Neveléselméletek a XIX. században

Tartalom

Bevezetés 3-5
1. A tárgyalás határvonalai
2. A század arculata
I. Fejezet: Kant a nevelésről 6-18
3. Kant Immánuel
4. Alapvető problémák
5. Kant és Rousseau
6. Kant az értelmi és erkölcsi nevelésről
7. Kant etikája és a nevelés
II. Fejezet: A német idealizmus 19-80
8. Fichte
9. A német nemzethez intézett beszédek
10. Fichte és a nemzetnevelés
11. Fichte Államtana
12. A tudomány fensége
13. Fichte öröke
14. Schleiermacher
15. A köznevelés szervezete
16. Vallásoktatás
17. Schleiermacher elméletének mérlege
18. Hegel
19. Az állam szerepe a köznevelésben
20. A történelem bölcselete
21. A klasszikus nyelvek és irodalmak
22. Egy pedagógiai rendszer Hegel szellemében
23. Fröbel
24. Az embernevelés
25. Fröbel elméletének jelentősége
III. Fejezet: Herbart és követői 81-120
26. Herbart élete
27. Herbart filozófiája
28. Herbart pedagógiája
29. A tanterv elmélete
30. Az örök értékek
31. Herbart pedagógiájának hatása
32. Ziller
33. Stoy
34. Waitz
35. Willmann
36. Kármán
37. Kármán pedagógiai elmélete
38. Kármán pedagógiájának hatása
IV. Fejezet: A pesszimizmus pedagógiája 121-129
39. Schopenhauer Arthur
40. Hit és tudás
41. Lehet-e nevelni?
42. A pesszimizmus
V. Fejezet: A pozitivizmus. 130-170
43. Az új irány
44. Comte Ágost és a három fokozat törvénye
45 Nevelés a családban
46. A köznevelés
47. A tudományok hierarchiája
48. Tanulságok
49. John Stuart Mill
50. A szabadelvű nevelés
51. Herbert Spencer
52. Tények és eszmények
53. Alexander Bain
54. A tanterv és a módszer
55. A klasszikus nyelvek
56. A történelem
57. Visszatekintés
58. Olaszország
59. Roberto Ardigo
60. A szemléletesség
61. Alaptévedés
Név- és tárgymutató 171-176

Témakörök