Nevezz Lucifernek

Előszó

Részlet a könyvből:
"A fiú neve történetesen Ádám volt, a lányé pedig Éva. De csak merő véletlenségből. Ennek a két névnek itt és most semmi jelentősége.
Az egyszobás lakás hálójában nem volt más, csak egy kétszemélyes matrac, egy ócska tévé - ez utóbbi a padlón, a matraccal átellenben -, egy még ócskább szekrény és két rozoga szék. Ádám a tévé távirányítóját nyomogatta. Közelgett az MTV-székház ostromának évfordulója és jószerével az összes hazai csatorna híradójában megjelentek egy-két perc erejéig az ostromlókról, a rendőrökről, a lángoló autókról készült vágóképek. A téma nemigen kötötte le Ádám érdeklődését. Annál inkább magára vonta a figyelmét az Éva arcára kiülő feszültség és szorongás." Vissza

Fülszöveg

„1002 júniusának elején, amikor Willigis megkoronázta Henriket, Mainzban időztem, hogy az új hűbéruram küldöttségének tagjaként részt vegyek a ceremónián. A koronázást követően sajnos elkapott a férfiúi hév, engedtem egy boszorkány csábításának, aki fekete kandúrrá varázsolt, miután paráználkodott velem. Az elmúlt kilencszáznegyvenhárom év túlnyomó részét Mainzban, a boszorkány rabságában töltöttem. De a boszorkányt pár évvel ezelőtt magához szólította az ördög, és amikor füstté vált, én visszanyertem a szabadságomat. Nem sokkal később behívtak a Wehrmachtba."
Ismét csend támad egy röpke percre, a doktornő szorgalmasan körmöl. Amikor befejezi, rám néz, és közönyös hangon ezt kérdezi:
„Az ellenkező nemmel milyen volt a kapcsolata fiatalabb korában?"
Helyben vagyunk. Tudtam, hogy előbb-utóbb kérdezni fog valami ilyesmit. „Sokáig szinte semmilyen. Jól elvoltam a fiúk között, nemigen kerestem lányok társaságát. Aztán ahogy kamaszodni kezdtem, apám egyik szolgálója kezelésbe vett, ha érti, mire gondolok."
„Értem. - A doktornő rezzenéstelen arccal jegyzetel, zavarnak nyoma sem látszik rajta. - Azóta rendszeresen él nemi életet?"
„Többé-kevésbé."
„Elégedett a nemi életével?"
„Ahogy vesszük. Amíg kandúr voltam, jobbára kénytelen voltam beérni macskalányokkal. A boszorkányhoz általában hiába igyekeztem dörgölőzni. Hébe-hóba engedett csak az ágyába, és amikor megtette, abban nem volt sok örömöm. Zsarnoki módon kiszolgáltatta magát velem."
„Nehezen viselte a visszautasítást?"
„Nem nagyon. A macskák elérik a szájukkal a saját nemi szervüket, így hát könnyen túlteszik magukat a kudarcokon."
A doktornőnek szeme sem rebben. Vissza