Népünk és nyelvünk 1931. január-március

Előszó

Részlet a kötetből:

Hogyan ismerhetjük meg a magyarság lelki alkatát?

"Az emberi lélek munkálkodik itt az Alföldön is s nekünk első teendőnk megismerni, milyen ez az alföldi nép, milyen a lelke" - írja folyóiratunk szerkesztője az 1929, 1. számban adott programmjában. Ehhez az elsőrangúan fontos problémához, a magyarság lelkialkatának megismeréséhez, óhajtunk a magunk részéről is hozzájárulni - egyelőre ugyan még nem kész adatokkal, hanem csupán szempontok adásával, a kérdés embertani vonatkozásainak megvilágításával. Mert a probléma rendkívül bonyolult és sokoldalú s minden tudományos szakmának hazafias kötelessége, hogy ez irányú ismeretkincsünk gyarapításának munkájából a maga részét kivegye.
De hát hogyan ismerhetjük meg a magyarság lelkivilágát, lelkialkatának jellegzetes sajátságait? Vájjon elég-e, ha - mint némelyek gondolják - beutazzuk az országot, illetve azt a területet, amelynek népét leírni, jellemezni akarjuk s megfigyeljük, hogy hol, milyen szembetűnő lelki vonások mutatkoznak! Vagy talán célravezetőbb lesz, ha megkérdezzük a községek jegyzőit, lelkészeit, tanítóit, intelligens embereit s tudomásul vesszük, hogy ők milyennek látják az ottani népet?
Ilyen népleírásokkal, népjellemzésekkel azonban már a múltból is bőven rendelkezünk, csak össze kellene gyűjteni azokat. Hisz minden község - város - tájmonografiában, azután útleírásokban, sőt regényekben, elbeszélésekben, tárcákban csaknem minden író megteszi ezt. Kiindulási alapul tehát már ezeket is használhatjuk. Vissza