Világgazdaság és imperializmus

Tartalom

Szerző előszava 3
I. RÉSZ.
Világgazdaság és tőke nemzetközivé válásának folyamata.
I. fejezet. A világgazdaság fogalma 5
1. Imperializmus, mint világgazdasági probléma
2. Nemzetközi munkamegosztás, mint a társadalmi munkamegosztás különös esete
3. A nemzetközi munkamegosztás természeti és társadalmi előfeltételei
4. Nemzetközi árucsere, mint szükségszerű és szabályos foyamat
5. Világ-árupiac
6. A pénztőke világpiaca
7. Világgazdaság, mint a termelői viszonylatok (összefüggések) rendszere
8. ezen viszonylatok létrejöttének különböző formái
9. Társadalmi gazdaság általában és világgazdaság. (A gazdaság alanyának kérdése.)
II. fejezet. A világgazdaság fejlődése 15
1. A világgazdaság extenzív és intenzív működése
2. A világgazdaság termelő erőinek fejlődése. Technika
3. Szén, vasérc, nyersvas réz, arany termelése
4. Más termékek termelése
5. Közlekedései iparvasutak, tengeri közlekedés, távíró és tenger alatti kábel
6. A külkereskedelem fejlődése
7. Vándorlás
8. A tőke mozgalma (tőke kivitele) és annak formái
9. Külföldi vállaltok közreműködése és finanszírozása. (Iparvállalatok és bankok tevékenysége.)
III. fejezet. A világgazdaság szervezeti formái 36
1.Világgazdaság anarchikus alkata
2. Nemzetközi szindikátusok és kartellek
3. Nemzetközi trösztök
4. Internacionális bank konzorciumok
5. A nemzetközi magánkapitalista szervezetek karaktere
6. A gazdasági élet és a kapitalista érdekek nemzetközivé válása
II. RÉSZ.
Világgazdaság és a tőke nacionalizálásának folyamata.
IV. fejezet. A "nemzetgazdaságok" belső alkata és vámpolitika 45
1. Nemzeti gazdaságok mint a világgazdasági kapcsolatok csomópontja
2. A monopolisztikus szervezetek, kartellek és trösztök fejlődése
3. Vertikális központosítás. Kombinált vállalatok
4. A bankok szerepe és a tőke átalakulása finánctőkévé
5. A bankok és a vertikális központosítás
6. Állami és kommunális vállalatok
7. Rendszer a maga egészében
8. A finánctőke vámpolitikája és a tőke expanziója
V. fejezet. A fogyasztás világpiaca és változása a fogyasztás feltételeiben 61
1. Tömegtermelés és az állam határainak átlépése
2. Átalakulás a különböző gazdasági strukturáju államok forgalmában és tulnyereség alakulása
3. A nagyhatalmak gyarmatpolitikája és a fogyasztási piacok
4. A verseny kiélesedése a fogyasztási világpiacon és a kapitalista expanzió
VI. fejezet. A nyersanyagok világpiaca és változások az anyagok vásárlási feltételeiben 69
1. A társadalmi termelés aránytalansága
2. monopóliumos földtulajdon és növekvő aránytalanság ipar és mezőgazdaság között
3. A nyersanyagok drágasága s a nyersanyagpiacok csökkenése
4. A verseny kiélesedése a nyersanyagok világpiacán s a kapitalista expanzió
VII. fejezet. A tőke világmozgalma és a nemzetközi kapcsok gazdasági formáinak változása 76
1. A tőke tultermelése s ennek fejlődése
2. A tőkeexport mozgató erői
3. Kartellek és tőkeexport
4. Tőkeexport és kölcsönök
5. Tőkeexport és kereskedelmi szerződések
6. Tőkeexport és áruexport
7. A tőkebefektetés szféráiért való verseny kiélesedése és a kapitalista expanzió
VIII. fejezet. Világgazdaság és "nemzeti" állam 83
1. A világtőke átalakulása és a kapitalista expanzió gyökerei
2. Ipari cikkek tultermelése, mezőgazdasági cikkek elégtelen termelése és a tőke tultermelése, mint egy és ugyanannak a jelenségnek három oldala
3. Összeütközés a világgazdaság és a "nemzeti" állam keretei között
4. Imperializmus, mint a finánctőke politikája
5. Az imperializmus ideológiája
III. RÉSZ.
Az imperializmus, mint a kapitalista verseny szélesebb méretű megjelenési formája.
IX. fejezet. Imperializmus, mint történelmi kategória 89
1. Az imperializmus népies értelem
2. A politika szerepe a társadalmi életben
3. Az osztályozás módszertana a társadalomtudományban
4. A finánctőke korszaka, mint történelmi kategória
5. Imperializmus mint történelmi kategória
X. fejezet. A tőke összpontosítási és központosítási folyamatainak ujratermelése világgazdasági méretben 95
1. A tőke összpontosítása a magán vállalatokban. A tőke összpontosítás a trösztökben. A tőke összpontosítása a szervezett "nemzetgazdaságokban" ("államkapitalista trösztökben)
2. A tőke központosítása. Magánvállalatok harca; trösztök harca, "állami kapitalista trösztök" harca
3. A jelenkor kapitalista expanziója, mint a tőkeközpontosítás különleges esete. Az egynemű szervezetek felszívása (vízszintes központosítás). Agrárterületek felszívása. (Függőleges központosítás, kombináció.)
XI. fejezet. A versenyharc eszközei s az államhatalom 100
1. A harc eszközei egyszemélyes vállalatok között
2. A harc eszközei a trösztök között
3. A harc eszközei az államkapitalista trösztök között
4. Az államhatalom közgazdasági jelentősége
5. Militarizmus
6. Az államhatalom strukturájának változása
IV. RÉSZ.
A világgazdaság jövője és az imperializmus.
XII. fejezet. Az imperializmus "szükségszerüsége" és az "ultraimperializmus" 107
1. A történelmi mszükségszerüség fogalma. Történelmi szükségszerüség és marxizmus. Az imperializmus történelmi "szükségszerüsége"
2. Az ultra imperializmus kérdésének gazdasági beállítása (az állami kapitalista trösztök megegyezése). Egy az egész világra kiterjedő tröszt elvont gazdasági lehetősége
3. Konkrét prognózis. A trösztök alakításának és tartósságának gazdasági feltételei. A kapitalista érdekek nemzetköziesítése és nemzetiesítése. Az imperialista politika jelentősége a burzsoázia szempontjából
4. Az imperializmus leküzdése és ezen leküzdés lehetőségének feltételei
XIII. fejezet. A háború és a gazdasági fejlődés 120
1. Az állami kapitalista trösztök gazdasági viszonyiban történt változások (Amerika növekvő jelentősége, kis államok eltünése)
2. Világgazdaság és gazdasági autarehia
3. Azu állami kapitalista trösztök belső strukturájának változása. (A közép-csoportok eltünése, a finánctőke hatalmának növekedése, állami beavatkozás növekedése, állami monopóliumok, stb.)
4. Állami kapitalizmus és a harc kiélesedése az állami kapitalista trösztök között
5. Állami kapitalizmus és az osztályok
XIV. fejezet. Világgazdaság és proletár-szocializmus 136
1. Tőkés és munkás, mint a társadalmi viszonyok pólusai
2. Osztályellentét és viszonylagos érdekközösség
3. Tartós érdekek és pillanatnyi érdekek
4. A tőke és munka ú. n. patriarchális viszonya
5. Munkásosztály és burzsoá- állam imperialisztikus politikája. ("Az érdekközösség" viszonylagos formája.)
7.A munkásosztály és a háború
8. A burzsoá-állammal való "megegyezés" kudarca és a forradalmi szocializmus keletkezése