Nicolaus Cusanus és kora

Fülszöveg

Einstein, a modern világkép nagy gondolkodója szerint Isten nem kockajátékos, a világot szükségszerűség, Isten előre meghatározott rendje uralja. Hasonkit állított Arisztotelész és Aquinói Szent Tamás is, de a másfél évszázaddal Tamás után fellépő Nicolaus Cusanus (1401-1461) szerint, Istent inkább a kocka- vagy labdajáték metaforájával érdietjük meg.
Cusanus annak a felszabadult kognitív beállítódásnak a gondolkodója, amely Istenről a kockajátékos metaforájával próbál meg beszélni, és amely a Nyugat felfedező gondolkodását lehetővé tette és működteti. Ez a szabadság, és a belőle eredő moralitás attitűdje, ami Isten képmásává tehet bennünket, Cusanus hasonlatával olyan pénzérmékké, melyre Isten képmása van nyomtatva. Cusanus számára a végtelen gazdagságú és szabadságú világ tele van ellentéttel és ellentmondással, ám Istenben és az emberi észben minden egységbe kerül.
Cusanus a bajor herceggel, loannesszel beszélget a labdajáték, a dobás és vetés rejtelmeiről. A labdajáték vagy... Tovább

Fülszöveg

Einstein, a modern világkép nagy gondolkodója szerint Isten nem kockajátékos, a világot szükségszerűség, Isten előre meghatározott rendje uralja. Hasonkit állított Arisztotelész és Aquinói Szent Tamás is, de a másfél évszázaddal Tamás után fellépő Nicolaus Cusanus (1401-1461) szerint, Istent inkább a kocka- vagy labdajáték metaforájával érdietjük meg.
Cusanus annak a felszabadult kognitív beállítódásnak a gondolkodója, amely Istenről a kockajátékos metaforájával próbál meg beszélni, és amely a Nyugat felfedező gondolkodását lehetővé tette és működteti. Ez a szabadság, és a belőle eredő moralitás attitűdje, ami Isten képmásává tehet bennünket, Cusanus hasonlatával olyan pénzérmékké, melyre Isten képmása van nyomtatva. Cusanus számára a végtelen gazdagságú és szabadságú világ tele van ellentéttel és ellentmondással, ám Istenben és az emberi észben minden egységbe kerül.
Cusanus a bajor herceggel, loannesszel beszélget a labdajáték, a dobás és vetés rejtelmeiről. A labdajáték vagy a borsóvetés mintája szerint vetődünk a világba, és nem csak nincs előre, egyenes vonalúan meghatározva sorsunk, de eleve szabadok vagyunk a jövőre, világunk megalkotására. Isten azzal teremt bennünket, hogy lehetővé tesz minket, lehetővé teszi, hogy megteremtsük magunkat — ugyanolyan szinte végtelen sok módon, amilyen sokan, amilyen sok módon vagyunk.
Nicolaus Cusanus véletlenül került saját korába, pontosabban, ahova született már nem az ő ideje volt, ami pedig következett, annak eljövetelében és megalkotásában jelentős része lett: nem tartozik igazán a középkorhoz, mert már nem skolaszdkus-középkoriasan gondolkodik, de történetileg még nem az újkor gondolkodója, hiszen amikor ő él, az újkor még ténylegesen nem létezik. Cusanus maga teremti meg saját egyéni korát, amely aztán mindannyiunk kora lesz, az újkort. Nem egyedüli teremtője ennek a kornak, de egyik elindítója, és nagyhatású első teoredkusa.
C2usanus elutasította a nagy arisztotelészi és szenttamási szintézist, miközben azt tartotta, hogy az ellentétek és ellentmondások feloldódnak egy nagyobb egészben; egyszerre figyelt az apró részletekre és a mindent átfogó Istenre, mint végtelen Egységre.
Boros János
filozófus, egyetemi tanár Vissza