Népiskolai oktatástan

Tartalom

Előszó az első kiadáshoz 3
Előszó a második kiadáshoz 3
Előszó a harmadik kiadáshoz 4
BEVEZETÉS.
A neveléstudomány alapvetése.
1. A neveléstudomány 7
2. A nevelés 8
3. A nevelés és fejlődés 9
4. A nevelés lehetőségei és halárai 10
5. Nevelés és önnevelés 10
6. A nevelés nemei 11
7. A neveléstudomány forrásai 11
8. Gyakorlati és elméleti pegagógia 13
9. Kísérleti pedagógia 14
10. Szociálpedagógia 14
11. A neveléstudomány segédtudományai 16
12. A nevelés céljai 17
13. A nevelés tényezői 19
14. A nevelés eszközei 20
15. Az egyéni fejlődés 21
16. Az egyéniség megismerése 23
17. A nevelés főelve: a gyakorlás 27
18. A családi nevelés 28
19. Az intézeti nevelés 30
20. Az iskolai nevelés 33
21. A család és iskola 34
22. A népiskola történeti kifejlődése 36
23. A népiskola, mint a nép nevelőintézete 37
24. A népiskola, mint a munka iskolája 38
25. Az állampolgári nevelés 41
26. Nemzeti szellem a nevelésben 42
27. Az iskolán kívüli oktatás 43
I. Rész: Neveléstan.
I. Az ápolás.
28. A testi nevelés feladata 47
29. A orvos és a tanító teendője 47
30. A testi nevelés a test szempontjából 47
31. A testi nevelés a lélek szempontjából 48
32. A testi nevelés a munka szolgálatában 48
33. A testi nevelés alapelvei 48
34. A test ápolása 48
35. A csecsemő ápolása 49
36. Kísérleti adatok a testi nevelésre vonatkozólag 50
37. A táplálkozás 52
38. A ruházat és edzés 53
39. Alvás és üdülés 54
40. A tisztaság 55
II. A fegyelmezés.
41. A népiskolai nevelés 57
42. A fegyelem fogalma 57
43. A fegyelmezés célja 58
44. Rendtartás és fegyelmezés 59
45. Az iskolai rendtartás nevelő hatása 60
III. A fegyelmezés eszközei.
46. A fegyelmezés eszközei 61
47. A szeretet, mint a fegyelmezés eszköze 61
48. A tekintély, mint fegyelmi eszköz 63
49. A jutalom és büntetés, mint fegyelmi eszközök 67
50. A jutalom 68
51. A jutalom nemei 68
52. A büntetés 70
53. A büntetés nemei 71
54. A természetes reakciók tana 73
55. Megengedett büntetések 75
56. Meg nem engedett büntetések 75
IV. A fegyelmező eljárás módjai.
57. A fegyelmező eljárás módjai 76
58. A parancs és tilalom 77
59. A tanítás és példa 77
60. A felügyelet 78
61. A szoktatás 79
62. Gyakorlati tanácsok a rendtartásra 80
1. A rend megállapítása.
2. Az időbeosztás.
3. A foglalkoztatás.
4. A szemmeltartás.
5. A figyelmeztetések.
6. A rend helyreállítása.
7. A jó szellem meghonosítása.
8. Eljárás fegyelmi kihágások alkalmával.
V. Az akarat nevelése. (Irányzó fegyelmezés).
63. Az irányzó fegyelem 89
64. A tanítás, mint a jellemképzés eszköze 90
65. Az iskolai élet, mint a jellemfejlesztés eszköze 91
66. A versengés 93
67. A kirándulások 94
68. Iskolai ünnepélyek 98
69. A vallásos élet 100
II. Rész: Tanítástan.
I. A tanítás fogalma és célja.
70. A tanítástan föladata 105
71. A tanítástan fogalma 106
72. Anyagi és alaki képzés 108
73. A tanítás célja 110
74. A tanítás, mint gyakorlati ügyesség 111
II. A tanítás anyaga és elrendezése.
75. A tanítás anyaga 112
76. A tantárgyak nevelő értéke 115
77. A tanterv 116
78. A tanterv elmélete 119
79. A tananyag-fölosztás és tanmenet 120
80. A tanterv menete 126
81. A tanmenet 128
82. Osztott és osztatlan iskola 130
83. A váltakozó tanmenet 132
84. A vonatkoztatás (koncentráció) 134
85. A módszeres egységek 136
86. Az időbeosztás 138
87. Az órarend 138
III. A tanítás módszere és technikája.
88. A tanulás és tanítás 149
89. A módszer 150
90. A módszeres menet szempontjai 151
91. A formális fokok elmélete 153
92. A cél kitűzése 155
93. A figyelem, az érdeklődés és a szorgalom fölkeltése 158
94. A megértetés 162
95. A szemléltetés 163
96. A magyarázat 175
97. A rávezetés 176
98. A megerősítés 179
99. A tanalakok 180
100. Az előadás 183
101. A párbeszéd 187
102. A kérdés 189
103. A jó kérdés föltételei 195
104. A felelet 197
105. Eljárás a formális fokok szerint 197
1. Az előkészítés (analizis).
2. Az anyagközlés.
3. Kapcsolás.
4. Összefoglalás.
5. Alkalmazás.
106. Fogások és apró előnyök a tanításban 203
107. A tanító egyénisége, modora, hangulata 204
108. A taneszközök 205
1. Az iskolai tábla.
2. A szemléltető eszközök.
3. A könyvek a tanító kezében.
4. A palatábla.
5. A fűzetek.
6. A könyvek (olvasó-, gyakorló- és tankönyvek).
109. Leckék és házi feladatok 211
110. Az ismétlések 214
111. A vizsgálatok 215
112. Az osztályozás 216
113. Előkészület a tanításra 218
114. A tanítás megítélésének szempontjai 219
III. Rész: Módszertan.
I. A módszertan fogalma és feladata.
115. A módszertan fogalma 229
116. A módszertan feladata 230
II. Hit- és erkölcstan.
117. A hit- és erkölcstan célja és jelentősége 231
118. A hit- és erkölcstan anyaga 232
119. A hit- és erkölcstan módszere 232
III. Beszéd- és értelemgyakorlatok.
120. A beszéd- és értelemgyakorlatok célja 235
121. A beszéd- és értelemgyakorlatok története 236
122. A beszéd- és értelemgyakorlat anyaga 238
123. A tanmenet 239
124. A módszer 243
125. Nehézségek e tárgy tanításában 244
126. A beszéd- és értelemgyakorlalok kapcsolata a tanítás többi tárgyaival 246
127. Előkészület a tanításhoz 247
128. A szemléltető eszközök 249
IV. A magyar nyelv.
129. A magyar nyelvtanítás jelentősége 251
130. A magyar nyeh tanilás ágai 252
1. Az olvasás és írás liiuítása.
131. Az olvasás-tanítás története 255
I. A betűztető módszer 256
II. A hangoztató módszer 256
III. Az írva-olvasás módszere 257
IV. Az analitikus módszer 258
V. A fonomimika 259
Előgyakorlatok az irva-olvasó tanításához.
132. Az előgyakorlatok jelentősége 260
Irási előgyakorlatok.
133. Az írási előgyakorlatok.
Olvasási előgyakorlalok.
134. Az olvasási előgyakorlatok 261
Az irás-olvasás.
135. Az írva-olvastató módszer 263
136. Az analitikus módszer 263
137. Az olvasás és írás, mint ügyesség 265
2. Az olvasmány tárgyalása.
138. Az olvasmány jelentősége 267
139. Az olvasmányok tárgyalása 268
140. Az olvasmány tárgyalása tartalmi szempontból 269
141. Az olvasmány tárgyalása nyelvi szempontból 271
3. A helyesírás tanítása.
142. A helyesírás alapja 273
143. A másolás 274
144. A tollbamondás 275
145. A helyesírás tanításának egyéb eszközei 275
4. A fogalmazás tanítása.
146. A fogalmazás tanításának célja 275
147. Eljárás a logalniazás tanítása alkalmával 277
148. Az írásbeli dolgozatok kezelése 278
5. A nyelvtan tanítása.
149. A nyelvtan jelentősége 279
150. Eljárás a nyelvtan tanítása alkalmával 280
151. A nyelvvel összefüggő egyéb tanulmányok 281
152. A magyar nyelv nem magyar nyelvű iskolában 282
153. Az idegen nyelvtanítás különböző módszerei 283
154. Eljárás magyar nyelvtanítás alkalmával 287
V. A számtan tanítása.
155. A számtan célja és jelentősége 290
156. A tanítás kezdete 290
157. Az anyag felosztása 291
158. Kezdők tanítása 291
159. A szemléltető eszközök 292
160. Eljárás a lormális fokok szerint 293
161. Fej- és jegyszámolás 295
162. A példák 295
163. A példák megfejtése 296
VI. A méréstan.
164. A méréstan jelentősége 298
165. A méréstan a népiskolában 298
166. Módszer 299
167. A mértani rajz tanitása 301
VII. A földrajz.
168. A földrajz-tanítás célja és jelentősége 303
169. A földrajz-tanítás anyaga 304
170. A földrajz-tanítás módszere 305
171. A földrajz-tanítás segédeszközei 307
VIII. A történelem.
172. A történelem tanításának jelentősége 310
173. A történelem-tanítás anyaga 311
174. A történelem tanításának különböző módszerei 311
175. Kijárás a népiskolában 314
IX. Az alkotmánytan. (Polgári jogok és kötelességek.)
176. Az alkotmánytan feladata és jelentősége 316
177. Az alkotmánytan anyaga 317
178. A módszer 317
X. Természettudományi tárgyak.
179. A természettudományok jelentősége 319
A természetrajz.
180. A természetrajz tanítás célja 320
181. A természetrajz tanításának anyaga 320
182. Eljárás a formális fokok szerint 322
183. Az egészségtan 325
A természettan.
184. A természettani tanítás célja 326
185. Az anyag kiszemelése és elrendezése 326
186. Eljárás a tanításban 328
Gazdasági és háztartási ismeretek.
187. A gazdaságtan jelentősége 330
188. A gazdaságtan anyaga 331
189. A tanítás menete 332
190. A tanítás módszere 332
XI. A rajz.
191. A rajztanítás története 334
192. A rajztanítás célja és jelentősége 337
193. A rajztanítás anyaga 339
194. A rajztanítás menete 340
195. A gyermeki rajz 340
196. A rajztanítás módszere 342
XII. Az ének.
197. Az énektanítás pedagógiai értéke 347
198. Az énektanítás célja 348
199. Az énektanítás anyaga 348
200. Az énektanítás módszere 352
XIII. A testgyakorlat.
201. A testgyakorlat jelentősége 355
202. A tornatanítás anyaga 356
203. A torna módszere 357
XIV. A kézimunka.
204. A kézimunka jelentősége 361
205. A kézimunka nemei 362
206. A kézimunka-tanítás anyaga 363
207. A kézimunka kapcsolata a népiskola többi tárgyaival 364
208. A fiú-kézimunka módszere 365
209. A női-kézimunka módszere 368
Befejezés. (210) 372

Témakörök