kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Cserépfalvi Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félvászon |
Oldalszám: | 219 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Töredék kötet. Fekete-fehér illusztrációkkal. Független-nyomda nyomása, Budapest. |
Bodnárszkij tanár előszava | 3 |
Bevezető | |
A Földről való ismeretek kibővítése. A földrajzi történetek jelentősége. Az ókor népeinek elképzelése a Földről. Hogyan jutott az emberiség mai földrajzi ismereteihez | 4 |
A földrajzi tudás fejlődése az ókorban és a Krisztus előtti idő nevezetes utazói | |
Egyiptom, mint az európai civilizáció bölcsője. A régi egyiptomiak utazásai | 9 |
Assziria-Babylónia és kultúrája. Mivel gyarapította Babylon a földrajzi tudományt | 14 |
Palesztina és a zsidók. "Az Igéret Földje". A régi zsidók földrajzi láthatára | 16 |
Föniciaiak. Utazásaik a Földközi tengeren. Föniciai gyarmatok. Hannon utazása Afrika körül. Himilkon útja | 17 |
A görögök földrajzi felfedezései. Legendás utazásaik. Az Argonauták - Homeros földrajzi ismeretei. Odysszeusz kalandjai | 21 |
Herodotos és útjai. Látogatás Egyptomban, Líbiában, Perzsiában, Ethiópiában, Föniciában, Babilóniában, Médiában, Kolchisban, Skithiában és Trákiában | 25 |
A marseillesi Phyteos északi utazásai. Albion (Anglia) felfedezése | 28 |
Macedóniai Nagy Sándor hadjáratai és jelentőségük a földrajzi tudományra, Nearchos felfedező útja az ázsiai partok mentén az Eufrátesztől az Indusig | 29 |
A földrajzi tudás állása a keresztény időszámítás kezdete előtt. Alexandria és szerepe a tudományok fejlődésében. Erathostenes és "geografikája". Hypparchos bevezeti a földrajzba a földrajzi hosszúság és szélesség fogalmát és a helymeghatározás módszerét | 31 |
A rómaiak földrajzi felfedezései. Julius Caesar. Gallia meghódítása | 33 |
Strabo "Geografikája" és utazásai | 35 |
A földrajzi ismeretek fejlődése a keresztény időszámítás kezdetétől a római birodalom bukásáig | |
A földrajz színvonala a keresztény korszak első századában. Az idősebb Plinius. Tacitus. Pomponius Mela | 39 |
Claudius Ptolomeus földrajzi művei | 41 |
Pausanias és utazásai Görögországban | 42 |
A kínaiak szerepe a földrajz történetében | 43 |
A középkor földrajzi felfedezései és legnevezetesebb utazói | |
A korai középkor. Az egyházatyák földrajzi ismeretei | 45 |
Keresztény zarándokok útja a Szentföldre | 47 |
Az arabok és földrajzi ismereteik. Basszórai Szulejmán, Maszudi és munkája az "Arany rét". Ibn-Fodlan Edriszi | 48 |
A keresztes hadjáratok | 51 |
Skandinávia. Izland és Grönland felfedezése | 52 |
Tudelai Benjámin utazásai | 54 |
Plano Cadpini utazása a Tatárok országába | 56 |
Guilleaume Rubruguista utazásai a keleti országokba | 59 |
Marco Polo utazása Kínába és Indiába | 63 |
Ibn-Batut arab utazó utazásai Keleten és Afrikában | 68 |
Jean de Béthancourt és a Kanári-szigetek felfedezése | 71 |
A portugálok Afrikában. Az Indiába vezető tengeri út keresése. Tengerész Henrik. Madeira, a Zöldfoki- és az Azúri-szigetek, Guinea és Kongó felfedezése | 72 |
Bartholomeo Diaz útja. A Jóreménység hegyfokának felfedezése. Diaz kijut az Indiai óceánra | 80 |
Nicolo di Conti utazásai. Ahhanáz Nikitin orosz kereskedő utazása három tengeren | 82 |
A földrajzi tudomány állása a középkor végén. A skolasztikusok tudományos földszemlélete. Albertus Magnus és Roger Bacon | 84 |
A középkor kartográfiája. Az első középkori térképek. A késői középkor földrajzi térképei | 87 |
Amerika felfedezése | |
Kolumbusz Kristóf utazásai. Hogyan támadt Kolumbuszban az Indiába vezető tengeri út felkutatásának gondolata | 92 |
Kolumbusz első nyugati útja. A tengerészek zendülése. Föld! Föld! San Salvador. Az új földterület birtokbavétele. Fernandina vagy Nagy Exuma. Izabella vagy Longa szigete. Kuba. A Megváltó szigetcsoport. Monte Christo szigete. Kolumbusz visszatérése Spanyolországba | 99 |
Kolumbusz második útja az Új Világba. Jamaika felfedezése. Kolumbusz ellenségeinek mesterkedései. Kolumbusz visszautazik Spanyolországba. Megérkezése Cadixba | 110 |
Kolumbusz harmadik útja. Trinidad sziget felfedezése. Venezuela partjainak felfedezése. Az élet Hispaniolán Kolumbusz távollétében. Zavargás a gyarmaton. Panaszokat küldenek Spanyolországba. A király Bobadillát küldi Kolumbusz után, hogy az ügyeket megvizsgálja. Kolumbusz vasraverve indul Spanyolországba. Kolumbusz találkozása Ferdinánddal és Izabellával | 116 |
Kolumbusz negyedik útja az Új Világba. Kolumbusz megérkezése Hispaniolára. Kolumbusz útja Közép-Amerika partjaihoz. Az indiánok zendülése. Kolumbusz visszatér Spanyolországba. Kolumbusz halála | 123 |
India meghódítása - A Fűszer-szigetek | |
Vasco da Gama. Afrika körülhajózása. Az Indiába vezető tengeri út felfedezése | 134 |
Pedro Alvarez Cabral. Brazilia felfedezése. Joao da Nova | 140 |
Vasco da Gama második indiai útja. Tristan da Cunha. Alfonz Albuquerque. Malakka ostroma és bevétele. A Molukki-szigetek felfedezése | 143 |
Közép-Amerika meghódítása | |
A conquistádorok Közép-Amerikában. Ojédó utazása. Juan de la Cosa. Vincent Pinston. Amerigo Vespucci. Bastidas. Diego Lepe. Diaz de Solis | 146 |
Vasco Nunez de Balboa. Balboa felfedezi a Nagy vagy Csendes Óceánt | 152 |
Grijalva útja és Mexikó felfedezése. A spanyolok felfedezik Nicaraguát | 158 |
Mexikó meghódítása. Fernando Cortez. Montezuma. Tlaskala köztársasága. Támadás Mexikó ellen. Expedíció Hondurasba és a Csendes Óceán partjaira. Cortez hazatér Spanyolországba. Cortez halála | 164 |
Peru felfedezése és meghódítása | |
A régi Peru. Az inkák kultúrája. A spanyolok felfedezik Perut | 179 |
Francisco Pizario. Diego Almagro. Pizzaro útja Peruba | 183 |
Pizzaro második perui útja. Peru meghódítása. Atahualpa foglyulejtése. Pedro Alvadaro útja Csilébe. Gonsalo. Pizarro és Orelliano expediciója. Francisco Pizarro halála | 187 |
Az Új Világ felfedezésének és meghódításának első történetírója, Las Casas. Las Casas egyénisége és művei | 195 |
Az első földkörüli utazás | |
Fernando Magellan. Magellan utazása Indiába. Menekülése Spanyolországba. A földkörüli út terve. Út a délamerikai partokhoz. Rio de Janeiro. Telelés a San-Juan-öbölben | 201 |
A Magellan-szoros. Kijárat a Nagy Óceánra, amelyet Magellan "Csendes Óceánnak" nevezett. A Tolvajok szigetei. Cebu szigete és a Fülöp-szigetek. Magellan halála | 206 |
Az expedició további útja Magellan halála után. Borneo szigete. A Molukka-szigetek. Hazatérése Európába. A Victoria befut San Lucar de Barrameda kikötőjébe | 210 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.