Neurokémia

Tartalom

Előszó a második kiadáshoz 9
A szerzők előszava a 2. kiadáshoz 10
Rövidítések 11
Anatómiai elnevezések 16
BEVEZETÉS 17
AZ IDEGSEJTEK MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 21
1. Az idegsejtek plazmamembránjának felépítése és működése 23
1.1. Az idegsejtmembránok főbb lipidkomponensei 24
1.2. Az idegsejtmembrán jellegzetes fehérjekomponensei 28
1.2.1. Réskapcsolatok 3 3
1.2.2. Feszültségérzékeny ioncsatomák 34
1.2.3. Ligandvezérelt ioncsatomák 37
1.2.4. Metabotrop receptorok 40
1.2.5. Ionpumpák, elsődleges (primer) transzporterek 44
1.2.6. Másodlagos transzporterek 46
1.2.7. Egyéb sejtfelszíni fehérjék 47
1.3. Az ingerlékeny sejtekre jellemző membránpotenciál 50
2. A neuron vázrendszere, a szinapszis felépítése és működése 53
2.1. Az extracelluláris mátrix és a sejten belüli vázrendszer 53
2.1.1. Az extracelluláris mátrix fehérjéi 54
2.1.2. A citoszkeletális váz alapszerkezete 56
2.2. A szinapszis szerkezete és működése 60
2.2.1. A szinaptikus rés 61
2.2.2. A preszinaptikus régió, a szinaptikus vezikulák szerkezete 62
2.2.3. A vezikulaürülés mechanizmusa 66
2.2.4. A posztszinaptikus régió szerkezete 70
3. A sejten belüli kémiai információátvitel alapjelenségei 73
3.1. A másodlagos hírvivőrendszerek 74
3.1.1. A G-fehérjék szerkezete és működése 74
3.1.2. A ciklikus monofoszfát hírvivőrendszer 75
3.1.3. A foszfolipázok által aktivált hírvivőrendszer 77
3.1.4. A Ca2+, mint másodlagos hírvivő 78
3.2. Az intracelluláris Ca2+-szint szabályozása 79
3.2.1. A kalcium mozgása a sejthártyán keresztül 79
3.2.2. Az intracelluláris kalcium-raktárak 81
3.2.3. Kalcium-kötő fehérjék 84
3.3. A fehérjekinázok, foszfatázok és proteázok működése 87
3.3.1. A fehérjekinázok működése 88
3.3.2. A fehérjefoszfatázok működése 94
3.3.3. A neuronális proteázok működése 96
4. Feszültségfüggő és rokon szerkezetű ioncsatornák 99
4.1. A kálium-csatornák 101
4.1.1. A K+-csatornák szerkezete 101
4.1.2. A feszültségfüggő K+-csatornák aktiválódási és inaktiválódási folyamatai 105
4.1.3. A K+-csatornák farmakológiája 109
4.2. A kalcium-csatornák 110
4.2.1. A Ca2+-csatornák szerkezete 110
4.2.2. A feszültségfüggő Ca2+-csatornák aktiválódása és inaktiválódása 115
4.2.3. A feszültségfüggő Ca2+-csatornák farmakológiája 116
4.3. A nátrium-csatornák 117
4.3.1. A feszültségfüggő Na+-csatornák jellemzése 117
4.3.2. A feszültségfüggő Na+-csatornák aktiválódási és inaktiválódási folyamatai 120
4.3.3. A Na+-csatornák farmakológiája 121
4.4. A feszültségfüggő proton csatornák 123
4.5. A feszültségfüggő Cl'-csatornák 123
4.5.1. A Cl'-csatornák szerkezete 124
4.6. A különböző ioncsatornák elhelyezkedése és szerepe a sejtaktivitási folyamatokban 125
TRANSZMITTERRENDSZEREK 129
5. A serkentő aminosav transzmitter rendszer 131
5.1. A glutaminsav anyagcseréje, körforgalma 132
5.2. A szinaptikus vezikulák feltöltődése és ürülése 134
5.3. A glutaminsav-hatás befejeződése 136
5.4. Az ionotrop glutaminsav receptorok 137
5.4.1. Az AMPA-receptorok szerkezeti jellemzői 139
5.4.2. Az AMPA-receptorok elektromos tulajdonságai 141
5.4.3. Az AMPA-receptorok farmakológiája 142
5.4.4. A kainsav-receptorok szerkezete 144
5.4.5. A kainsav-receptorok elektromos sajátságai 145
5.4.6. A kainsav-receptorok farmakológiája 145
5.4.7. Az NMDA-receptorok szerkezete 146
5.4.8. Az NMDA-receptorok elektromos sajátságai 147
5.4.9. Az NMDA-receptorok farmakológiája 148
5.5. A metabotrop glutaminsav-receptorok 149
5.5.1. A metabotrop receptorok szerkezete, aktiválódásuk hatása 149
5.5.2. A metabotrop receptorok farmakológiája 151
5.6. A glutaminsav-receptorok elhelyezkedése, a poszszinaptikus terület szerveződése 152
5.7. A posztszinaptikus fehérjerendszer szerkezete 153
5.8. A serkentő aminosav receptorok aktiválódásának hatása 154
6. A gátló aminosav transzmitterrendszer 157
6.1. A gátló aminosavak anyagcseréje, körforgalma 158
6.2. A szinaptikus vezikulák feltöltődése, ürülése 159
6.3. A GABA-hatás befejeződése 160
6.4. Az ionotrop GABA receptorok 162
6.4.1. Az ionotrop receptorok szerkezete 162
6.4.2. Az ionotrop receptorok működése 164
6.4.3. Az ionotrop GABA receptorok farmakológiája 166
6.5. A metabotrop GABA receptorok 169
6.5.1. A GABAB receptorok szerkezete és működése 169
6.5.2. A GABAB receptorok farmakológiája 170
6.6. A GABA receptorok elhelyezkedése, a posztszinaptikus terület szerkezete 171
6.7. A GABA receptorok szinaptikus aktiválódása 173
6.8. Az ionotrop glicin receptorok 173
6.8.1. A glicin receptorok szerkezete 173
6.8.2. A glicin receptorok működése 174
6.8.3. A glicin receptorok farmakológiai tulajdonságai 174
6.9. A posztszinaptikus fehérjerendszer szerkezete 175
7. A kolinerg transzmitterrendszer 177
7.1. Az acetilkolin anyagcseréje, körforgalma 178
7.2. A szinaptikus vezikulák feltöltődése, ürülése 180
7.3. Az acetilkolin hatás befejeződése 182
7.4. Az ionotrop ACh receptorok 183
1 A. 1. A nikotinos ACh receptorok szerkezete 184
7.4.2. A nikotinos ACh receptorok működése 186
7.4.3. A nikotinos ACh receptorok farmakológiája 187
7.5. A metabotrop ACh receptorok 189
7.5.1. A metabotrop ACh receptorok szerkezete 189
7.5.2. A metabotrop ACh receptorok farmakológiája 190
7.6. Az A Ch receptorok elhelyezkedése, főbb funkcióik 190
8. A biogén aminők transzmitterrendszere 193
8.1. A katekolaminok 194
8.1.1. A katekolaminok anyagcseréje, körforgalma 195
8.1.2. A szinaptikus vezikulák feltöltődése 197
8.1.3. A katekolaminok kijutása a szinaptikus résbe 199
8.1.4. A katekolamin hatás befejeződése 200
8.1.5. A dopamin-receptorok szerkezete és aktiválódásuk hatása 202
8.1.6. A dopamin-receptorok farmakológiája 205
8.1.7. A noradrenalin receptorok szerkezete és aktiválódásuk hatása 205
8.1.8. A noradrenalin receptorok farmakológiája 208
8.1.9. Az imidazolin receptorok 209
8.1.10. Az agmatin és receptora 209
8.2. Az indolaminok 210
8.2.1. A szerotonin anyagcseréje, körforgalma 211
8.2.2. A szinaptikus vezikulák feltöltődése 213
8.2.3. A szerotonin kijutása a szinaptikus résbe 213
8.2.4. A szerotonin hatás befejeződése 214
8.2.5. A szerotonin receptorok szerkezete és aktiválódásuk hatása 215
8.2.6. A szerotonin-receptorok farmakológiája 217
8.3. A hisztamin 218
8.4. Az oktopamin 220
8.5. A monoamin receptorok elhelyezkedése 220
8.6. A monoamin receptor aktiváció következménye 221
9. A neuropeptidek 223
9.1. A neuropeptidek csoportosítása 225
9.2. A neuropeptidek előállítása 226
9.2.1. A központi idegrendszerben szintetizálódó főbb neuropeptidek 227
9.3. A neuropeptidek tárolódása, a vezikulák ürülése 233
9.4. A neuropeptidek hatásmechanizmusa, a transzmitterek eliminációja 233
9.5. A neuropeptid receptorok jellemzése 234
9.5.1. Opioid receptorok 236
9.5.2. A tachikinin receptorok 236
9.5.3. Bombezin receptorok 23 7
9.5.4. A glukagonszerű peptidek receptorai 237
9.5.5. A hasnyálmirigy-peptidek receptorai 238
9.5.6. A gasztrin-kolecisztokinin peptidek receptorai 238
9.5.7. A szomatosztatin receptorok 23 8
9.5.8. A neurotenzin receptorok 238
9.5.9. A relaxin receptorok 239
9.5.10. CGRP receptorok 239
9.5.11. Vazopresszin és oxitocin receptorok 239
9.5.12. Orexin receptorok 240
9.6. A főbb neuropeptidek néhány jellegzetes hatása 240
10. Egyéb jelátvivő anyagok 243
10.1. Nukleotidok és nukleozidok, mint transzmitterek 243
10.1.1. Az ATP szinaptikus jelátvivő szerepe 243
10.1.2. A purinerg receptorok jellemzői 245
10.1.3. Az adenozin, mint neurotranszmitter 247
10.1.4. Az adenozin receptorok 248
10.1.5. Az uridin és származékai, mint transzmitterek 250
10.2. Az arachidonsav és származékai, mint jelátvivők 250
10.2.1. Az eikozanoidok jelátvivő szerepe 250
10.2.2. A kannabinoidok jelátvivő szerepe 254
10.2.3. A vanilloid receptorok és ligandjaik 257
10.3. A nitrogénmonoxid, mint retrográd transzmitter 259
A KOMPLEX IDEGSEJTMŰKÖDÉS NEUROKÉMIÁJA 261
11. Az idegsejtek integrációs működése 254
11.1. Szinaptikus és sejtszintű integráció 264
11.2. Működési modulok, sejthálózatok integrációs működése 268
11.2.1 A gerincvelő mellső szarvának hálózati elemei 259
11.2.2. A kisagykéreg hálózati elemei 271
11.2.3. Lokális sejtkapcsolatok a striátumban 272
11.2.4. A hippokampusz sejtkapcsolatai 274
11.2.5. Az agykérgi mikrohálózatok 276
11.3. A szinaptikus hatékonyság változása 279
Tárgymutató 282

Témakörök