Előszó
Részlet a kötetből:
Gyakorlati nevelés.
Asszonyom! Munkám első részében a nevelés elméletével, tehát a neveléssel, mint tudománnyal, foglalkoztam. Munkám második részének tárgya: a gyakorlati nevelés, vagyis a nevelés, mint művészet.
Kétségtelen, hogy nagy, hatalmas épület csakis szilárd alapzaton nyugodhatik tartósan. Viszont erős alapzatra gyöngébb épületet is emelhetünk.
A tudományos képzés, a nevelői feladatra való alapos, gondos készület egymaga még nem biztosítéka a helyes nevelésnek. Kellő szakismereteken kívül nevelői érzék, nevelői rátermettség a helyes nevelés elengedhetetlen kelléke.
Tapasztalati tény, hogy a természet minden teremtmény életfönntartásáról, sőt fejlődéséről is gondoskodik. Az állatvilág éber megfigyelése igazolhatja állításunk igazságát.
Az utód legtermészetesebb gondozója, ápolója csakis az anya lehet. A fejletlen, gyönge csecsemő odaadó gondozás, önfeláldozó ápolás nélkül elpusztulna. Ápolása végtelen türelmet, mérhetetlen szeretetet kíván. Nevelését pedig nagy körültekintései, finom tapintattal kell végeznünk.
Mindezek a tulajdonságok: a végtelen szeretet, a kifogyhatatlan türelem, az odaadó gond, az önfeláldozó tevékenység, az óvatos körültekintés, a finom tapintat a legnagyobb mértékben az édesanyában találhatók fel. Ezért az anya általában gyermekeinek rátermett nevelője.
Külső és belső körülmények ugyan kedvezőtlenül is hathatnak az anyának nevelői tisztére, de rendes viszonyok között az anya nem nélkülözi nevelői érzékét.
Készültség és rátermettség, elmélet és gyakorlat, tervezet és kivitel egészítsék ki egymást Egyik a másik nélkül csak félmunkát végezhet a nevelés terén. Pedig, ha valahol, itt kell teljes munkára törekednünk.
A nevelés a családban kezdődik, az iskolában folytatódik :s végül az életben befejeződik A nevelésnek tehát 3 korszakát különböztethetjük meg: 1. az iskola előtti kort, 2. az iskoláskort s 3. az élet iskolájának korát.
Vissza