Neveléstan I-III. (rossz állapotú)

Tartalom

I. rész
Előszó -
Bevezetés.
1. Az ember rendeltetése 1
2. Ezen rendeltetés elérésére szolgáló eszközök 2
Testtan.
I. A mozgás szervei.
A) Általában 4
1. A csontok 4
a) Általában 4
b) A fej csontjai 6
c) A törzs csontjai 8
d) A végtagok csontjai 9
2. A izmok 10
B) A mozgás szerveknek ápolása 11
C) A mozgás szerveknek némely kóros elváltozásai 12
II. Az érzés szervei.
1. Az idegek 14
A) Általában 14
B) az idegrendszer ápolása 17
C) Az idegrendszer némely kóros tünetei 19
2. Az érzékszervek 22
a) A tapintás szerve 23
A) Általában 23
B) A bőr ápolása 24
C) A bőrnek némely bántalmai 26
b) Az ízlés szerve 29
e) A szaglás szerve
d) A látás szerve
A) Általában 31
B) A szem ápolása 33
C) A szemnek némely betegségei 35
e) A hallás szerve 35
A) Általában 35
B) A fül ápolása s némely kóros tünetei 37
III. A táplálkozás szervei. 38
1. Az emésztés szervei 39
A) Általában 39
B) Az emésztő szervek ápolása. 42
C) Az emésztő szervek némely gyakoribb bajai 43
2. A vérkeringés szervei 48
A) Általában 48
B) A vérkeringés szerveinek ápolása 52
C) A vérkeringés szerveinek némely bajai .. 52
3. A légzés és hang szervei 55
A) Általában 55
B) A légző- s beszédszervek ápolása 58
C) A légző szervek némely betegségei 60
L é l e k t a n.
A lélek fogalma és tehetségei 64
I. Az ismerő tehetség. 66
1. A szemlélő tehetség
a) Külszemlélő tehetség 67
b) Belszemlélő tehetség . . . 68
2. A képzelő tehetség 68
a) Az emlékező tehetség . . 69
b) A képzelődő tehetség 70
3. A gondolkodó tehetség 71
I. A gondolkodás alakjai 72
A) Az értelem 72
1. A fugalom alkotás 72
a) A fogalom önmagára nézve 73
A fogalom tartalomra nézve 73
A fogalom terjedelemre nézve 74
A fogalom tartalomra és terjedelemre nézve 74
b) A fogalmak egymáshoz viszonyítva 75
Tartalomra 75
Terjedelemre . . . . 75
2. Az ítélés 76
a) Az itéletek önmagukra nézve 76
b) Itéletek egymáshoz viszonyítva 77
Tartalomra 77
Terjedelemre 78
c) Az ítélés törvényei 78
Az azonosság elve 78
Az elengedő ok elve 79
Az ellenmondás elve 79 .
A harmadik lehetőség kizárásának elve 80
3. A következtetés 80
a) A következtetés nemei 81
Az egyszerű föltétlen következtetés 81
A föltételes következtetés 83
A szétválasztó következtetés 84
b) A következtetés nyelvbeli alakja 85
B) Az ész 85
II. Az ismeretek igaz voltának megalapítása 86
1. Az értelmezés 86
2. Az osztályozás 88
3. A bizonyitás . 90
II. Az érző tehetség. 94
1. Az érző tehetség és az érzelem fogalma. . . . 94
2. Az érző tehetség becse s viszonya a többi tehetséghez 95
3. Az érzelmek felosztása 97
A) Az érzelmek az érzelmi állapot szerint 98
B) Az érzelmek inditó okaik szerint 100
a) Határozatlan vagy alanyi érzelmek . 100
b) Határozott érzelmek 102
1. Egyéni érzelmek 102
a) Érzéki érzelmek 102
b)3 Szellemi érzelmek 103
1. Alaki érzelmek 103
2. Anyagi érzelmek 104
A szépnek érzelme . 104
Az igaznak érzelme 105
Az erkölcsi érzelem 106
2. Társadalmi érzelmek
Rokonérzelem 107
Önérzelem 107
3. Vallási érzelem 108
III. Az akarat. 108
1. Ösztön és vágy 109
2. Hajlam és szenvedély . 111
3. Értelmi akarat vagy önkény 113
4. Eszes akarat 114
5. Jellem 115
IV. A lelki élet módosulásai. 116
1. A vérmérséklet 116
2. A nemi különbségek 117
3. A korbeli különbségek 117

II. rész
Előszó -
I. A nevelés fogalma és célja 1
II. A nevelés eszközei általában 3
III. A nevelés elvei általában és a nevelés főelve 4
1. A nevelés tartsa magát a gyermekek tehetségeihez és ezek
természetszerű fejlődésmenetéhez 5
2. Legyen a nevelés általános 7
3. A nevelés legyen összhangzó 8
4. A nevelés kezdődjék korán 10
5. Legyen a nevelés egyéni 11
6. Legyen a nevelés vallás-erkölcsi 15
7. Legyen a nevelés korszerű 19
8. Neveld a gyermeket önállóságra 20
9. Legyen a nevelő eljárása önálló, körültekintő és gondos . . 21
10. Legyen a nevelő eljárása önérdek nélküli, türelmes és takarékos 23
IV. A nevelés eszközei különösen.
A) A testi ápolás célja és eszközei 24
a) A testi ápolás eszközei általános szempontból 25
1. A táplálás 25
2. A ruházás 29
3. A tartózkodási hely 30
4. A tisztántartás 32
5. A foglalkoztatás 33
6. Az edzés 37
7. A felügyelet 40
b) A testi ápolás iskolai szempontból 42
1. Az agyat illető nevelés 42
2. A szemet illető nevelés 43
3. A fület illető nevelés - 44
4. A szaglás-, ízlés- és tapintásszerveket illető nevelés 44
5. A beszédszerveket illető nevelés 45
6. A mozgás szerveit illető nevelés 46
7. A légzés és vérkeringés szerveit illető nevelés 47
8. Az emésztés szerveit illető nevelés . . 48
B) A fegyelmezés.
1. A fegyelem fogalma, kezdete és vége 48
2. A fegyelmezés eszközei 50
I. A szoktatás 50
a) A parancsokról 51
b) A jutalmazásról és büntetésről 54
1. Általában 54
2. Különösen 59
a) A jutalmazás nemei 59
1. A megelégedés nyilvánítása 59
2. A kitüntetés 60
Az osztályozás és a szorgalmi könyvbe való beírás . 00
Az előkelőbb helyre való ültetés 6,1
A megtiszteltetés 62
8. Az ajándékok 62
b) A büntetés nemei 63
1. Az elégedetlenség kifejezése 63
2. A megszégyenítő büntetések 64
3. A megfélemlítő büntetések 66
4. A büntetések azon nemei, melyeket egy iskolában sem szabad alkalmazni 69
II. A példa 70
3. Az iskolai fegyelem ágai 71
a) A tanidőre vonatkozó fegyelem 72
b) A fegyelem a tér dolgában 72
e) A tanulók tevékenységére vonatkozó fegyelem 72
1. Az iskolai vizsgálatok . . 73
2. A tanulóknak osztályokra való elkülönítése 74
d) Fegyelem a gyermekek viseletére nézve 75
4. A iskolai fegyelmezésben közreható személyek 75
1. A tanító személyisége . 75
2. A tanulók közrehatása 77
3. A szülők közrehatása . 78
4. A elöljárók közrehatása 78
C) A tanítás.
a) A tanítás fogalma és alapja 79
b) A tanítás nemei és az elemi tanítás szükséges volta 79
e) Az elemi tanítás célja 79
d) A tanítás eszközei általában 80
e) A tanítás elvei 81
1. Legyen a tanítás a gyermekek fejlődésmenetéhez és képzettségi fokához alkalmazva 82
2. Legyen a tanítás elemies 84
3. Legyen a tanítás sokoldalú 89
4. Legyen a tanítás rendezett vagy rendszeres 91
5. Legyen a tanítás alapos 93
6. A rokontárgyak összecsoportosítandók a tanításban . . . 94
7. Különösen az elemeknél időzzünk 95
8. Legyen a tanítás érdekes 96
9. Legyen a tanítás tartós 99
10. Legyen a tanítás tárgyának megfelelő . 101
11. Legyen a tanítás egyéni 102
12. Serkentse a tanulókat öntevékenységre 103
13. Legyen a tanítás erkölcsös irányú 105
14. Legyen a tanítás korszerű 107
15. A tanítás eszközeiről különösen.
I. Közvetett tanítási eszközök . . . 107
1. A tanterv 107
2. Lecketerv 111
3. Az órafelosztás 111
4. Az iskola felszerelése 112
a) Az iskolai épület 112
b) A tanterem 113
c) Butorok 113
d) Tanszerek 114
1. A tanító kezéhez való tanszerek 114
2. A tanulók kezéhez való tanszerek 115
II. Közvetetlen tanítási eszközök 116
1. A tanmenet 116
2. A tanalak 117
I. A tanítás anyagának átalakítására vonatkozó tanítói tevékenységek . 117
a) A szemléltetés 117
b) Az értelmezés 118
e) A bizonyítás 119
d) A gyakorlás és ismétlés 120
e) A javítás 120
II. A nyelv alkalmazása a tanítás alatt 121
a) A kérdés 123
b) A felelet 125
3. A tanmodor 126
V. A nevelési eszközök alkalmazása az egyes tehetségek fejlesztése
közben.
I. Az ismerő tehetség 128
1. A külszemlélő tehetség képzése 128
2. A belszemlélő tehetség képzése 129
3. Az emlékező tehetség képzése 130
4. A képzelődő tehetség képzése 134
5. Az értelem fejlesztése 138
a) A fogalomalkotó tehetség képzése 140
b) Az ítélő tehetség képzése. ... ... 140
c) A következtető tehetség fejlesztése. . 141
6. Az ész fejlesztése 141
II. Az érző tehetség és kedélyképzés 143
1. A kedély fejlesztéséről általában 143
2. Egyéni érzelmek 148
a) Az érzéki érzelmek nevelési szempontból 148
b) A szellemi érzelmek 149
A szépérzelem fejlesztése ... 149
Az igazság érzelmének fejlesztése 151
A hazug gyermekkel való bánásmód . . . 154
Az erkölcsi érzelem fejlesztése . . . 157
3. Társadalmi érzelmek . 158
a) Az önérzelem 158
b) A rokonérzelem 160
c) A hálaérzelem 161
d) Engedelmességre való nevelés 162
Az engedetlen gyermekkel való bánásmód . , . . 164
e) Az összeférhetőség fejlesztése 167
f) Szívességre való nevelés 168
g) A hazafiság érzelmének fejlesztése. . - . .170
h) A jogérzelem fejlesztése 172
i) A kötelesség érzelmének fejlesztése . 173
4. Vallási érzelem fejlesztése 174
II. Az akaró tehetség fejlesztése. 175
1. Az ösztönök nevelési szempontból . 175
a) A tevékenység ösztöne . . 176
b) Az utánzási ösztön .177
c) A társulás ösztöne .178
2. A vágyak és hajlamok nevelési szempontból 180
3. Az indulatok és szenvedélyek nevelési szempontból . 182
4. A szabad akarat fejlesztése 182
5. A jellem fejlesztése 184

III. rész
Általános nevelés-történelem.
Krisztus előtti korszak.
a) A kelet népei.
I. A chinaiak 1
II. Az indusok. .. 2
III. A perzsák 3
IV. Az egyiptusok .. 4
V. Az izraeliták 4
b) A nyugat népei.
I. A görögök . ... 6
1. Őskor 8
2. Az alakulás kora 8
a) Sparta 8
b) Athén 9
3. A virágzás és hanyatlás kora 9
4. Görögország legnevezetesebb nevelői 10
II. A rómaiak 12
1. Nevelés-tanítás a rómaiaknál 12
2. Római írók és nevelők 14
Krisztus utáni korszak.
A) A reformáció előtt.
I. A kereszténység lényege s a nevelés a kereszténység első századaiban ... 16
II. Keresztény nevelés s tanügy a közép-korban 18
1. Egyházi iskolák.
a) Parochialis iskolák 18
b) A monostori iskolák 19
c) A székes-egyházi és alapítványi iskolák 20
d) A középkor iskoláiban követett tanítási eljárás és fegyelmezés 20
2. A lovagok nevelése 21
3. A városi iskolák . 22
4. Az egyetemek 23
B) A reformációtól.
1. A reformátorok paedagogiai működése 23
2. Nevelés- s tanügyi irányok a reformátorok fellépése folytán 25
I. A szigorúan egyházias irány.
a) A protestánsoknál.
1. Főiskolai tanügy 25
Szervezés 25
Legnevezetesebb tanférfiak ... 26
1. Trotzendorf 26
2. Sturm 27
2. Népiskolai tanügy .28
b) A katholikusoknál.
1. Felsőbb iskolák. (Jezsuiták) 29
2. Népiskolák. (Piaristák, karmeliták, oratoriauusok, iskolatestvérek, orsolyaszüzek, angol kisasszonyok, salesianok) . . 30
II. A realismus.
1. A realismus hivei s megalapítói 30
a) Montaigne 31
b) Baco 31
e) Rattich 31
d) Comenius 32
e) Locke 32
2. A tanügy állapota a realismus korában 33
III. A vallási oppositió.
1. A pietisták 34
a) Spene 34
b) Franke 34
e) Zinzendorf 36
2. A puritánok és methodisták 36
3. A jansenisták 36
4. Fenelon 37
IV. A philanthropinismus.
1. A philanthropinismus megalapítói és hivei 37
a) Rousseau 37
b) A philanthropisták . . 39
2. A tanügy fejlődése a philanthropinismus idejében 42
a) A katholikusoknál 42
b) A protestánsoknál 43
3. A tanmódszer alakulása 44
4. A tanítóképzés 46
V. A humanismus 47
VI. A pestalozzismus.
1. Pestalozzi 47
2. Az elemi tan- és nevelésügy Pestalozzi fellépése folytán . . . 51
a) A népiskola ... 51
b) A tanítóképzők 53
e) Óvó intézetek s gyermekkertek 53
d) Emberbaráti intézetek 53
3. A XIX. században fellépett jelesebb tanférfiak, bölcsészek s írók 54
Magyar nevelés-történelem.
I. Magyarország tanügye a mohácsi vészig
1. Szent-Istvánig 58
2. Szent-Istvántól a mohácsi részig 59
A) Általános állapotok 59
B) Az e korbeli intézetek és iskoláztatási intézmények 61
a) Plébániai iskolák 61
b) Közép s felső iskolák 61
c) Egyetemek . . 62
d) Leányiskolák 64
e) Városi iskolák 64
f) Külföldi iskoláztatás 65
II. Magyarország tanügye a mohácsi vésztől Mária Teréziáig.
1. Általános állapotok 66
a) A katholikusoknál 66
b) A protestánsoknál . 67
2. Nevelés- s tanügyi irányok 68
3. Az iskolák nemei s iskoláztatási intézmények 69
a) Elemi iskolák . 70
b) Közép- és főiskolák 70
c) Convictusok s külföldi iskoláztatás 72
III. Magyarország tanügye Mária Teréziától a XVIII század végéig.
1. Mária Terézia intézkedései 74
A) Általában 74
B) Az egyes intézeteket illetőleg 74
a) Elemi iskolák . ... 75
b) Közép- és főiskolák 76
c) Egvébnemü intézetek keletkezése Mária Terézia alatt 77
d) Mária Terezia intézkedéseinek sikere 78
2. II. József s Lipót intézkedései 78
3. Nevelés- s tanügyi irányok, szaklapok s tankönyvek . 80
4. E korszak nevezetesebb tanférfiéi, s nevelésügyi irodalma 81
IV. Magyarország tanügye a XIX. század első felében.
1. Kormányi s országos intézkedések 83
A) Általában 83
B) Az egyes intézeteket illető intézkedések 84
a) Elemi iskolák 84
b) Tanítóképzők 86
c) Közép- és főiskolák 87
2. A protestánsok intézkedései
3. Egyébnemü intézetek keletkezése 89
a) A siket-némák intézete 90
b) A vakok intézete 90
c) Ovó intézetek 90
d) Árva-mentő házak és ösztöndíjak 91
e) Ludovika akadémia 91
f) Gazdasági intézetek 92
g) Közművelődési intézetek 92
4. Tanügyi irányok, szaklapok s tankönyvek 93
5. E korszak jelesebb tanférfiai 96
V. Magyarország tanügye a bécsi és az átmeneti kormány alatt.
1. A bécsi kormány intézkedései . . 100
A) Általában. 100
B) A kormánynak az egyes intézetekre vonatkozó intézkedései 101
a) Elemi iskolák 101
b) Tanítóképzők . 102
c) Közép- s főiskolák 103
2. Az átmeneti kormány intézkedései 104
3. A protestánsok intézkedései 105
4. Tanügyi irodalom, szaklapok s tankönyvek 106
VI. Magyarország tanügye 1867-től.
1. Népiskolai tanügy 108
a) A magyar ministeriumnak első intézkedései 108
b) Az 1868-iki XXXVIII. törvénycikk főbb pontjai 109
c) Az 1876-ik évi XXVIII. törvénycikk főbb pontjai 118
d) Ezen törvények folytán keletkezett tanügyi állapotok 115
e) A nyugdíjtörvény főbb pontjai (1875. XXXII. t. c.) 119
2. Közép- és főiskolai tanügy 120
3. Egyébnemű,intézetek s intézmények 123
A) Új intézmények: a) Országos közoktatási tanács 123
b) Országos tanszermúzeum 124
c) Takarékpénztárak 124
e) Eötvös-alap 124
d) Országos tanítótestület 126
B) Új intézetek: a) A balatonfüredi szeretetház 127
b) Mária-intézet 127
c) Új árvaházak és új siketnéma-intézet 127
Ipariskolák 128
Iparos tanulók iskolái 128
Közép ipariskolák 128
A kassai gépészeti iskola 128
Ipar-tanműhelyek 128
Házi ipar 129
e) Állami felsőbb leányiskolák s róm. kath. nőnevelő-intézetek ... 129
f) Országos mintarajz-iskola s tanárképző 130
g) Zeneakadémia 130
C) A fennállott intézmények s intézetek továbbfejlesztése 130
4. A jelenkor tanügyi irodalma 131
Függelék.
Életrajzi jegyzetek nevezetesebb tanférfiak s tanügybarátok életéből 134
A) Külföldiek . . . . 134
B) Magyarok 145

Témakörök