A szocialista polgári eljárásjog elméleti alapkérdései

Tartalom

Előszó 9
1. Rendszer és fejlődés 11
1.1. A polgári per értelme és értéke 13
1.1.1. A polgári bíráskodás jelentősége 13
1.1.2. A polgári per társadalmi értékelése 15
1.2. A polgári eljárásjog a kölcsönös függőségek rendszerében 17
1.2.1. A polgári eljárásjog jogrendszerbeli helyének problémája 17
1.2.2. A polgári eljárásjog és az anyagi jog kapcsolata 18
1.2.3. Az alkotmányjoghoz való viszony 19
1.2.4. Általános eljárásjog 20
1.3. A polgári eljárástudomány a tőkés és a szocialista országokban 22
1.4. A polgári eljárásjogi gondolkodás fejlődése Magyarországon 24
1.4.1. A fejlődés általános jellegzetességei 24
1.4.2. A magyar polgári eljárástudomány a dualizmus korában 28
1.4.3. Az 1918-19. évi forradalmak polgári eljárásjoga 33
1.4.4. A polgári eljárástudomány a Horthy-korszakban 35
1.4.5. A szocialista magyar polgári eljárásjogi tudomány 37
1.5. A magyar polgári eljárásjog továbbfejlesztésének alapkérdései 41
1.5.1. Novella vagy új kódex? 41
1.5.2. A reform célja 46
1.5.3. Az újraszabályozás irányelvei 48
1.5.4. A törvénykönyv tárgya 50
1.5.5. A törvénykönyv felépítése 53
1.5.6. Továbbfejlesztendő perintézmények 57
2. Szervezetelméleti alapok 61
2.1. A szocialista bíróság és ügyészség fejlődésének törvényszerűségei 63
2.1.1. A fő törvényszerűségek 63
2.1.2. A jogfejlődési időparadoxon 64
2.1.3. Kodifikációs ütemeltolódások 65
2.2. A szovjet törvénykezési szervezet fejlődésének alapvonásai az 1977. évi alkotmány
tükrében 65
2.2.1. Állandóság és változékonyság 65
2.2.2. Az alkotmányi rendezés folyamatossága 70
2.2.3. Igazságszolgáltatási alapelvek 72
2.2.4. Törvényességi felügyelet 75
2.3. Bírósági út polgári ügyekben 77
2.3.1. Széttagolódás és egységesülés 77
2.3.2. A bírósági út jelentősége 77
2.3.3. A szocialista jogrendszer ágai és a bírósági
2.4. Személyiségvédelem bírósági úton y 80
2.4.1. A személyiségi jogok és a bíróság 80
2.4.2. A személyiségi jogok védelme a polgári perben 86
2.4.3. A személyiségi jogok a végrehajtási eljárásban
2 5. Államigazgatási határozatok megtámadásának bírósági útja 95
2.5.1. Államigazgatási határozatok törvényességének bírósági felülvizsgálata 95
2.5.2. A bírósági felülvizsgálat szocialista modellje 98
2.5.3. A magyar eljárási rendszer 105
2.5.4. A bírósági felülvizsgálat fejlődési irányai 108
2.6. A bírósági út és a jogvitás polgári ügyek fórumrendszere 110
2.6.1. Fejlődési rendellenességek 110
2.6.2. A fórumrendszer egyszerűsítése 112
2.7. Demokrácia, törvényesség és ügyészi felügyelet 116
2.7.1. Demokrácia és törvényesség 116
2.7.2. Törvényesség és törvényességi felügyelet 121
2.7.3. Az ügyészi intézmény alkotmányi szabályozásának problémája és a hazai fejlődés
fő vonala 125
2.8. A szocialista ügyészség feladata és funkciói 132
2.8.1. Egység vagy többség? 132
2.8.2. Egyetlen feladat 135
2.9. Az ügyész a polgári eljárásban 138
2.9.1. A polgári eljárásbeli ügyészi részvétel intézményesítése 138
2.9.2. A polgári eljárásbeli ügyészi szerep elvi alapjai 140
2.9.3. A polgári eljárásbeli ügyészi részvétel rendszere 143
2.9.4. Az ügyész a polgári perben 147
2.9.5. Az ügyész a polgári nemperes eljárásban 155
2.9.6. A polgári eljárásbeli ügyészi részvétel fejlődési irányai 159
3. Eljáráselméleti alapok 163
3.1. Az elméleti megalapozás központi kérdései 165
3.1.1. Az alapproblémák 165
3.1.2. Az eljárási cél, feladatok és alapelvek összefüggései 165
3.2. A szocialista polgári eljárás célja 166
3.2.1. A célprobléma kutatása 166
3.2.2. Az eljárás "célja: valóságos jogvédelem 166
3.2.3. A bíróság elidegenedettsége 167
3.2.4. Az igazságszolgáltatás hozzáférhetősége és a jogvédelem realitása 168
3.3. A szocialista polgári eljárás feladatai 171
3.3.1. A feladatok rendszere 171
3.3.2. A szocialista törvényesség érvényre juttatása 172
3.3.3. A szocialista igazságosság megvalósítása 172
3.3.4. A dolgozók nevelése 174
3.4. Az alapelvek elmélete 175
3.4.1. Az alapelvek fogalma 175
3.4.2. Az alapelvek jogi természete 175
3.4.3. Az alapelvek polgári értékelése 176
3.4.4. Az alapelvek rendszere 177
3.5. Szervezeti alapelvek 178
3.5.1. A bírósági igazságszolgáltatás kizárólagossága 178
3.5.2. A szocialista igazságszolgáltatás egysége 179
3.5.3. A társasbíráskodás és a néprészvétel 180
3.5.4. A bírák választása 181
3.5.5. A bírói függetlenség 182
3.6. Működési alapelvek 183
3.6.1. A jóhiszemű eljárás elve 183
3.6.2. A jóhiszemű eljárás elve és a perhátrány-felelősség 186
3.6.3. A felek egyenjogúságának és az anyanyelvhasználat biztosításának elvei 188
3.6.4. A rendelkezési elv 191
3.6.5. A peranyag-szolgáltatási elv 193
3.6.6. A nyilvánosság, szóbeliség és közvetlenség elvei 196
3.7. A bíróság kitanítási kötelessége az alapelvek rendszerében 199
3.7.1. A kitanítási kötelesség jelentősége 199
3.7.2. A kitanítási kötelesség a burzsoá jogban 200
3.7.3. A kitanítási kötelesség a felszabadulás utáni magyar jogfejlődésben 202
3.7.4. A kitanítási kötelesség a szocialista országok polgári eljárásjogában 206
3.7.5. A kitanítási kötelesség és az eljárási alapelvek 207
3.7.6. A kitanítási kötelesség eljáráselméleti jellege 208
3.8. A polgári per hatékonysága '209
3.8.1. A hatékonysági szemlélet a szocialista jogban 209
3.8.2. A polgári per hatékonyságának mutatói 211
3.8.3. A pertartam problémája a polgári eljárásban 213
3.8.4. Hatékonysági szempontok a magyar polgári perrendtartásban 215
3.8.5. A perhatékonyság és az eljárási alapelvek 218
4. A polgári per menetének főbb problémái 219
4.1. Jogérvényesítés bírósági úton perindítás nélkül 221
4.1.1. Egyszerűsített jogérvényesítés 221
4.1.2. A perelhárító bírói egyezség és a bírósági út 222
4.1.3. Történeti előzmények 225
4.1.4. Az egyezségkötési eljárás 232
4.1.5. Az egyezség 242
4.1.6. A perelhárító bírói egyezség szerepe és jövője 251
4.2. A kereset szocialista elméletéhez 256
4.2.1. A kereset jelentősége és lényege 256
4.2.2. Keresetindítás más jogán 257
4.2.3. A kereset elemei és változásaik 259
4.2.4. Keresetminősítési problémák 262
4.2.5. A keresettöbbség 267
4.3. A tárgyalás szerepe, szerkezete és előkészítése 270
4.3.1. A tárgyalás szerepe 270
4.3.2. A tárgyalás szerkezete 271
4.3.3. A tárgyalás előkészítése 273
4.4. Pervezetés és tárgyaláseredményesség 274
4.4.1. A bírósági pervezetés szocialista felfogása 274
4.4.2. A tárgyalás eredményességének problémája 275
4.5. A perbeszéd jelentősége a polgári perben 281
4.6. A bírósági határozatok rendszere és tartalma 282
4.6.1. Rendszerezés 282
4.6.2. Ítélet és végzés 285
4.6.3. Az ítélettartalom elemei 287
4.7. A jogerőprobléma a szocialista polgári eljárásban 291
4.7.1. A jogerő szerepe és funkcióváltozásai 291
4.7.2. A jogerő szocialista értékelése 293
4.7.3. A jogerő és a végrehajthatóság 296
5. Nemzetközi polgári eljárásjogi kérdések 301
5.1. A nemzetközi polgári eljárásjog mai szerepe 303
5.1.1. A nemzetközi polgári eljárásjog és a nemzetközi kapcsolatok 303
5.1.2. A nemzetközi polgári eljárásjog a szocialista államokban 303
5.1.3. A nemzetközi polgári eljárásjog autonómiájának kérdése 305
5.2. A nemzetközi joghatóság kérdései 306
5.2.1. A joghatóság meghatározásának alapjai 306
5.2.2. A joghatóság és az anyagi jog 308
5.2.3. A joghatóság és a keresetfajták 311
5.2.4. A joghatóság és a nemzetközi együttműködés 312
5.3. A külkereskedelmi választott bíráskodás eljárásjogi alapjai 314
5.3.1. A lex fori szerepe a külkereskedelmi választott bíráskodásban 314
5.3.2. A bírósági út és a választottbírósági út viszonya 315
5.3.3. A KGST-tagállamok Hatásköri Egyezménye és a választottbírósági út 316
5.3.4. A választottbírósági eljárás szabályozásának módjai 318
5.3.5. A polgári eljárás alapelvei a választott bíráskodásban 319
5.4. Viszontkereset és beszámítási kifogás a külkereskedelmi választott bíráskodásban 322
5.4.1. Ellenkövetelés érvényesítésének formái 322
5.4.2. Az irányadó jogszabályok 324
5.4.3. Döntéshozatal 333
5.4.4. Az érvényesíthetőség feltételei 334
5.4.5. Az ellenkövetelés eljárási funkciója 333
5.5. A polgári perrendtartások hatálya a választott bíráskodásban 340
5.5.1. A normatív hatály 340
5.5.2. A processzuális minimum 341
5.5.3. A funkcionális hatály 342
5.5.4. A választottbírósági határozat megtámadása állami bíróság előtt 345
5.6. A választottbírósági szabályzatok és a polgári perrendtartások viszonyának
fejlődési irányai 346
5.6.1. Az eljárási szabályzatok egységesítése 346
5.6.2. A választott bíráskodásra vonatkozó nemzetközi jogszabályok egységesítés 347
5.6.3. A polgári perrendtartások hatályának jövője 348

Témakörök