Nicaragua

Előszó

A Nicaraguai Köztársaság Közép-Amerika legnagyobb kiterjedésű országa. Területe 130 ezer km2, ami kisebb, mint a függetlenség elnyerésekor létrejött első nicaraguai államé. Területének egy részét szomszédaival, Hondurassal és Costa Ricával szemben veszítette el. Délen Costa Ricával, északon Hondurassal határos. Nyugaton a Csendes-óceán, keleten pedig az Atlanti-óceán határolja. Felségterületéhez tartoznak a Maiz és Farallones szigetek is.
Éghajlata trópusi. A tél vagy az esős évszak májustól októberig, a nyári, nagyon száraz évszak novembertől áprilisig tart.
Az ország fővárosa Managua (kb. 600 ezer lakos). A hivatalos nyelv a spanyol, de az élelmiszerek, gyógyszerek, növényzet, az állatvilág megnevezésében sok indián eredetű szót használ a lakosság. Nicaragua lakosságának túlnyomó része mesztic, azaz a spanyolok és az őslakók keveréke. Kisszámú afrikai és ázsiai beütésű lakossága is van. Az összlakosság mintegy 3 millió fő. Legnagyobb számban a Csendes-óceán felé eső országrészben élnek, főleg a két nagy édesvizű tó környékén. A lakosság 50%-a katolikus, 40%-a a 46 működő protestáns felekezet híve.
Az ovális formájú Nicaragua vagy Cocibolca-tó 8264 km2 kiterjedésű. Úgy is hívják, hogy „Édesvizű tenger". Számos kis szigetcsoport található a hatalmas tóban, melyeken az egyszerű halászok házai mellett a városi lakosok üdülői is megtalálhatók. A tóban édesvizű cápák élnek, melyek állítólag sokkal veszélytelenebbek, mint tengeri társaik. A hihetetlenül szép tó számos lagúnára oszlik, közülük néhány 600-800 méter mélységű.
A kisebbik édesvizű tó a szabálytalan formájú Managua, vagy Xolotlán-tó 1040 km2 nagyságú. Maximális mélysége 30 méter. Partjain Nicaraguának két fővárosa is felépült: Leon - amely 1610-ig viselte ezt a büszke címet, és Managua -, amelyeket két alkalommal: 1931-ben és 1972-ben is rombadöntött a földrengés.
A tavakat az országon belüli közlekedésre is felhasználják. Vissza