1.062.060

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I.

Konferencia Pápán 1999. június 22-24.

Előszó

Tisztelt Konferencia! Kedves Kollégák! Kedves Barátaim!
Mindnyájan tudjuk, bizonyos vagyok, hogy az itt lévő legifjabbak is, akik az említendő időben még az iskolák alsóbb osztályainak padjaiban... Tovább

Előszó

Tisztelt Konferencia! Kedves Kollégák! Kedves Barátaim!
Mindnyájan tudjuk, bizonyos vagyok, hogy az itt lévő legifjabbak is, akik az említendő időben még az iskolák alsóbb osztályainak padjaiban ültek, hogy a vallási néprajz kutatóinak nem is nagyon régen számolniuk kellett azzal, hogy a legáldozatosabb és legeredményesebb munkát sem fogadja nyilvános elismerés, beleütközhetnek ideológiai természetű rosszallásba, mely eredetileg teljes mellőzésre ítélte a vallásosság kutatását vagy csupán a hivatalos ateizmus szempontjait alkalmazta. Történelmi mértékű nyereség, hogy ezek a törekvések kizárólagosan sosem érvényesülhettek. A tudományos megismerés folyamata sosem szakadt meg, jóllehet hosszú esztendőkre méltatlanul a félre állítás jutott osztályrészéül.
Kell-e még mindezeket a tényeket emlegetni, hiszen régen túl vagyunk rajta, kérdezheti bárki konferenciánk résztvevői közül. Valóban, ma már túl vagyunk a kutatás szabadságának megnyílása fölött érzett örömön. Egyre távolodunk azoktól az évtizedektől, amelyekben a vallási néprajz elzárt, majd elhanyagolt terület volt, és már tényleg nem szükséges hangsúlyoznunk, hogy minden újabb kutatás hézagpótló, hiszen az eredmények magukért beszélnek, sőt a kutatás olyannyira kiterebélyesedett, hogy már nem alapozó, hanem építkező fázisban jár. Merem remélni és mondani, hogy túl van a kezdés avagy újrakezdés legtöbb nehézségén. Hasonló tudománytörténeti helyzetekben nem ritkán előfordul, hogy a megnyíló lehetőségek divatot teremtenek, ám az - a szó összetett jelentésének megfelelően - nem mindig hoz létre értékes, időtálló eredményeket. Hasonló jelenségek ezúttal is mutatkoztak. Ma már azonban megállapíthatjuk, hogy szakrális néprajzzal foglalkozni nem divat, hanem a néprajztudomány állandósult, egyenjogú ágazatának művelése. Különösen az egyetemi tanszékeken erős a képviselete, minek következtében megnőtt a tárgykörben szakdolgozók száma és ez a tendencia a jövőben valószínűleg folytatódik. Hasonló mondható a néprajzos muzeológusokról. Hangsúlyoznom aligha kell munkásságuk fontosságát, ami kiemelkedően jelentkezik az eltűnő tárgyi anyag megmentésében és a gyűjtemények bemutatásában, földolgozásában. Nagyszámú, nem tudományos munkahelyen dolgozó kutató és gyűjtő is foglalkozik vallási néprajzzal. Tevékenységük hozzájárul a teljességhez, szemléletesen tanúsítja, hogy a vallási néprajz viszonylag rövid idő alatt a magyar néprajzi kutatások egész intézményrendszerében megjelent, pozíciókat szerzett, önállósága kiépült. Vissza

Tartalom

Kósa László: Megnyitó 7
Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek
P. Szalay Emőke: A századforduló ízlésváltozása Kárpátalján
a református egyház kenyérosztó tálainak tükrében 13
Csukovits Anita: Vallásos szimbólumok
a váci domonkos kripta 18-19. századi koporsóin 21
Szacsvay Éva: Protestáns ábrázolások és népművészet 31
Selmeczi Kovács Attila: Az országcímer a vallásos ábrázolásokon 45
Szilágyi István: A kálváriakutatás helyzete Magyarországon 53
L. Imre Mária: „Szent Bálint, gyógyítója lelki
és testi szükségeknek" 59
Farkas Irén: Tizennyolcadik századi csíki faragott
kőkeresztek 67
Forrai Márta: A kaposvári Jézus Szíve plébániatemplom
építéstörténete 87
Koncz Pál: Színes „szentkép" kőnyomatok
restaurátor szemmel 97
Keményfi Róbert: Az európai görög katolikus tér reneszánsza 105
Imádságok, szakrális szövegek
Erdélyi Zsuzsanna: Az archaikus népi imádságszövegek
történeti előképei 129
P. Jáki Sándor Teodóz OSB: Csángómagyar Aranymiatyánk 147
Tánczos Vilmos: A moldvai csángó archaikus népi imádságok
képi egységei 165
Medgyesy-Schmikli Norbert: Bevezetés a csíksomlyói passiójátékok
forrásaiba 183
A mindennapok és az ünnepek vallásossága
Nagy Olga: A népi mindennapok vallásossága 211
Molnár Ambrus: Egyházi és vallásos élet, „diktálás", „éneklők"
Nagydobronyban 217
Lengyel Ágnes: Előénekesek és vallásos nyomtatványkészleteik
jelenkori jellemzői a felföldi térségben 237
Mislovics Andrea: Pászkaszentelés Hajdúdorogon 255
Horváth Sándor: Mindennapi népi vallásosság
a grádistyei horvátoknál 267
Lábadi Károly: Drávaszög népének vallásossága a háborúban 277
Juhász Éva: Egy görög-katolikus cigány egyházközség
létrejötte 281
Szabó Irén: A görög-katolikus vallásgyakorlat egy gesztusa:
a csók 287
Jároli József: Az eleki németség szakrális néprajzának
néhány jellemző vonása 303
Nagy Abonyi Ágnes: A Mária-lányok Bácskában és Bánságban 307
Halász Péter: A húsvéthoz kapcsolódó vallási népszokások
a moldvai csángóknál 315
Sári Zsolt: Az úrnapi körmenet és térszerkezete 323
Olosz Katalin: A református legényegyletek szerepe
a falvak életében egy múlt századi
magyarvalkói példa tükrében 331
Sárai Szabó Katalin: Nőnevelés és mindennapi vallásosság
a Magyar Lányok című folyóirat első
évfolyamaiban 1894-1898 341
Ebele Ferenc: A szentségek szerepe a magyarpolányi
római katolikus közösségben 351
Kisfalusi János: Az ünnepek vallásos szokásai a görög katolikus
egyházban 357
Csoknyai Péter: „Nagykarácsony éccakája" 361
Bogu Balázs: Bátyúi betlehemes játék 371
Gál Irma: Református hitközösségek vallásos életmódja
a gyergyói szórványban 387
P. Madar Ilona: Kórógy, Szentlászló, Haraszti és Rétfalu vallásos
szokásairól 393
Limbacher Gábor: Kápolnák és kápolnagondozók Nógrádban 403
Képek 404-417
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem