Bevezetés az 1969-es kiadáshoz | 9 |
A bevezetőben előforduló hivatkozások | 16 |
Előszó | 17 |
Az etológia: a magatartás objektív vizsgálata | 21 |
Bevezetés | 21 |
Az öröklött magatartás oksági vizsgálatának céljai, tárgyköre és korlátai | 23 |
Az öröklött magatartással foglalkozó más tudományágak | 23 |
Egyéb, az öröklött magatartással foglalkozó oksági tudományágak | 25 |
Az ösztön objektív vizsgálatának egyes jellemzői | 27 |
A leírás | 27 |
Etogramok | 28 |
Az általánosításokhoz szélesebb alap szükséges | 31 |
Kísérleti módszer | 33 |
Kapcsolatok a zoológia más területeivel | 34 |
Ökológia | 34 |
Szociológia | 34 |
Rendszertan | 34 |
Evolúció | 35 |
A magatartás mint a külső ingerekre adott válasz | 37 |
"Spontán" és "válaszoló" magatartás | 37 |
Az érzékszervek potenciális teljesítőképessége | 38 |
Érzékenység | 40 |
Diszkrimináció | 42 |
Lokalizáció | 43 |
A tényleges és lehetséges ingerek összehasonlítása | 48 |
Kulcsingerek | 48 |
Az "Öröklött Kiváltó Mechanizmus" | 59 |
"Szupernormális" kulcsingerek | 66 |
Reakcióláncok | 68 |
Ambivalens magatartás | 72 |
Öröklött magatartás emlősökben | 72 |
Öröklött vagy kondicionált? | 73 |
Mi a "reakció"? | 76 |
Szociális kiváltó tényezők | 77 |
A magatartás "spontaneitásáért" felelős belső tényezők | 79 |
Közvetett bizonyítékok | 80 |
A válasz intenzitásának és gyakoriságának változásai állandó feltételek között | 80 |
A minimális kiváltó inger változása | 83 |
A minimális gátló inger változása | 85 |
Közvetlen bizonyítékok | 86 |
Hormonok | 86 |
Belső érzéki ingerek | 89 |
Belső központi idegrendszeri tényezők | 89 |
Iniciáció | 90 |
Az oksági tényezők együttműködése | 96 |
Összefoglaló következtetések | 97 |
A külső ingerek további áttekintése kulcsingerek | 99 |
Az ingerszituáció mint egész | 102 |
Kiváltó és vezérlő ingerek | 104 |
Az orientáció fajtái | 111 |
Klinotaxis | 112 |
Tropotaxis | 113 |
"Hátoldali fényreakció" | 115 |
Telotaxis | 117 |
Menotaxis | 117 |
"Mnemotaxis" | 119 |
Szintéziskísérlet | 123 |
Összefoglalás | 123 |
A "reakciók" bonyolultsági fokának különbözősége | 124 |
Hierarchikus szerveződés | 125 |
Appatitív magatartás és teljesülési aktus | 126 |
Neurofiziológiai adatok | 130 |
A viszonylag magasabb szintek | 130 |
Az alacsonyabb szintek | 141 |
P. Weiss elképzelése az idegrendszeri hierarchiáról | 144 |
Következtetés | 145 |
A magatartás fejlődése az egyedi élet során | 150 |
Az öröklött mozgási sémák fejlődése | 151 |
Az öröklött mozgási sémák érése (maturációja) | 159 |
Tanulási folyamatok | 164 |
A tanulás kimutatása | 164 |
Öröklött tanulási képesség | 167 |
A magatartás adaptív jellege | 173 |
Bevezetés | 173 |
Az egyed számára közvetlenül hasznos tevékenységek | 182 |
Táplálkozó viselkedés | 182 |
Menekülő magatartás | 185 |
A csoportok számára előnyös tevékenységek | 190 |
Párzás | 193 |
Küzdelem | 197 |
Ivadékgondozás | 204 |
A magatartás evolúciója | 207 |
Bevezetés | 207 |
Paleontológia | 208 |
Embriológia | 209 |
Tipológia | 210 |
A paleontológia, az embriológia és a tipológia szintézise | 210 |
Az evolúció dinamikája | 211 |
Lényegesebb adatok a magatartás evolúciójának leíró vizsgálatához | 211 |
Homológiák létesítése | 212 |
A szociális jelzések közti megfeleltetés | 214 |
Nagyobb egységek összehasonlítása | 215 |
A magatartás evolúciójának mechanizmusa | 217 |
Mutációk és magatartás | 218 |
Fajképződés és magatartás | 219 |
Mc Dougall lamarckista munkája | 223 |
A magatartás szerepe az evolúció folyamatában | 223 |
Elkülönítő mechanizmusok | 223 |
Szelekció | 225 |
Az ember etológiai vizsgálata | 227 |
Az alsóbb szintek | 229 |
Ösztönök | 230 |
Utószó | 234 |
Bibliográfia | 238 |