Népiskolai nevelés

Előszó

Részlet a kötetből:

I. NEMZETNEVELÉSÜNK ÉS A NÉPISKOLA.

A nemzet formálásában igen sok tényező vesz részt. Ezek között a legfontosabbak közé tartoznak az egyházak, az iskolák és a család. Mellettük jelentékeny nevelőhatásuk van a napi sajtónak, könyvnek, színháznak és mozinak, a különböző társadalmi rétegeknek, a hadseregnek, közigazgatási és igazságszolgáltatási szerveknek, a gazdasági életnek, sőt magának a földnek is, amelyen élünk.
Az egyház szerepe a nemzet nevelésében mind történelmi vonatkozásban, mind a nevelőhatás mélységében rendkívül nagy. Népünk pogány és vad erkölcseit a szelídlelkű szerzetesek nemesítették meg. A kalandozás vágyát ők alakították át termelő és alkotó erőkké. A tudománynak és művészetnek a fáklyáját századokon keresztül szinte kizárólag egyházi férfiak hordozták. Első iskoláink, kezdve a falusi plébániai iskoláktól az egyetemekig, mind egyházi alapításúak. Földmívelésünk és szőlőtermelésünk első felvirágzása jórészt szerzetesek népnevelő munkájának köszönhető.
Az egyháznak nem csupán joga a tanítás, de kötelessége is. Ezt maga Krisztus mondotta, amidőn tanítványait elküldötte, hogy tanítsanak minden népeket. Keresztény egyházaink ma is legelső és legszentebb kötelességüknek tekintik a tanítást, és egymással nemes versenyre kelve szószékről és iskolából szüntelenül hirdetik a jobb, igazabb és szebb élet igéit. Nemzetnevelő munkájuk eredményét akkor tudjuk valamennyire lemérni, ha figyelembe vesszük, hogy vallás-erkölcsi alap nélkül nincs szilárd nemzeti élet. Vissza