Néprajz

Előszó

Részlet a kötetből:

A néprajz fogalma és feladata.

A néprajz a földön szerte-széjjel lakó emberek kisebb-nagyobb közösségeivel ismertet meg, elénk tárva külső-belső sajátságaikat. Minden ember születésénél fogva beletartozik az egyedek valamely kötelékébe, ami igen különböző fajtájú és terjedelmű lehet s rajta nem államalakulatot, hanem nacionális származáson és együvétartozáson alapuló köteléket értünk. E közösségeket a mindennapi nyelvhasználatban, amely tudományunk «néprajz» szavában is érvényesül, népeknek nevezzük. A «nép» névvel azonban csak átvitelesen nevezhető minden ilyen embercsoport. Mi a nép? Náció értelmű fogalma nagyon modern. A népet néppé az teszi, hogy hasonló népiségű különböző rokontörzsek maguk is vallják e hasonlóságot. A hellének például nép voltak-e, vagy csak annak látjuk őket? Beszélünk a rómaiak népéről. Mi volt ez? Egy városközösség, amely állammá növekedett.
A néprajznak tehát koránt sincs csupán «népekkel» dolga. A legtöbb primitív kötelék, amivel a történeti népeken kívül foglalkozik: törzs, horda, nemzetség, család, sokfelé forgácsolódva, az egybeolvadás és osztódás legkülönfélébb fokozatában - többnyire mindkét folyamatban egyszerre. A legtöbb alsóbbrendű faj tagjai még csupán kisebb közösségek alkotásáig jutottak el. Új-Guinea pápuá-inak megvannak falvaik, persze érintkeznek is néhány hasonló szomszédfaluval, azontúl azonban nem tudnak közösségről. Még a szomszédfalvak gyermekei sem játszanak egymással. Az indiai-óceáni Andaman-ok kis szigeteinek legtöbb törzsecskéje nem ismeri egymást. Ugyanezt mondják a cejlon-i erdei veddá-król; e körülmények Afrika-kutatóink legismeretesebb úti nehézségei. Vissza