Fülszöveg
Ez a könyv arról szól, hogy jött létre. Szóval nem irodalom, hanem - történelem.
Egyszer aztán...
Egy ismerősöm megkért, tartsak előadást Nijinskyről, aki mostanában lenne százéves - orosz balett-táncos volt a század elején, Stravinsky, Rodin barátja. Felfigyeltem, amikor pár nappal később a tévében egy idős hölgy - megkért, hogy ne említsem a nevét - arról beszélt, hogy férjéhez jártak annak idején a barátai, Bartók és József Attila, miközben a szomszédban - hadifogolyként - Vaslav Nijinsky lakott... József Attila életrajzából megtudtam, hogy e társaságban megfordult egy Keller Ágota nevű hölgy is. Ugyanebben az időben egy másik ismerősöm rávett, hogy tanuljam meg vele a héber betűket. Így tudtam meg, hogy a "Jesua" (Jézus) szó héberül "Megmentőt" jelent. A "jehudim" (zsidók) pedig azt, hogy "hirdető, közlő, hálaadó". A "Jahve" istennév négy betűje pedig pont a létige négy betűjével azonos, vagyis egyértelműen a Létezésre utal. Visszatérve Nijinsky zsidó szomszédaihoz: Keller...
Tovább
Fülszöveg
Ez a könyv arról szól, hogy jött létre. Szóval nem irodalom, hanem - történelem.
Egyszer aztán...
Egy ismerősöm megkért, tartsak előadást Nijinskyről, aki mostanában lenne százéves - orosz balett-táncos volt a század elején, Stravinsky, Rodin barátja. Felfigyeltem, amikor pár nappal később a tévében egy idős hölgy - megkért, hogy ne említsem a nevét - arról beszélt, hogy férjéhez jártak annak idején a barátai, Bartók és József Attila, miközben a szomszédban - hadifogolyként - Vaslav Nijinsky lakott... József Attila életrajzából megtudtam, hogy e társaságban megfordult egy Keller Ágota nevű hölgy is. Ugyanebben az időben egy másik ismerősöm rávett, hogy tanuljam meg vele a héber betűket. Így tudtam meg, hogy a "Jesua" (Jézus) szó héberül "Megmentőt" jelent. A "jehudim" (zsidók) pedig azt, hogy "hirdető, közlő, hálaadó". A "Jahve" istennév négy betűje pedig pont a létige négy betűjével azonos, vagyis egyértelműen a Létezésre utal. Visszatérve Nijinsky zsidó szomszédaihoz: Keller Ágota dédapjának, Löw Lipótnak (Kossuth főrabbijának) életrajzában egy héber nyelvű anyakönyvi kivonatot találtam, amelyről a család nem is tudott, s amelyről kiderült, hogy tizenhatodik őse a prágai Löw rabbi volt (1525-1609), akiről a gólem, a megbolondult néma agyagember elterjedt...
Szöget ütött a fejembe, Nijinsky abba őrült bele, hogy úgy érezte, ő a Messiás, a Megváltó - és lám, most kiderül, hogy szomszédja egy középkori messiás-szakértő ükunokája. Löw egy legenda szerint ráadásul Dávid király leszármazottja, vagyis Jézus rokona is volt. A "gólem" kifejezés pedig - véletlen? - a kabbalista bibliamagyarázóknál azt a helyet jelenti, ahonnan a Messiás majd eljön.
Akár hittem benne, akár nem, kénytelen voltam a Messiás-kérdésnek utánanézni, hiszen lehet, hogy ez a felbukkant Nijinsky-gólem konstelláció egy valódi "ál-Messiás" felfedezését jelenti - amilyenből az elmúlt háromezer évben volt vagy harminc, hisz egy legenda szerint Jézus, a Megmentő, minden generációban eljön, csak nem ismerik föl. De ez a könyv nem Nijinskyről, hanem arról, jelent-e nekünk bármit ma még a zsidó - keresztény hagyomány?
És főként: mi van akkor, ha mégis "van" Isten?
Kozma György
Vissza