összelövések", a seréttel agyonspékelt, fasírozottá roncsolt fácán -, amit természetesen egyik sem akar felvenni, a kapzsiság, a kapkodás eredménye. Ilyenkor azután igen előzékenyek "egymáshoz" a vadászok. Megállnak a fácán földi maradványai előtt, megtekintik, majd szinte egyszerre elegáns kézmozdulattal kísérve mondják: "Tessék, parancsoljon, vegye csak fel - ezt ön lőtte!" Merje valaki ezek után azt állítani, hogy nálunk nincs udvariasság és etika!
Vissza