Népünk és nyelvünk 1930. szeptember-december

Előszó

Részlet a kötetből:

A házasság és a lakodalom a matyóknál.

A matyó igen vallásos és szigorú társadalmi törvények szerint élő nép. Régi szokásaihoz szívósan ragaszkodik. Néha azonban nem éppen logikus újításoknak is teret enged, amikor aztán az újítás nagy gyorsasággal általánossá lesz és szintén törvényes formák között áll és - rögződik - meg. A matyót éppen sajátságos szokásai, felfogása különbözteti meg a környező magyarságtól, bár mint említettem, e szokások és felfogások a szomszédos matyó falvakban is elég sokban különböznek egymástól. Innen van aztán az, hogy a három matyó falu egymással sem házasodik össze. Leányt még nagy ritkán kiadnak a községből, de idegen fiú nem igen házasodhatik be. Ha például kövesdi lány Tardra megy férjhez, leveti a kövesdi ruhát, de nem ölti fel a tardi viseletet, hanem egy semleges mesterasszony viseletbe öltözik.
A matyóknál a szerelmi házasság majdnem ismeretlen dolog. A gyermek számára a szülő választja ki a jövendőbelit. A gyermekek ebbe minden esetre beletörődnek, még ha kezdetben máshoz vonzódtak volna is. Régi szokás ez a matyóknál. A "Napkelet" már 72 évvel ezelőtt is említi. "Különben ebből nem kell gondolni, hogy a lányozás nálok ismeretlen volna, mert csoportostól jőnek lyányos házakhoz, de más utczabeli legényt utczájokba lakó lányokhoz járni nem engednek, s volt rá példa, hogy a mégis tolakodó másik (tyúkszer) utczai legénység ellenében - törvényszék elébe is került verekedés fejlett ki köztök". Vissza