Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium Jubileumi évkönyv 1997

Előszó

A Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium fennállásának első tíz esztendejét bemutató évkönyvet tartja kezében az olvasó. Az intézmény tízéves, szakmai múltját tekintve azonban lényegesen több. Hogyan is történt?
1985-ben született a határozat arról, hogy Egerben, a város északi lakótelepén (Csebokszári) egy új iskolát kell építeni. Az indokolta a beruházásról szóló döntést, hogy a 80-as évek végére a középiskolákat elérte a demográfiai csúcs, és szükségessé vált középiskolai választék bővítése is. Ugyanakkor a lakótelepen jelentős hiány mutatkozott a kulturált szórakozás feltételeiben. A döntést hozók gondolataiban ezért egyfajta művelődési centrumként szerepelt a tervezett intézmény, ami egyidejűleg megoldotta volna a meglévő középiskolák túlzsúfoltságából eredő gondokat, létrehozott volna a lakótelepen mozit, könyvtárat, klubot a szórakozni vágyóknak. Ehhez az elképzeléshez kellett megkeresni az intézmény új profilját, amit aztán különböző okok miatt nem sikerült megvalósítani. 1987. január 13-án született meg a döntés: az új iskola gimnázium és közgazdasági szakközépiskola lesz, de „közművelődési feladatot" is kap. A gimnázium első évfolyammal indul (két osztály), a szakközépiskola átveszi az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola (ma Egri Közgazdasági Szakközépiskola) számítástechnikai programozó és számítástechnikai folyamatszervező ágazatú osztályait (évfolyamonként két, összesen nyolc osztályt).
1987. szeptember 1-jén, 10 osztály 367 tanulója, 22 fő pedagógus, 17 fő ügyintéző és technikai dolgozó kezdhette az 1987-88. tanévet, teremthetett új iskolát. Szakmai értelemben tehát csak részben volt ez új, hiszen a számítástechnikai szakképzés az Alpáriban 1973-ban (az országban másodikként) elkezdett munka folytatását jelentette. A tantestület zöme is a „kettéosztott anyaiskolából" került ki, mindannyian ambiciózus, bizonyítani vágyó, a társadalmi és szakmai változások iránt fogékony pedagógusok. Az alapító tanári gárda átlagéletkora mindössze 33,5 év.
Az új iskola új oktatási-tanulási feltételeket biztosított. A számítástechnikai szakképzés korszerű géptermei, számítógépes hálózata, a természettudományos előadók, laboratóriumok, a nyelvi labor, stúdió, zárt láncú tv-hálózat stb. abban az időben kuriózumnak számított a magyar iskolarendszerben. A tárgyi feltételek hiánya tehát nem hátráltatta a hatékony oktató-nevelő munkát, s ez önmagában is serkentőleg hatott, alkotó energiákat szabadított fel. Ehhez párosultak az átlagosnál tehetségesebb tanulóink, akik évről évre kiváló partnerek az iskolai célkitűzések megfogalmazásában és megvalósításában egyaránt.
A legelső alapelvünk az iskola működtetésében az volt, hogy legyen mindenkor világos szakmai, pedagógiai programunk, amely összhangban van a szakmai követelményekkel, a felsőoktatási elvárásokkal, kielégíti a környezeti igényeket, megfelel a szülők elvárásainak, s minden elemében tanulóink érdekeit szolgálja. Vissza