Neveléselmélet

Előszó

Ezt a jegyzetet III. éves tanárszakos egyetemi hallgatók számára készítettük, hogy a pedagógia neveléselméleti fejezeteinek tanulmányozását, e fejezetek törzsanyagának elsajátítását megkönnyítsük részükre. A neveléselméleti s az ezzel szoros kapcsolatban levő didaktikai és neveléstörténeti tanulmányok a harmadik és negyedik évfolyamon az 5., 6. és 7. félévre terjednek ki s a 7. félév végén záróvizsgával záródnak. Az általános-pedagógiai tanulmányok mindegyik fő részére (neveléselmélet, didaktika, neveléstörténet) így egy-egy félév áll rendelkezésre. A heti óraszám mindhárom érintett félévben heti két óra. A rendelkezésre álló óraszámra való tekintettel e neveléselméleti jegyzetben természetesen nem törekedhettünk teljességre; alkalmazkodnunk kellett a szerény óraszámhoz. Ezért itt nem annyira neveléselméletről van szó a maga teljességében, mint inkább válogatott fejezetekről a neveléselméletből.
Az említett ok miatt, továbbá a nagyobb tanulhatóság érdekében is lehetőleg rövidségre és tömörségre törekedtünk. Ez szükségképpen vázlatosságot eredményezett a jegyzetben. Reményünk szerint ez a vázlatosság a nagyobb áttekinthetőséget fogja eredményezni s az egyes neveléselméleti témák könnyebb tanulhatóságához, lényegük kiemeléséhez vezet. A vázlatosság következtében azonban bizonyos hátrányokkal is számolnunk kell: a gyakorlat tapasztalatai ugyanis eléggé differenciáltan e jegyzetben nem szerepelhetnek. Ezt szerencsésen ellensúlyozza viszont az a körülmény, hogy a neveléselméleti, tanulmányok féléve alatt az előadásokhoz és szemináriumokhoz 5-6 alkalommal 4-5 órás gyakorlat társul s a gyakorlatoknak ez a rendszere, fontos tapasztalatok megszerzésére ad lehetőséget a hallgatóság számára. Vissza